Humusz hírlevél

2026. február 19.

  • 2026. február 19.
  • Kaszás Tamás
Idén is támogasd 1%-od felajánlásával szemléletformáló munkánkat
Csatlakozz idén is támogatóink táborához, hogy harminc év tudását együtt vigyük tovább! Ne dobd ki az 1%-od, fordítsd a hulladékmentes jövőre! Részletek itt.
A Greenpeace Magyarország és a Humusz Szövetség elkészítette az élelmiszerboltok 2026-os műanyag- és szemétrangsorát
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t. 
Európa láthatatlan klímagyilkosa: A hulladéklerakók metánkibocsátása elleni harc
A hulladékgazdálkodás nem csupán a szemét eltüntetéséről szól, hanem a kontinens egyik legveszélyesebb üvegházhatású gázának megfékezéséről. A Prognos legfrissebb kutatása rávilágít, hogy a hulladéklerakók metánkibocsátásának csökkentése nélkül Európa klímasemlegességi céljai elérhetetlenek maradnak. A jelentés számszerűsíti a lehetőségeket: a szerves hulladéklerakás tilalma és a korszerűbb hulladékkezelés drasztikus javulást hozhat 2035-ig.
Nem égethetik el mostantól a boltláncok az el nem adott ruhákat egy új uniós szabályzás szerint
Betiltják az eladatlan ruhák megsemmisítését, erről fogadott el egy új jogszabályt hétfőn az Európai Bizottság. A fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében elfogadott szabályozás a hulladék mennyiségét és a környezeti károkat hivatott csökkenteni, emellett egyenlő versenyfeltételeket akarnak teremteni azoknak a vállalatoknak, akik fenntartható üzleti modellt alkalmaznak, írják közleményükben.
Megtorpant a papírhulladék világpiaca
A Nemzetközi Újrahasznosítási Hivatal (BIR) legfrissebb, 2026. januári jelentése borús képet fest a papírhulladék-ágazatról. A késztermékek – különösen a csomagolóanyagok – iránti globális kereslet visszaesése hosszú árnyékot vet a piacokra, ahol a túlkínálat, a kínai importszigorítások és a fenntarthatatlanul alacsony árrések nehezítik az újrahasznosítók életét.
Milliárdos üzlet a szemét: 2032-re eléri a 16,58 milliárd dollárt a globális hulladékpiac
A globális hulladékgazdálkodási szektor jelentős növekedés előtt áll: a 2025-ös 10,58 milliárd dolláros piaci értékről 2032-re várhatóan 16,58 milliárd dollárra bővül. Az EIN News által közzétett legfrissebb iparági elemzés szerint a szektor éves összetett növekedési rátája (CAGR) eléri a 6,63%-ot. A folyamatot az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozások, a gyorsuló urbanizáció és a körforgásos gazdaságra való globális átállás hajtja.
Szemétháború Cipruson: Az önkormányzatok lázadnak az új hulladéklerakási díj ellen
Éles diplomáciai és gazdasági feszültség alakult ki a ciprusi központi kormányzat és az önkormányzatok között, miután a Mezőgazdasági Minisztérium bejelentette szándékát egy új hulladéklerakási adó (úgynevezett „burial fee”) bevezetésére. A Ciprusi Önkormányzatok Szövetsége szerint a tervezett intézkedés „katasztrofális” pénzügyi helyzetbe hozná a helyi hatóságokat, a költségeket pedig végül a lakosságnak kellene megfizetnie. A polgármesterek szerint az állam saját infrastrukturális kudarcait próbálja adókkal palástolni.
Módosul a hulladékgazdálkodási szabályozás Indiában
India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.
Hiába sorakoztunk az 50 forintos palackokkal, csökkent az újrahasznosítás a lakosság körében
A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
„Szellem-újrahasznosítás”
Miközben az Európai Unió a 2030-as évre előirányzott ambiciózus újrahasznosítási célok megvalósításán dolgozik, a háttérben komoly harc folyik a szabályozás részleteiért. A petrolkémiai óriáscégek egy olyan elszámolási rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy a fosszilis alapú műanyagokat „újrahasznosítottként” értékesítsék. A környezetvédők által csak „szellem-újrahasznosításnak” nevezett módszer lényege egy matematikai bűvészmutatvány: a cégek papíron oda rendelhetik az újrahasznosított tartalmat a termékeikhez, ahol az valójában nincs is jelen.
Az újrahasznosítás nem tud lépést tartani a keletkező e-hulladékokkal
India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.
Minimalizálják a hulladékot a visszaváltó rendszerek
Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.
Vége a BPA-korszaknak, de a veszély is elmúlt?
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
Fennáll a veszély, hogy az Unió kifogy a megújuló energiaforrásokhoz szükséges nyersanyagokból
Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.
GPS-nyomkövetők buktatták le az amerikai e-hulladék illegális ázsiai útját
Miközben az amerikai fogyasztók abban a hitben adják le elavult eszközeiket, hogy azok felelős újrahasznosításra kerülnek, a valóságban a mérgező szemét jelentős része illegális útvonalakon jut el Ázsia fejlődő országaiba. A Basel Action Network (BAN) „e-Trash Transparency Project” elnevezésű kutatása GPS-technológiával követte nyomon az e-hulladék útját, feltárva egy olyan hálózatot, amely a környezetvédelmi ígéretek mögé bújva árasztja el Thaiföldet és a környező országokat veszélyes anyagokkal. A jelentés rávilágít: az Egyesült Államokból exportált eszközök 25 százaléka köt ki illegális lerakókban vagy primitív feldolgozóüzemekben.
Csoportokat vár a Nulla Hulladék Tanösvény – ingyenes program 11-12. évfolyamos diákoknak
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód tanulható – ebben segít a XI. kerületi Nulla Hulladék Tanösvény is, ahol a résztvevők korosztályukhoz illeszkedő, játékos formában ismerkedhetnek meg a hulladékmegelőzés és a hulladékhierarchia alapjaival. A Nemzeti Inkubátorház Alapítvány támogatásával most 10 darab, pályaválasztás előtt álló, 11–12. évfolyamos diákcsoport számára tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.
Budai Ökofilmklub #18: Plastic People
Plastic People film a mikroműanyagokról. Időpont: február 26. (csütörtök) 17:45 - 20:45 | Valyo Bázis, Kosztolányi Dezső tér 7. A filmre érdemes regisztrálni.
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about 2026. február 19.

2026. február 5.

  • 2026. február 05.
  • Kaszás Tamás
Zöldre mosva: a divatipar és az újrahasznosított poliészter
Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.
Geológiai időkapszula műanyagból: Az emberi hulladék átírja a Holt-tenger történetét
A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.
Műanyag fojtogatja Kolumbia mangroveerdőit
A mangroveerdők a Föld legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak: szén-dioxidot kötnek meg, védik a partvonalat az eróziótól, és bölcsőként szolgálnak számos tengeri faj számára. Kolumbiában azonban ezek a természeti kincsek egy csendes invázió áldozataivá váltak. Egy frissen publikált, átfogó kutatás szerint a vizsgált helyszínek 100 százalékán találtak hulladékot, amelynek elsöprő többsége műanyag. 
Rekordmennyiségű műanyagot emelt ki a The Ocean Cleanup 2025-ben
A 2025-ös esztendő sorsfordítónak bizonyult a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben. A Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup (TOC) frissen közzétett adatai szerint a szervezet az elmúlt évben több mint 25 millió kilogramm hulladékot távolított el a világ óceánjaiból és folyóiból. Ez a mennyiség nagyobb, mint a projekt indulása óta elért összes korábbi eredmény együttvéve, ami igazolja a technológia skálázhatóságát és a 2040-ig kitűzött ambiciózus célok realitását.
Szaúd-Arábia 2035-ig 32 milliárd dollár értékű beruházást tervez az újrahasznosító iparban
Szaúd-Arábiában 2035-ig összesen 120 milliárd szaúdi riált (megközelítőleg 32 milliárd dollárt) kívánnak a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szektorba fektetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Központ (MWAN) által vázolt stratégia célja, hogy a királyság elszakadjon a hagyományos lerakó-központú modelltől, és egy modern, körforgásos gazdaságot építsen fel. A projekt nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a GDP növelését és több tízezer új munkahely teremtését is előirányozza.
Tiszta mosoly, tiszta környezet: a fogkrémes tubusok is újrahasznosításra kerülnek
Az Egyesült Királyság kormánya és a hulladékgazdálkodási szektor történelmi jelentőségű határidőhöz közeledik. 2026. március 31-től a „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű törvényi reform értelmében kötelezővé válik a fogkrémes tubusok házhoz menő szelektív gyűjtése. Ez a lépés véget vet az évtizedek óta tartó „recycling-rémálomnak”, amelyet a korábbi, vegyes összetételű tubusok okoztak, és lehetővé teszi, hogy évente több százmillió darab műanyag csomagolás kerüljön vissza a körforgásba a szeméttelepek helyett.
Világraszóló siker a romániai palackvisszaváltás
Románia a betétdíjas rendszer első két éve alatt sokakat ámulatba ejtő növekedést ért el az italcsomagolások visszaváltásában és újrahasznosításában, annyira, hogy a sikerről beszámolt a Guardian, és kerekasztalt szerveztek róla az Európai Parlamentben. 
Jelentősen emelkedett az e-hulladék visszagyűjtése Portugáliában
Az Electrão nagyháztartási gépeket célzó, „porta-a-porta” (házhoz menő) gyűjtési szolgáltatása 2025-ben ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, méghozzá kiemelkedő eredménnyel. A hivatalos közlemény szerint a tavalyi évben a rendszer 34 százalékos növekedést produkált az előző esztendőhöz képest, összesen több mint 613 tonna elektromos berendezést vonva ki a forgalomból. A program ötéves története során eddig összesen 1365 tonna hulladékot sikerült így biztonságosan visszajuttatni a körforgásba.
Messze még a körforgásos áttörés a magyar gazdaságban, de javul a helyzet
Mélységében továbbra sem terjedt el a vezető magyar vállalatok körében a körforgásos gazdasági modellek alkalmazása a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) friss felmérése szerint.
TOMRA: A körforgásos gazdaság 6 meghatározó trendje 2026-ban
2026 a „felkészüléstől a cselekvésig” tartó átmenet éve a globális hulladékgazdálkodásban. A TOMRA legfrissebb elemzése szerint idén hat olyan technológiai és szabályozási trend éri el a kritikus tömeget, amely alapjaiban alakítja át az ipari értékláncokat. A mesterséges intelligencia által vezérelt válogatástól a Digitális Termékútlevélen át a rendszerszintű újrahasználatig a piaci szereplőknek olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek többé nem teszik lehetővé a lineáris „gyárts-használd-dobd el” modell fenntartását.
Szöul „hulladékdiétára” fogja a lakosokat
Szöul városvezetése bejelentette története egyik legambiciózusabb és legszemélyesebb környezetvédelmi akciótervét: a „Háztartási Hulladékdiéta” (Household Waste Diet) programot. A cél, hogy 2027-ig minden egyes szöuli lakos évente legalább egy szabványos, 10 literes szemeteszsáknak megfelelő mennyiséggel csökkentse az általános hulladékkibocsátását. A dél-koreai metropolisz nem csupán technológiai újításokkal, hanem a lakosság közvetlen bevonásával, mesterséges intelligencia alapú válogatással és a műanyaghasználat 10 százalékos visszaszorításával küzd a fenntartható jövőért.
A hulladék nem teher, hanem erőforrás
Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.
Új európai összefogás az apró alumínium-csomagolások mentéséért
Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.
Kiváltaná csomagolásaiból az alumíniumot a Tetra Pak
A globális élelmiszer-feldolgozó és csomagoló megoldások vezető szereplője, a Tetra Pak bejelentette, hogy megkezdi egyik legjelentősebb technológiai átállását a franciaországi Châteaubriant üzemében.
Tomorrow XX: A Mercedes-Benz újraírja az autógyártás szabályait a fenntarthatóság jegyében
A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.
Ha van, ne dobd ki a hamut
A fahamu gyakran a szemétben végzi, pedig számos praktikus felhasználási lehetőséget rejt. Megfelelően előkészítve természetes, környezetbarát és olcsó segítőtárs lehet a háztartásban és a kertben egyaránt.
​Segíts te is az országos felmérés kitöltésével: gyermekek étkezése és háztartási élelmiszerhulladék
A kutatás során az iskoláskorú (6-14 éves) gyermekek étkezését vizsgálják abból a szempontból, hogyan hat a menza és az otthonról vitt uzsonna a gyerekek otthoni fogyasztására és a család élelmiszerpazarlására. Töltsd ki te is!
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about 2026. február 5.

2026. január 26.

  • 2026. január 26.
  • Kaszás Tamás
Az orosz fosszilis energia és az európai műanyaggyártás rejtett kapcsolata
Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
Így ünnepeltük harmincéves fennállásunkat a NoPlanetB pályázattal
Tavaly lett harmincéves a Humusz Szövetség, ezt megünneplendő a NoPlanetB pályázatnak köszönhetően a 2025-ös év számunkra valódi találkozásokkal, élményekkel és közösségi pillanatokkal volt tele.
Geológiai időkapszula műanyagból: Az emberi hulladék átírja a Holt-tenger történetét
A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.
Műanyag-invázió Buenos Aires strandjain
Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.
A műanyagszennyezés közvetlen veszélyt jelent a Tanganyika-tóra
Burundi legnagyobb városa és gazdasági központja, Bujumbura kritikus hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd. A szilárd hulladék, különösen a műanyag palackok és zacskók ellenőrizetlen felhalmozódása a városi vízcsatornákon keresztül közvetlenül a Tanganyika-tóba jut. Ez a folyamat nemcsak az ökoszisztémát rombolja, hanem veszélyezteti a lakosság ivóvízbázisát és a helyi halászatot is.
Albánia folyói nem bírják a műanyag nyomását
Albánia folyóvizeit elfojtja a hulladék, ami a szakértők szerint az országot sújtó, halálos áradások elsődleges súlyosbító tényezőjévé vált. Miközben a Balkán-félszigetet heves esőzések árasztják el, a medrekben felhalmozódott többszáz tonnányi műanyag gátként akadályozza a víz lefolyását, lakóövezeteket változtatva mocsaras szeméttelepekké.
Közegészségügyi időzített bomba a műanyagok elégetése
Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
Több a mikroműanyag a vidéki erdőkben, mint a belvárosban – figyelmeztetnek a kutatók
A kutatók azt is kimutatták, hogy a városi levegőben „óriási” mennyiségű mikroműanyag lebeg, jóval meghaladva a korábbi becsléseket. A mikroműanyagok beszivárognak a zöldterületekbe, amelyeket gyakran menedéknek tartanak a szennyezett városokban, miközben a szakértők „potenciális egészségügyi kockázatokra” figyelmeztetnek.
4 trend, amely 2026-ban meghatározza az élelmiszer-csomagolást
2026-ra a fenntarthatóság, a kényelem és az értékteremtés hármasa alapjaiban rendezte át az élelmiszer-kiszolgáló szektort. A márkáknak már nem csupán környezetbarátnak, hanem operációs szempontból is rendkívül hatékonynak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a munkaerőhiányt és a szigorodó globális szabályozásokat.
10000 régi kütyü kap új életet
A Jane Goodall Intézet 2018-ban közös kampányt indított a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban már nem használt mobil eszközöket célozza meg. Az akció keretében olyan kisméretű elektronikai eszközöket gyűjtenek, mint a már nem működő, elavult mobiltelefon, GPS navigátor, okosóra vagy tablet.
12,2 milliárd dolláros üzlet az egészségügyi hulladék
Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a bővülő kórházi infrastruktúra és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a globális egészségügyi hulladékkezelési piac az évtized végéig töretlen fejlődést mutat. A MarketsandMarkets legfrissebb elemzése szerint a szektor értéke 2028-ra eléri a 12,2 milliárd dollárt, miközben az iparág szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható ártalmatlanítási technológiákra.
Az emberiség belépett a vízcsőd korszakába
A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.
Mi történik a szelektív hulladékkal az összegyűjtés után?
Minek szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha úgyis összeöntik? – teszik fel a kérdést sokan még manapság is, amikor kifejezik értetlenségüket a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán. Pedig ez tévhit, a szelektíven összegyűjtött hulladék további sorsa pedig nem titok.
Parkfenntartás közparkokban: miért jó választás az évelőágyás?
A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.
Petíció a gigaberuházás ellen
A Lágymányos a Miénk közösség petíciót indított az újbudai Karinthy Frigyes út 17/a szám alá tervezett túlméretezett lakóépület beruházásának megvalósítása ellen.
Kérik a kerületi, környékbeli, vagy más módon érintett lakosokat, hogy csatlakozzanak a petícióhoz. További részletek a Lágymányos a miénk Facebook-oldalon, valamint a petíció leírásában.
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about 2026. január 26.

2026. január 13.

  • 2026. január 13.
  • Kaszás Tamás
Már egy kevés műanyag is halálos veszélyt jelent a tengeri élővilágra
A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót. 
PET-palackból kemoterápia
A St Andrews-i Egyetem tudósai forradalmi eljárást dolgoztak ki, amellyel a közönséges háztartási műanyaghulladék – például az üdítős pet-palackok és poliészter textíliák – a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek alapanyagává alakítható. A felfedezés nemcsak a műanyagválságra nyújt megoldást, hanem a gyógyszergyártás környezeti lábnyomát is drasztikusan csökkentheti.
Pakisztán digitális hulladékforradalma meghódítja a világot
Miközben a fejlődő országok metropoliszai gyakran küzdenek az átláthatatlan hulladékkezeléssel, Pakisztán legnépesebb tartománya mesterséges intelligenciával és 150 000 munkással mutatta meg a kiutat. A Suthra Punjab program nyolc hónap alatt 130 millió ember életminőségét javította meg, elnyerve a Forbes, a BBC és a Bloomberg elismerését is.
Kína hulladékgazdálkodási reformot jelentett be
Kína Államtanácsa 2026 első napjaiban tette közzé azt a nagyszabású cselekvési tervet, amely alapjaiban reformálja meg az ország szilárdhulladék-kezelési kapacitásait. A stratégia központjában a közegészségügy védelme és a munkahelyi biztonság áll, de a célok között szerepel az elképesztő mennyiségű, milliárdos tonnákban mérhető ipari és lakossági hulladék gazdasági erőforrássá alakítása is.
Japán radikálisan átalakítja a hulladékgazdálkodási ágazatát
Japánban 2026. január 1-jével nemcsak az új év, hanem egy szigorúbb környezetvédelmi korszak is elkezdődött. Miközben a szigetország küzd a „fast fashion” okozta évi félmillió tonnányi textilhulladékkal, a szektorban tátongó munkaerőhiányt mesterséges intelligenciával és külföldi szakmunkásokkal igyekeznek orvosolni. A kormány célja egyértelmű: 2030-ra a kidobott ruhák jelentős részének újra ruhaként kell végeznie.
A Porsche bebizonyította, hogy a hulladék is lehet alapanyag
A sportautóiról ismert Porsche a háttérben egy kevésbé látványos, de annál fontosabb projekten dolgozik. A gyártó egy kísérleti fejlesztés keretében vegyes autóipari hulladékot alakít át olyan minőségű alapanyaggá, amely már prémium alkatrészek gyártására is alkalmas.
A MOHU összegyűjtötte, mire érdemes odafigyelni a hóhelyzetben
A tartós hideg, a jelentős mennyiségű hó és a fagypont alatti hőmérséklet országszerte megnehezítheti a hulladékszállítást. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. összegyűjtötte azokat a teendőket, melyekkel a lakosság is hozzájárulhat a hulladékbegyűjtés zökkenőmentességéhez a hóhelyzetben.
Digitális Termékútlevelet kaphatnak a fahulladékok
Évente több mint 50 millió tonna fahulladék keletkezik az Európai Unióban, ám ennek jelentős részét jelenleg elégetik, mert a feldolgozók nem tudják, milyen vegyszereket vagy ragasztókat tartalmaz az alapanyag. Az Európai Bizottság által bevezetett Digitális Termékútlevél (DPP) azonban gyökeresen megváltoztathatja az iparágat, lehetővé téve, hogy a „szemét” értékes nyersanyagként szülessen újjá.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a globális élelmiszerpazarlásról
2026-ra a globális élelmiszerpazarlás gazdasági költsége eléri az 540 milliárd dollárt – derül ki az Avery Dennison legfrissebb kutatásából. A jelentés szerint a pazarlás már nem csupán fenntarthatósági kérdés, hanem a kiskereskedelmi bevételek egyharmadát felemésztő üzleti válság, amelynek megoldásához az ellátási láncok „láthatatlan” pontjainak digitalizálására van szükség.
Teljes tengeri ökoszisztémákat szennyeznek az örök vegyi anyagok
Az örök vegyi anyagok példátlan mértékben felhalmozódnak az emberben és a tengeri élőlényekben – beleértve mélyvízi bálnákat is –, növelve a vetélés kockázatát
A mikroműanyagok nemcsak önmagukban károsak az emberi szervezetre, hanem kórokozókat is terjeszthetnek
A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
Sokkoló felfedezés: Nem a turkálók fogják megmenteni a világot
Egyre nagyobb környezetvédelmi problémát jelent a fast fashion terjedése, ami már a jellegéből adódóan sem lehet soha fenntartható. 
Dubajban is hasznosítják a karácsonyfákat
Dubajban az ünnepek után sem áll meg a fenntarthatósági törekvés: a városvezetés és a legnagyobb ingatlanfejlesztők idén is elindították a karácsonyfák szervezett újrahasznosítását. A cél, hogy a több ezer kidobott fenyő ne a szeméttelepeken végezze, hanem mulcsként és komposztként segítse a városi parkok és kertek növényzetének gondozását.
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about 2026. január 13.

2026. január 7.

  • 2026. január 07.
  • Kaszás Tamás
Elindult az év, újra nyitva a Humusz Ház
Ezzel együtt a komposztpontunk is használható a téli nyitvatartásunk szerint: hétfőtől szerdáig 9 és 17 óra között. Várunk benneteket a havas kertben is! 
Megtorpant a műanyagipari forradalom Németországban
Megérkezett a német műanyagipar várva várt valóságvizsgálata. A BKV GmbH és a Conversio friss tanulmánya szerint bár a kémiai újrahasznosítás kilép a kísérleti fázisból, a jövőkép bizonytalanabb, mint valaha. A modellszámítások brutális szórást mutatnak: a szakértők szerint 2035-re az iparág teljesítménye bárhol lehet 100 ezer és 840 ezer tonna között – ami jól jelzi, mekkora kockázatot futnak a befektetők.
Brüsszel mentőövet dob a műanyagiparnak: Vége a hulladék-káosznak Európában?
Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.
Karácsonyi környezetvédelem: kevesebb fölösleges étel és a szelektívbe dobott szalvéták
A komposztálás alapvetően jó a környezetnek, hiszen általa csökkenthető a szemét mennyisége, és így kevesebb szállításra és lerakóra van szükség, ráadásul a tápanyagban gazdag komposzt a növényeinknek is jó. Ugyanakkor kevésbé közismert, hogy a komposztálással a metánkibocsátásunkat is jelentősen csökkenthetjük. Hasonló a helyzet az étel megmentésével és a papír újrahasznosításával is: azok sem csak azért környezetbarátak, mert kevesebb fogyasztást és hulladékot eredményeznek, hanem mert szintén rengeteg metántól óvják meg a légkört.
Új uniós mankót kapnak az önkormányzatok a hulladékpénzek ellenőrzéséhez
Miközben Európa-szerte egyre szigorodnak a hulladékgazdálkodási szabályok, sokszor éppen a települések maradnak magukra a végrehajtás terhével. A LIFE4EPR projekt legfrissebb, decemberi mérföldköve éppen ezen változtatna: egy olyan új módszertant és eszköztárat mutattak be, amely segít a városoknak és régióknak abban, hogy ne csak elszenvedői, hanem irányítói legyenek a „szennyező fizet” elvnek.
Szöul radikális módszerrel harcol az ételpazarlás ellen
Dél-Korea fővárosa megelégelte a brutális mennyiségű ételhulladékot, és a tiltások helyett a jutalmazáshoz nyúlt. Szöul új „ételpazarlás-csökkentési pontrendszert” vezet be, amelyben készpénzre váltható jutalmat kapnak azok a háztartások, amelyek bizonyíthatóan kevesebb élelmiszert dobnak a szemétbe. A tét nem kicsi: az országban az ételhulladék felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel tizedéért.
Magyarország a visszaváltási forradalom éllovasa: a magyarok 90 százaléka már használja az új rendszert
A körforgásos gazdaság többé nem csak egy távoli szakmai fogalom, hanem a mindennapjaink része lett – derül ki az Every Can Counts (Minden Doboz Számít) 2025-ös globális jelentéséből. Miközben a világ nagy részén még csak most ismerkednek a betétdíjas rendszerekkel, Magyarország a leggyorsabb alkalmazkodók közé került. A Z-generáció körében azonban váratlan bizalmi válság jelei mutatkoznak az újrahasznosítás hatékonyságát illetően.
Fellélegezhetnek a lakóközösségek: Tiszta vizet öntött a pohárba a MOHU
Hónapok óta keringő rémhírnek vetett véget a MOHU. A társasházkezelők és közös képviselők egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a szolgáltató pénzbírsággal sújtja a lakóközösséget, ha valaki „félredob”, és nem odavaló szemetet tesz az új biokukákba. Egy szakmai konferencián azonban kiderült: nincs büntetés, de a felelőtlen szelektálásnak így is következménye van.
Svájcban is jön a digitális termékútlevél és a javításhoz való jog
A svájci kormány megelégelte a „vedd meg, használd, dobd el” kultúráját. A Szövetségi Tanács december közepén fogadta el azt az átfogó törvénymódosítási csomagot, amely alapjaiban írja át a környezetvédelmi szabályokat az országban. A cél: Svájcnak a körforgásos gazdaság éllovasává kell válnia, ahol a termékeket nem kidobjuk, hanem megjavítjuk, az adatokat pedig QR-kódban hordozzuk.
Európai Bizottság: kevesebb papírmunka, zöldebb jövő
Az Európai Bizottság egy régóta várt lépésre szánta el magát 2025 decemberében: úgy döntöttek, ideje rendet vágni a környezetvédelmi szabályozások sűrűjében. Az üzenet egyértelmű: attól még, hogy vigyázunk a bolygóra, nem kell belefulladni az adminisztrációba.
Vegyipari alapanyagot csinált használt pelenkából a BASF és az Essity
Amit eddig a legtöbb esetben csak elégetni lehetett, az mostantól a vegyipar új aranytartaléka lehet. A német vegyipari óriás, a BASF és a higiéniai termékeket gyártó svéd Essity egy úttörő kísérletben bizonyította be, hogy a használt pelenkákból lehetséges értékes nyersanyagot visszanyerni. A Bécsi Műszaki Egyetemmel közös projektben a bűzös hulladékot nem mossák, hanem gázzá alakítják, ezzel bezárva a szén körforgását.
Vegyszermentes forradalom indul az akkumulátor-újrahasznosításban
A bajor autógyártó nem várja meg, amíg az elektromos autók akkumulátorai hulladékheggyé válnak. A BMW Group és partnere, az Encory a németországi Parsbergben egy olyan kísérleti üzemet indított el, amely feleslegessé teszi a környezetszennyező vegyszereket és a hatalmas hőenergiát. A cél: a használt aksikból kinyert anyagokat azonnal, változtatás nélkül visszatölteni az új autókba.
Miért romlik el mindenünk annyira gyorsan? – A tervezett elavulás titkai
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz. De mi történik ezekkel később? Javítjuk őket vagy inkább újat veszünk? Fenntartható-e ez a működés, és hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztás környezeti terhét? Erről beszélgetett a Zöldhang Fidrich Róberttel, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjével.
Budai Ökofilmklub #17: Jövőnk kertje kalandozások
A „Jövőnk kertje kalandozások” film érdekes lehet mindenkinek, aki esetleg falura költözést, gazdálkodást vagy kosárközösséget tervez, vagy akit egyszerűen érdekel, hogy milyen lehet a fenntartható jövőnk.
Időpont: 2026. január 22. (csütörtök) | 18:00 - 20:30
Helyszín: Valyo Bázis, Kosztolányi Dezső tér 7.
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about 2026. január 7.

Áldott ünnepeket kíván a Humusz Szövetség

  • 2025. december 23.
  • Kaszás Tamás
A HUMUSZ HÁZ ÜNNEPI NYITVATARTÁSA
Az ünnepekre mi is pihenni megyünk, így a Humusz Ház 2026. január 5-ig zárva tart. Ez idő alatt a nálunk megszokott komposztolási lehetőség nem lesz elérhető, ezért nézd meg, mely másik közösségi komposztpont esik hozzád a legközelebb: a listát itt találod.
A Humusz Szövetség öt legolvasottabb írása 2025-ből:
5. Egyszer használt jövő – Az emberiség műanyagba csomagolt története
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
4. Vissza a földbe: a komposztálás története
Ahogy a környezeti kihívások egyre sürgetőbbé válnak, újra felfedezzük azokat a természetes módszereket, amelyek évszázadokon át szolgálták az emberiséget – és a talajt. A komposztálás nemcsak a fenntartható gazdálkodás egyik alappillére, hanem egy több ezer éves tudás újraélesztése is. Miért feledkeztünk meg róla, hogyan hozhatjuk vissza a mindennapokba, és vajon mi köze van mindehhez Kleopátra és Darwin közös föld alatti barátjának?
3. Mennyi mikroműanyagot bírnak még el a heréim?
Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.
2. A Temu és a SHEIN kora: gyors vásárlás, lassú leépülés
A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.
1. Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk
A hulladékprobléma nem valami távoli, absztrakt dolog: mindannyiunk mindennapjait átszövi. Évente milliárd tonna szemét keletkezik, és ennek jó része kezelés nélkül mérgezi a környezetet. Valóban elég a szelektív gyűjtés, vagy a probléma gyökere sokkal mélyebben van? És vajon tényleg tehetetlenek vagyunk a multik túlhatalmával szemben, vagy épp ellenkezőleg: a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége?
A Humusz Szövetség elérhetőségei
​Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11.
Telefon: hétköznap 10.00-12.00: +361-4450168
Drótposta: [email protected]
http://humusz.hu/humuszhaz
---------------------------------------------------
Partnerünk az Aranykerék FutárszolgálatEgy bringával több, egy autóval kevesebb!http://www.aranykerek.hu/
Read more about Áldott ünnepeket kíván a Humusz Szövetség

2025. december 18.

  • 2025. december 18.
  • Kaszás Tamás
Komposztünnep 2025 – eredmények és összefoglaló
Rekorddal zárult az idei Komposztünnep: összesen 4293 biztos résztvevő csatlakozott, ami minden eddiginél nagyobb érdeklődést jelent. A kilencven regisztráló között óvodák, bölcsődék, iskolák, civil szervezetek és komposztközösségek egyaránt szerepeltek, így idén is sokszínű programok valósultak meg. Az idei év témája, a „Locsolj komposzttal!” a víz nélkülözhetetlen szerepére irányította a figyelmet, és idén is kreatívabbnál kreatívabb módon közelítették meg a feladatot: volt, ahol komposztteával, Bokashiból nyert lével vagy komposztoldattal öntöztek, máshol a mulcsozás víztakarékos hatása került előtérbe. Emellett a vízmegtartó élőlények és folyamatok, köztük a virágbogár pajorok és a hódok is szerepet kaptak. Gratulálunk minden résztvevőnek a megvalósított programokért, amelyekkel tovább erősítik a komposztálás népszerűségét. Az óvodai, iskolai és civil díjazottak listája, valamint a részletes beszámoló a kommentben található linken érhető el. A komposztálás közösséget épít – találkozzunk újra jövőre is!
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, pénteken Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.
Olyan söröket rakott ki a polcaira a Penny, amiket nem vesznek vissza a Mohu automatái
Nem veszik vissza a Mohu automatái a Penny saját márkás, Adelskronen néven futó söreit – tájékoztatta egy olvasó a Telexet. Elmondása szerint ennek az az oka, hogy a gyártó lecserélte az Adelskronen sörök vonalkódját, azonban az újat nem regisztrálta a Mohu rendszerébe.
A kormány támogatja a hulladék újrafeldolgozását célzó beruházásokat
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).
Kukásautó-kartellt tárt fel a GVH
Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.
Karácsonyi műanyagdömping
A karácsony a műanyaghulladékok termelésének egyik éves csúcspontja. Az ajándékok csomagolásai és az ünnepi ételrendelések plasztikedényei hatalmas mennyiségben halmozódnak fel ebben az időszakban, miközben Magyarország az újrafeldolgozásban alulteljesít. Már csak ezért is érdemes tudatosan csökkenteni a plasztikok mennyiségét, ám a A Körkörös.hu karácsonyi összeállításában arra is felhívja a figyelmet, milyen sok veszélyt jelentenek az egészségünkre a műanyag-csomagolások.
Minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell majd készülnie
Péntek este „fehér füst” szállt fel az EU Tanácsának épületéből: a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új, roncsautókról szóló rendeletről (End-of-Life Vehicles Regulation). A döntés alapjaiban forgatja fel az autógyártást: minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell készülnie.
Akár a homokos part is megszabadítható a mikroműanyagoktól
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, így a világ strandjain is. Apró méretük miatt azonban a homokból szinte lehetetlen összegyűjteni őket, ami számos súlyos környezeti problémához vezet.
A Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget
A Csendes-óceán szétterülő szemétszigete egy bizarr, hulladékon kialakuló ökoszisztémát hozott létre, amely egyszerre kínál átmeneti élőhelyet és jelent súlyos ökológiai veszélyt az invazív fajok terjedésétől a mikroműanyag-szennyezésig.
GreenDot: az ökomoduláció mentheti meg az európai műanyag újrahasznosítást
A műanyag-újrahasznosító üzemek bezárása Európában drámai ütemben gyorsul. Az elmúlt három évben már több mint egymillió tonna újrahasznosítási kapacitás, azaz a teljes teljesítmény körülbelül 25 százaléka veszett el. Ez több száz zöld munkahelyet érint, e katasztrofális tendencia megállítása érdekében a GreenDot az ökomoduláció azonnali bevezetését követeli az európai EPR-rendszerekben.
Mi lesz a csipszes zacskók jövője?
Mindenki ismeri a csipszes zacskókat, a csokipapírokat, a kávés tasakokat. Könnyűek, olcsók, és szinte lehetetlen őket újrahasznosítani. Eddig. Az osztrák fővárosban ma záruló csúcsértekezleten Európa vezető csomagolóipari óriásai és a jogalkotók egyetlen célért gyűltek össze: hogy megmentsék a „rugalmas műanyagot” a betiltástól, és megfejtsék, hogyan lehet a hulladékégető helyett a körforgásban tartani ezeket az anyagokat.
Az újrahasználat és a visszaváltás lehet a megoldás a hulladékkezelésben
Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.
Az EU-ban az anyagok több mint 12%-a származik újrahasznosításból
2024-ben az EU-ban felhasznált anyagok 12,2 %-a újrafeldolgozott anyagokból származott. A „körforgásos anyagfelhasználási arány” vagy „körforgásos arány” néven ismert mutató az újrahasznosított anyagok arányát méri az összes felhasznált anyagban.
Tanulmány készült a textilek újrahasznosításának jelenlegi állapotáról
A Faserinstitut Bremen (FIBRE) a GRS alapítvány megbízásából és a GRS PRO Textil támogatásával tanulmányt készített a textilek újrahasznosítási és feldolgozási eljárásainak technológiai színvonaláról és fejlesztési igényeiről.
Újrahasznosítási fiaskó
Az Európai Számvevőszék szerint az EU újrahasznosítási céljait már most veszélyezteti a gyenge iparági háttér, a rosszul kezelt források és az alulfinanszírozottság – miközben csak néhány tagállam halad érdemben a 2025-ös hulladékcsökkentési és újrahasznosítási célok felé. Az újrahasznosítás életképességi válsága.
2025-re súlyosra fordult a globális klímaválság
Gyakorlatilag nincs megállás, pedig van megoldás
A divat egyben felelősség
A Z generáció ma már nemcsak a divatot alakítja, hanem a fenntarthatósághoz való viszonyát is formálja.
Végveszélyben az európai körforgásos álom?
Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.
Titkos időzített bomba a zöld energia mögött: évtizedeken belül hulladékhegyek lepik el a világot?
A napenergia világszerte robbanásszerűen terjed, ám ezzel együtt egyre sürgetőbbé válik a napelemek élettartamuk végén jelentkező hulladékkezelési kihívása. Miközben a telepítések száma rekordokat dönt, a következő évtizedekben milliószámra kerülnek majd kivonásra azok a panelek, amelyek újrahasznosítása ma még drága és technikailag összetett folyamat. A kutatók és iparági szereplők szerint ugyanakkor a napelem-hulladék a jövő jelentős nyersanyagforrásává, az újrahasznosítása pedig a következő egy-két évtizedben jó üzletté válhat. 
Read more about 2025. december 18.

2025. november 25.

  • 2025. november 25.
  • Kaszás Tamás
Hatalmas köszönet mindenkinek, aki eddig a Humusz Szövetséget választotta a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjában!
Ez óriási lendületet ad nekünk, de még hosszú út áll előttünk, és minden egyes felajánlás számít. Ha MagNetes ügyfél vagy, egy kattintással támogathatod a Humuszt, és ezzel segítesz abban, hogy még több emberhez el tudjuk juttatni szemléletformáló programjainkat – mert hisszük, hogy a környezetbarát életmód nemcsak lehetséges, hanem élhetőbb és inspirálóbb is!
Ha már rendelkeztél: köszönjük! Ha még nem: hálásak vagyunk, ha bennünket választasz. És óriási segítség az is, ha megosztod ezt a hírt, hogy minél több MagNeteshez eljusson! Szavazni tudsz online a NetBankodban vagy bármelyik MagNet Bank fiókban. RÉSZLETEK
Elindult az Európai Hulladékcsökkentési Hét – erről beszélt Szabó György kollégánk, a Humusz Nulla Hulladék programjának vezetője a Duna Televízió vendégeként.
A teljes adás itt nézhető vissza.
A hideg időszakra való tekintettel a Humusz Ház csütörtökönként átmenetileg zárva tart. Kérünk mindenkit, aki pont aznap használná közösségi komposztpontunkat, nézze meg, mely másik van hozzá a legközelebb. A Humusz Ház hétfőtől szerdáig 9 és 17 óra között továbbra is zavartalanul látogatható. Térjetek be hozzánk!
Az olcsóság illúziója – az online vásárlás rejtett ára
Ma már pár kattintással, néhány nap alatt megérkezik bármi, amit a telefonunk képernyőjén kiválasztunk – a világ másik végéről, fillérekért. Az online piacterek kényelme azonban komoly árat rejt: veszélyes anyagok, kizsákmányolt munkások, dráguló hazai árak és mérhetetlen környezeti terhelés áll az egyszeri olcsóság hátterében. De kié a felelősség mindezért: a szabályozóké, akik tétováznak, vagy a vásárlóké, akik folyamatosan rendelnek?
A kávé nyomában – lehetünk-e zöldként büszke kávéfogyasztók?
A víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon, így nem is csoda, hogy hazánkban szeptember 29-én, míg a nagyvilágban október 1-jén ünnepeljük a kávézás kultúráját. De vajon lehet-e zöldként a fekete arany élvezetét ünnepelni, miközben annak termelése és fogyasztása jelentős környezeti terhekkel jár? Járjuk hát körbe, mennyire vagyunk tudatosak, ha hódolunk a több száz éves szenvedélynek.
Végveszélyben van a hazai üvegvisszaváltó rendszer, pedig hamarosan kötelező lesz használni
Az italok körforgó palackozása és értékesítése különösen fontos környezetvédelmi szempontból, mert az üvegpalackokat  akár 30-40-szer újratöltik, vagyis újrahasználnak, szemben az egyutas  palackokkal, amelyeket csak egyszer használnak fel és csak újrahasznosítanak. Az Európai Unió 2030-tól kötelezi a tagállamokat, hogy az italértékesítés legalább 30 százalékát körforgó palackban bonyolítsák, és ezt az arányt évről évre növelni kívánják.
Szigorodnak a csomagolásokra vonatkozó előírások
Az Európai Unió új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló előírásai (Packaging and Packaging Waste Regulation – PPWR) alapjaiban és több lépésben formálják át az uniós vállalatok eddigi gyakorlatát. A szabályozás célja a keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, az újrahasználat és újrahasznosítás arányának növelése, azaz a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés ösztönzése.
Vonalkód alapú applikáció segíti a helyes hulladékkezelést
Németország a hulladékok újrahasznosítás terén vezető szerepet tölt be. Az új uniós csomagolási rendelet (PPWR) azonban jelentősen növeli a vállalatokra és a fogyasztókra vonatkozó követelményeket. 2030-ra az összes műanyag csomagolás legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Ezen ambiciózus körforgásos gazdasági célok eléréséhez technológiai innovációkra, valamint egyszerű, megbízható, mindennapi használatra szánt információkra van szükség.
Évente 25 ezer tonna magzatkárosító hatású NMP-hulladékot szállítanak Komáromba a debreceni CATL-akkugyárból
A Debreciner is beszámolt arról, hogy október 7-én „köz nélküli” közmeghallgatást tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról. Az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. Ahogy azt részletesen ismertettük, a módosítás során 49,2-ről 59,6 gigawattórára, tehát 21 százalékkal növelik az üzem gyártókapacitását.
Miskolc. „Üdvözöljük Szodomában”
Idén novemberben a MiReHu Nonprofit Kft. ismét csatlakozik az Európai Hulladékcsökkentési Héthez (2025. november 22–30.), amelynek központi témája ezúttal az elektronikai hulladék. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az e-hulladék felelős gyűjtésére és kezelésére, valamint a tudatos fogyasztás fontosságára, hiszen minden új eszköz megvásárlásával hatással vagyunk bolygónk jövőjére.
Fényárban fürdő templomok
Ha egy este kiülünk a kertbe vagy egy városi térre, szinte biztosan nem tapasztalhatjuk meg a természetes sötétség romantikáját, és ez a jelenség világméretű. Lámpák világítanak az utcákon, a középületeken, és egyre több templom tornyát is díszkivilágítás borítja már be. Az alapvető szükségleteinken túli többletfény (fényszennyezés) egyre súlyosabb léptékű, ami komoly következményekkel jár a természetre nézve: világszerte egyre több állatfajt veszélyeztet, számtalan okból.
Helyi élelmiszerek
Gyakran hallani, hogy környezeti szempontból jobb helyi élelmiszert vásárolni, de a cikk rámutat: nem elsősorban a szállítási távolság a kulcs.
Élő bolygónk
2026. február 25-étől már harmadik alkalommal rendezik meg a Planet Budapest fenntarthatósági expót, amelynek kísérő programjai egy hónapon át várják majd a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban.
Read more about 2025. november 25.

2025. november 10.

  • 2025. november 10.
  • Kaszás Tamás
A MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjának (KAP) támogatható szervezetei között ott van a Humusz is! Ez azt jelenti, hogy ha MagNetes ügyfél vagy, most te döntheted el, hová kerüljön a bank nyereségének egy része – akár hozzánk, a Humusz Szövetséghez is!
Idén 30 éve dolgozunk azért, hogy kevesebb legyen a hulladék, több a tudatosság, és hogy a fenntartható életmód ne csak egy jól csengő szlogen, hanem a mindennapjaink természetes része legyen. Segíts nekünk abban, hogy még több emberhez eljuttathassuk a szemléletformáló programjainkat, mert hisszük, hogy a környezetbarát életmód nemcsak lehetséges, hanem élhetőbb és inspirálóbb is!
Szavazni tudsz online a NetBankodban vagy bármelyik MagNet Bank fiókban. RÉSZLETEK
Hiányzik valami az életedből? Nyomaszt az aszfalt és a beton sivársága? Magányosnak érzed magad a nagyvárosi tömegben? A zöldségekkel eddig csak a tányérodon kerültél közelebbi ismeretségbe vagy mindig is vágytál egy kis kertre? Ideje, hogy lépj!
Hogyan alakíthatunk ki kapcsolatot a természettel és találhatunk emberi közösségre a városban? Miért fontos a foglalatoskodás a földdel? Hogyan hat a kertészkedés a testi-lelki egészségünkre, kapcsolatainkra, környezetünkre? 
Minden kérdésre választ kaphatsz november 12-én, 19 órától a Várkert Bazárban, a Képmás-est Zöldben gyökerező közösségek eseményén. Regisztráljatok! 
A hideg időszakra való tekintettel a Humusz Ház csütörtökönként átmenetileg zárva tart. Kérünk mindenkit, aki pont aznap használná közösségi komposztpontunkat, nézze meg, mely másik van hozzá a legközelebb. A Humusz Ház hétfőtől szerdáig 9 és 17 óra között továbbra is zavartalanul látogatható. Térjetek be hozzánk!
A Temu és a SHEIN kora: gyors vásárlás, lassú leépülés
A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.
Zsákutcában az újratöltés – így szorította ki a szabályozás a zöldebb megoldást
Hiába a környezetbarát célok és a visszaváltási díj ígérete, az új betétdíjas rendszer bevezetése óta az újratölthető üvegek visszaváltása a legtöbb vásárló számára rémálommá vált. A MOHU által működtetett automaták alig tizede képes fogadni ezeket a palackokat, és még ezek is csak a „saját címkéjű” üvegeket veszik vissza. A szabályozás következtében gyártók és fogyasztók is hátat fordítanak ennek a korábban 98 százalékos hatékonyságú körforgásos megoldásnak, miközben az EU éppen a kötelező újratöltés irányába mozdulna el.
Segítség, mit kezdjek a 80 vagy 125 forint betétdíjas üvegekkel?
A palackvisszaváltási koncesszió indulása óta eltelt közel másfél év, de ahogy arra számítani lehetett, a rendszer a tagadhatatlan környezetvédelmi haszna mellett egy fontos dologra nem lett képes: nem kezdte arra ösztönözni a gyártókat és a vásárlókat, hogy a lehető leginkább környezetkímélő megoldást, az újratölthető üvegeket részesítsék előnyben. Az ennek hátterében álló gyártói megfontolásokról februárban már részletesebben írtunk, most a lánc másik végéről közelítve a vásárló szemszögéből mutatjuk be, hogy az ilyen üvegek körforgásban tartása miért rendkívül nehézkes.
A Mol bezárja a ReMatot: leáll a tiszaújvárosi műanyag-újrahasznosító üzem
A Mol 2025 végével bezárja a ReMat tiszaújvárosi műanyag-újrahasznosító üzemét, miután a vállalat az elmúlt években veszteségessé vált. A döntés a magyar újrahasznosítási szektor egyik legnagyobb szereplőjét érinti, amelyet a Mol mindössze három éve vásárolt meg, akkor még nyereségesen működő piaci vezetőként, írja az mfor.hu.
Újabb, ömlesztett visszaváltásra alkalmas REpont automata segíti a lakosságot
Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.
Megérkeztek az e-hulladékokra vonatkozó legfrissebb európai adatok
2023-ban lakosonként 11,6 kg elektromos és elektronikus berendezésekből származó e-hulladékot – például háztartási készülékeket, okostelefonokat és számítógépeket – gyűjtöttek be hivatalosan az EU-ban, szemben a forgalomba hozott egy főre jutó 32,2 kg új elektromos és elektronikus berendezéssel. Ez az egy főre jutó 20,6 kg-os különbség az eszközök készletének növekedését jelzi, akár azért, mert még használatban vannak, ártalmatlanításra várnak, otthon halmozzák fel őket, akár azért, mert nem hivatalos, ellenőrizetlen hulladékkezelésre kerülnek. 
Tízből hat fiatal szerint rosszul gyűjtjük otthon a szelektív hulladékot
Szeptember elején meghökkentő kampányt indított a MOHU, hogy megmutassa, a szelektív hulladék közel 75 százaléka a vegyes kukában landol: PFËMÜ néven egy webshopnak tűnő platformot hozott létre, ahol valós termékek helyett abszurd, szürreális tárgyakkal találkozhattak az érdeklődők. A rendhagyó kezdeményezés alapja a MOHU több mint ezer ember bevonásával készült kutatása, mely rávilágít a Z és millenial generáció szelektív hulladékgyűjtési szokásaira.
Veszély a fülünkben: minden második fejhallgató használata kockázatos
Nemcsak az olcsó, hanem a prémium kategóriás fejhallgatók is aggasztóan magas arányban tartalmaznak káros vegyi anyagokat – derül ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete legfrissebb nemzetközi tesztjéből. A vizsgált 60 fej- és fülhallgató közül majdnem minden második kockázatosnak bizonyult, miközben a gyerekeknek szánt modellek biztonságosabbnak tűntek.
Magyar diákfejlesztés a tengermélyi kuka
Dive & Clean néven álmodott meg tengermentő hulladékgazdálkodási rendszert Ivánka Laura, a budapesti The British International School tanulója. Laura a hobbibúvárokra gondolt elsősorban a fejlesztéssel, a tengerbe merülők ugyanis egyre több hulladékkal szembesülnek: lebegő és fenékre süllyedt palackokkal, műanyag vízi játékokkal, amelyek folyamatosan mikroműanyaggá bomlanak. Ki gyűjti össze ezeket? Pár elszánt önkéntes expedíción kívül gyakorlatilag senki. Miért? Ahogy az emberek nem visznek magukkal szemétszedő zsákot az utcára, úgy a búvárok sem a víz alá. Eddig a probléma leírása, s most következzék a zseniálisan pofonegyszerű megoldás és a még mindig csak 14 éves fejlesztő, aki az európai fiatal innovátorok szeptemberi rigai találkozóján is nagy sikert aratott az ötletével.
Biohulladék-gyűjtés a la Európa: sokan lemaradtak, de nem úgy az olaszok
Vegyesek az eredmények, Európában meglehetősen egyenetlen az előrehaladás a biohulladék gyűjtése terén, írja a Waste Management World. 
Ausztriában is átlépték az egymilliárdos darabszámot a visszaváltásban
A 2025-ben bevezetett visszaváltási rendszer Ausztria egyik legnagyobb körforgásos gazdasági projektje. Tíz hónappal a bevezetése után átlépték az egymilliárd visszaváltott doboz és palackszámot. A fogyasztók mintegy 75 százaléka támogatja az új betéti rendszert.
Read more about 2025. november 10.

2025. október 30.

  • 2025. október 31.
  • Kaszás Tamás
Újra itt az Európai Hulladékcsökkentési Hét! Fókuszban: e-hulladék!
Idén az Európai Hulladékcsökkentési Hét (november 22-30.) az elektronikai hulladék problémájára hívja fel a figyelmet. Csatlakozz te is akciószervezőként – legyen szó iskoláról, könyvtárról, művelődési házról, civil szervezetről, vállalatról vagy akár magánszemélyként! Szervezz gyűjtést, javítóműhelyt, kiállítást vagy bármilyen kreatív programot, ami segít csökkenteni az e-hulladékot.
Korábbi hírlevelünkben is beszámoltunk róla, hogy nagy örömünkre mi is bekerültünk a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjának (KAP) támogatható szervezetei közé. Ez azt jelenti, hogy ha MagNetes ügyfél vagy, most te döntheted el, hová kerüljön a bank nyereségének egy része – akár hozzánk, a Humusz Szövetséghez is!
Idén 30 éve dolgozunk azért, hogy kevesebb legyen a hulladék, több a tudatosság, és hogy a fenntartható életmód ne csak egy jól csengő szlogen, hanem a mindennapjaink természetes része legyen. Segíts nekünk abban, hogy még több emberhez eljuttathassuk a szemléletformáló programjainkat, mert hisszük, hogy a környezetbarát életmód nemcsak lehetséges, hanem élhetőbb és inspirálóbb is!
Szavazni tudsz online a NetBankodban vagy bármelyik MagNet Bank fiókban. RÉSZLETEK
Merza Péter alelnökünk az ATV Start vendége volt, ahol beszélt arról is, hogy a Zero Waste Europe kezdeményezéséhez csatlakozva 156 civil szervezettel közösen kértük az Európai Bizottságot, hogy állítsa le az új égetők építését, és fokozatosan építse le a meglévőket is – a beszélgetés itt érhető el.
Már online is elérhető a KukaBúvár! Harminc évnyi munka, tapasztalat és újrahasznosított élmény – ezt ünnepli a Humusz Szövetség különleges jubileumi KukaBúvár-számában. A múlt és a jelen találkozik benne: visszatekintés a hulladékmegelőzés hazai és nemzetközi útjára, jó példák, civil kezdeményezések és a megszokott humor, amely segít könnyedén beszélni komoly témákról. A cél változatlan: bátorítani minden Földlakót a pazarlásmentes, fenntartható élet felé vezető úton – ide kattintva tudod online is elolvasni.
Nincs B terv
A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség.
Egy teáskanálnyi műanyag is lehet az emberek agyában
Az emberi szervezetben súlyos fizikai és mentális következményekkel járhat a különböző hétköznapi eszközökből származó mikroműanyagok lerakódása. 
Már a sajtok is tele vannak mikroműanyaggal
Egy kilónyi érett sajt átlagosan 1857 mikroműanyag-részecskét tartalmaz, míg a friss sajtban átlagosan 1280 részecske található – derült ki a Padovai Egyetem hiánypótló kutatásából.
Jóval kevesebb mikroműanyag jut szervezetünkbe, ha palackozott víz helyett csapvizet iszunk
Évente 90 ezerrel több mikroműanyag-szemcsét nyelhetnek le azok, akik csapvíz helyett palackozott vizet isznak – állítja egy friss kutatás.
Miért pazarolunk ennyi ételt, és miért nem beszélünk róla eleget?
Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.
Évente személyenként 130 kg élelmiszert pazarolnak el az EU-ban
2023-ban személyenként mintegy 130 kilogramm élelmiszert pazaroltak el az EU-ban. Az EU összesen 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, amely magában foglalja az ehető és nem ehető részeket is, ami 2022-höz (57,8 millió tonna) képest enyhe, 0,7%-os növekedést jelez.
Hatályba lépett a hulladék-keretirányelv módosítása
A hulladék-keretirányelv célzott felülvizsgálata október 16-án hatályba lépett, közös szabályokat vezetett be a textilekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), és kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat határoz meg a tagállamok számára.
Új szövetség alakult a textilhulladékok újrahasznosítására
AReju 11 másik, a textilipari értékláncot képviselő vállalattal együtt nyilvánosságra hozta az Európai Körforgásos Textil Koalíció nyilatkozatát a teljes körforgásos textilipari gazdaságról, amelyben sürgeti az EU-t, hogy alakítsa át a fogyasztók által elhasznált textilhulladékokat a zöld munkahelyek, az innováció és a versenyképesség motorjává.
Lengyelországban problémát okoz a textilhulladékok kötelező szelektálása
Agyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit – jelentette az onet.pl lengyel hírportál.
Megvizsgálták, milyen hatást ért el tíz év alatt a párizsi klímaegyezmény
Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.
Feneketlen kútként nyeli el a MOHU a megemelt díjakat
Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.
Egy új módszer lebontja a ritkaföldfém mágneseket, így könnyebb az újrahasznosításuk
Az elektronikai hulladék ritkaföldfémek kincsesbányája, de ezeknek az egyre keresettebb anyagoknak a kiválasztása és visszanyerése nem könnyű feladat. Egy kutatócsoport olyan módszert fejlesztett ki, amellyel egyszerűbben, kevesebb energiával és a jelenlegi módszereknél jóval kevesebb szennyezéssel lehet elkülöníteni a ritkaföldfémeket a hulladékból, ebben az esetben mágnesekből – adja hírül az Ars Technica. Az eljárásról szóló cikket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé.
Felléphetnek-e érdemben a műanyagszennyezés ellen a szupermarketek?
A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: miképpen hat a műanyagszennyezésre a szupermarketek üzleti gyakorlata. 2022-ben a magyar Greenpeace is felmérte a szupermarketek hazai műanyaglábnyomát, melyet idén is meg fog ismételni.
Mely csomagolás valóban fenntartható?
A Quantis tanácsadó cég által a Polyvia, a francia műanyag- és kompozitipari gyártók nemzeti szakszervezete számára készített „Emballages en transition” (Csomagolások átalakulóban) című tanulmány lehetővé teszi több mint 100 csomagolás környezeti lábnyomának és körforgásosságának értékelését 4 különböző ágazatban.
BIR Bangkok 2025 – van remény a műanyag-újrahasznosítási iparnak
A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.
Megnyílt az első gipsz-újrahasznosító üzem Ausztriában
Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Go­bain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Sau­ber­ma­cher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban.  A megnyitóra októberben került sor.
Elromlott a telefonod? Levált a cipőd talpa? – Ne dobd ki, javítsd meg!
Miért dobsz ki valamit, amit meg is lehetne javítani? Nem is gondolnád, de többek között azért, mert a gyártók erre szoktattak rá. Pedig új életet lehelni a tárgyainkba nemcsak anyagilag éri meg, hanem a fenntarthatóság kulcsa is lehet. De hogyan segíthet a szemléletváltásban az EU, a közösség – vagy akár egy YouTube-videó?
Ezért nem baj, ha eltűnik a kertből a mulcs
Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.
Egyeszerűbb Élet Ökökor indul a Hegyvidéken
Gondoltál már arra, hogy tartalmasabb dologra fordítsd az észrevétlenül elröppenő kütyüidőt? Hogyan tudsz több időt fordítani a hétköznapokban a feltöltődésre, mozgásra? Hogyan lehetnek a családi programok, utazások kevésbé stresszesek? És mi köze mindennek a fenntarthatósághoz? Ha érdekelnek ezek a célok, akkor az Egyszerűbb élet ÖkoKörben a helyed! Mindez 2025. november 4-én, 16:30-tól, az Ugocsa utcai könyvtárban.
Műanyag társadalom (Plastic People): ősbemutató és beszélgetés Szentendrén
Hogyan hatnak ránk a mikroműanyagok, és mennyire szaporodnak fel környezetünkben? Rég tudjuk, milyen rengeteg az egyszer használatos. Vajon mennyire szoktunk rá, el tudjuk még engedni? A Plastic People hazai ősbemutatója Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, november 13-án 18 órakor lesz, utána szakértőkkel való beszélgetés is lesz a kérdésről.
Budai Ökofilmklub #16 Sürgősen lassítsunk!
A Budai Ökofilmklub 16. alkalommal november 20-án Philippe Borrel „Sürgősen lassítsunk!” című filmjét mutatja be, melyben olyan embereket, közösségeket ismerhetünk meg, akik ebben a felgyorsult világban is törekszenek az emberi tempó és értékek megtartására.
Read more about 2025. október 30.

Oldalak