Fejre állt a világ…

Jól jönne a tucatnyi táskád mellé még egy kiszemelt színárnyalat, ami még nincs a készletben? Nem férsz el az autódban? Kéne egy elektromos fogkefe, mert a hagyományos mégsem olyan jó? Bánatodban egy újabb cipővel vigasztalod magad? Kipróbálnád a reklámban hirdetett új hiperszupersampont? Megveszed az akcióban meghirdetett hármas-négyes-ötös csomagolást, akkor is, ha egyszerre túl sok? Elcsábít a kirakatban látott, kívánatosan csomagolt desszert?

Nos, a többség válasza ezekre igen. Helyesebben, még válaszolni sem kell, mert láthatjuk a szárnyaló értékesítési adatokat. Vásárlás nélkül nincs élet, bárhogy küzdünk, behálóztak minket a csillogó plázák, elvarázsolt bennünket a reklámok álomvilága. Rengeteg olyan holmit megveszünk, amire nincs igazán szükségünk. Ebből a pazarlásból lesz a hulladék, a fogyasztói társadalom végterméke.

Magyarországon minden egyes ember évente 365 kg körüli mennyiséggel járul hozzá a környezetszennyezéshez, és ez a szám évek óta stagnál. Mindezek tetejébe elszakadtunk a valóságtól: lassan már nem tudjuk, hogyan kell növényeket termeszteni, állatokat tartani, varrni, javítani, ellátni magunkat. Rá vagyunk utalva a boltokra – többnyire a multikra.

A fogyasztói társadalomban az határoz meg téged, hogy mid van. Attól vagy valaki, hogy nagy az autód, jókora a házad és rengeteg divatos ruhád, ékszered, elektromos kütyüd van. Közben meg az egyik legboldogtalanabb ország vagyunk, a bizalom hiánya olyan méreteket öltött, hogy már a családokon belül sem mûködnek rendesen az emberi kapcsolatok – már ahol van még valódi család…

Félre a panasszal, lássuk, mit tehetünk!

Az eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet által 1995-ben alapított Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) éppen azért dolgozik, hogy olyan hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat mutasson, amelyek bárki számára vállalhatók, nem igényelnek őrült beruházást, csak a megfelelő gondolkodást: apró trükkökkel, mindennapi ötletekkel szolgálunk kicsiknek és nagyoknak, sok-sok segédanyaggal az oktatóknak, átfogó, reális javaslatokkal a döntéshozóknak. Legfőképpen pedig gyűjtjük és megosztjuk a jó gyakorlatokat a hulladékmegelőzésre, azaz a környezettudatos fogyasztásra és termelésre. Szeretnénk megmutatni, hogy a „pénz nem minden” mondás nem csak egy üres frázis: van olyan létforma, ahol nem a pénz szerepel az első helyen, mégis elégedettek az alternatív utakat választók. Nem kevés figyelmet fordítunk arra, hogy az általunk javasolt megoldásokkal megpróbáljuk újraéleszteni a kis, helyi közösségeket, a tárgyak helyett ismét egymás felé fordítani az embereket, és közös élményeken keresztül helyreállítani a bizalmat. Mert hisszük, hogy együtt boldogabb, könnyebb és ésszerűbb.

Alapvető értéknek tartjuk a munkánkban a felelősséget, a megújulás képességét, az alkotóképesség fenntartását, nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tevékenységünket szakmailag megalapozzuk, és holisztikus szemlélettel közelítünk meg minden problémát, folyamatot. Nyitottak vagyunk minden együttműködésre, ügyelve arra, hogy megőrizzük függetlenségünket. Az esélyegyenlőség és a fenntartható működés nálunk a példamutatás jegyében természetes.

A Humusz

A Humusz korábban kizárólag szervezetek által alkotott szövetségként működött. A külső és belső igényekre reagálva 2010-ben „hagyományos” egyesületté alakultunk, így most - az aktuálisan 13 tagszervezetünk mellett - már magánszemélyek számára is lehetővé vált a csatlakozás. Várunk pártoló tagokat, akik egyetértenek az elveinkkel, és olyan rendes tagokat is, akik emellett igen aktívan közreműködnének a hulladékmegelőzés, a fenntartható fogyasztás és termelés népszerűsítésében. Folyamatosan csatlakozhatnak hozzánk - elsősorban magánszemélyek által alapított – szervezetek is.

2008-ban indítottunk el Nulla Hulladék Hálózatunkat, amely civil szervezetek, intézmények, csoportosulások informális, laza hálózata. A közös pont, hogy minden tag kiemelten kezeli a hulladékcsökkentés ügyét, és lehetőségeihez mérten mindent megtesz ezért a helyi hatókörzetében. A Humusz ehhez háttéranyagokat, eszközöket, szakmai segítséget nyújt, illetve a közös kampányokban, programokban is részt vehetnek az érdeklődők. 

A Humusz csapatának összetételéről, és arról, hogy ki mivel foglalkozik a szervezetnél a Munkatársaink menüpontban olvasható naprakész információ.

Külön kiemeljük azokat az önkénteseket, akik szabadidejüket nem kímélve, munkájukat, tudásukat adják a Humusznak. Szerencsére szép számban akadnak segítőink, de folyamatosan várjuk az önkéntesek jelentkezését!

A mostani Humusz nagyon sok ember – munkatársak, önkéntesek, a szervezethez közel álló szakemberek – közös munkájának eredménye. Közülük sokan már nincsenek a szervezetnél, munkájuk nyomát azonban a mai napig őrizzük és nagyra becsüljük közreműködésüket.

Mi szerepel a palettánkon?

1989-90 környékén az egészen aprócska KukaBúvár szerkesztőség Újpalotáról átköltözött egy nagyobbacska lakásba Budapest másik felébe. Az 1995. évi megalakulás idején a budapesti Karinthy úti irodában intézményesült a szervezet; ezt a székhelyet egy nagyszabású felújító munkaeredményeként váltotta 2003-ban a Humusz Házra. A jelenlegi helyünkről tudni kell, hogy az egykor elhagyott, teljesen lepusztult ingatlant önkéntesek, munkatársak és támogatók kétkezi munkájával sikerült úgy rendbe hozni, hogy a kertje mai napig a környék oázisaként működik, az épület pedig az iroda mellett rengeteg közösségi, civil rendezvénynek ad helyet.

A rendszerváltás után a civil szféra bizonyos fokú stabilizálódásával és a források megnyílásával a Humusz munkájában is kiemelt helyre került a pályázatírás. A forrásteremtésből következően kezdődhetett meg az alkalmazottak létszámának növelése, és konkrét programok is elindulhattak. 1999-ben országos vándorkiállítást indítottunk Belefulladunk? címmel. A gyűjtemény a Természettudományi Múzeumból indult, onnan jutott el több vidéki városba, végül a Fővárosi Állat és Növénykeretben landolt, ahol 2 évig maradt.

Az első igazán látványosnak mondható akciónk 1999-re, a Pepó-korszak idejére tehető, amikor is – immáron sokadszorra – megelégeltük a szaktárca tehetetlenségét. Szerkesztettünk egy óriási hajítógépet bevásárlókosárral a végén, és eldobó csomagolásokkal bombáztuk a Környezetvédelmi Minisztérium épületét. Páncéljaink és sisakjaink hulladékból készültek. A szép számban megjelent tévétársaságoknak elmondtuk, hogy a csomagolóipar így vette be az épületet, és hatékony lobbizással uralja a törvényalkotást és a döntéshozást.

A Válaszd a visszaválhatót! kampány keretében számos további látványos akciónk volt: ide soroljuk a dunai hajózós akciónkat és az utolsó betétdíjas Törley pezsgő temetését is.

2002-ben rajtolt a Tájsebészet kampányunk, amit az első jelentős országos akcióként tartunk számon, ráadásul miniszteri fővédnökséggel zajlott. Magyarország kiábrándító képet mutatott (és mutat még mindig) az illegális hulladéklerakás terén. Kampányunkhoz négy év alatt több száz csoport kapcsolódott, akik kétezer szemétlerakót tártak fel, és mintegy kétszázat fel is számoltak. A kampány folytatásaként 2007-ben sikerült elérni, hogy a személyi jövedelemadók második 1%-át az illegális hulladéklerakók felszámolását szolgáló költségvetési előirányzatnak lehetett ajánlani. Ezen a finanszírozási bázison – hiszen több mint 300 millió forint lett az akció pozitív egyenlege –nagyszabású állami program indult Tiszta Magyarországért néven, amelynek lebonyolításában a Humusz szakértőként és koordinátorként is részt vett.

2011-ig tagjai voltunk a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának, amelynek keretében több ezer lakossági megkeresésre reagáltunk. Jelenleg igény esetén háttérmunkával, szakmai információkkal segítjük a többi hálózati tag munkáját.

Pirománia nevű hulladékégető-ellenes programunk üzenete, hogy az égetés azt a látszatot kelti, mintha a hulladék „eltüntethető” vagy gazdaságosan ártalmatlanítható lenne. Az égetéssel azonban energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el. Az égetés során a hulladék nem vészel, csak átalakul – egészségkárosító anyagokká. A program keretében a tervezett égetők elleni lakossági megmozdulásokat támogatva nyújtunk szakmai segítséget évente 4-5 településen. 

2003-ban jelentünk meg a nemzetközi porondon, amikor tagjai lettünk a European Environmental Bureau nevű szervezetnek. Ez a szervezet az uniós törvényhozási folyamatokban előírt civil konzultációs eljárásokat bonyolítja, más szóval az uniós szintű lobbival foglalkozik. Ezen kívül tagjai vagyunk a hulladékégetés alternatíváiért létrehozott nemzetközi civil szervezetnek, a GAIA-nak (Global Alliance for Incinerator Alternatives).

Az idő múlásával lassan nyilvánvalóvá vált, hogy a Humusz nem csupán akciókkal hívja fel a figyelmet a hulladékproblémára, hanem komoly szakmai munkát végez. Egyre több szakmai fórumra, bizottságba hívták meg a szervezet képviselőit, így az Országos Környezetvédelmi Tanácsba, a KVVM szakmai munkacsoportjaiba. Az elmúlt években koordináltuk az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékos műhelymunkáit. Jelenleg az Unió által előírt, 2013-ban esedékes Nemzeti Megelőzési Programhoz gyűjtünk inputokat és teszünk javaslatot a döntéshozók felé. Tanulmányokat, összefoglalókat, felméréseket készítettünk a differenciált szemétdíjról, a szelektív gyűjtésről, a lakosság tudásszintjéről, a termékdíjról és még sorolhatnánk. Rendszeresen véleményezzük a hulladékos területeket érintő jogszabálytervezeteket és országos szintű stratégiákat, állást foglalunk a zöld ügyet érintő szakpolitikai döntésekkel kapcsolatban, és települési szinten is tovább folytatjuk a megoldások keresését és megosztását.

2007-ben indult a Fölösleges Áruk Fóruma, amely humora, abszurd tárgygyűjteménye folytán nagyon népszerű. Az online adatbázis mellett az évente 15-20 helyen állomásozó vándorkiállítás célja rámutatni arra, hogy mennyi felesleges holmit vásárolunk, milyen könnyen befolyásolnak bennünket a reklámok. A kiállítás megnyitását a nemzetközi Ne Vásárolj Semmit! Napra időzítettük.

Azóta sem telt el úgy ez a november végi jeles nap, hogy ne lett volna valamilyen akciónk: 2009-ben például üres bevásárlókocsikkal demonstráltunk a belvárosi sétálóutcákban. 2010-ben pedig megszerveztük – az Európai Hulladékmegelőzési Hét apropóján – az első hazai Nulla Hulladék Hetet, mintegy 40 civil és forprofi t szervezet közreműködésével, vidéki helyszíneken is. Azokat a partnereket kértük fel együttműködésre, amelyeknek a tevékenysége szándékosan vagy kevésbé tudatosan, de hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb legyen a hulladék.

Népszerû programunk a Komposztálj!, amelyet a Humusz, az Öko-Fórum Alapítvány, a KÖTHÁLÓ és a SZIKE Egyesület 2006 tavaszán indított. Az egyéves országos kampány végére érve – világossá vált, hogy a kiskerti komposztálással kapcsolatos információkra egyre nagyobb a lakossági igény. Ennek köszönhetően a mai napig működtetjük a tematikus honlapot (www.komposztalj.hu), újra és újra kiadjuk szemléletformáló füzetünket, szórólapjainkat. 2009-ben Újbuda önkormányzatával közösen kerületi komposztálási programot is bonyolítottuk, ahol a Humusz koordináló és szakértői feladatokat látott el.

Az újrahasznosított papír népszerûsítése jegyében március 1-jére meghirdettük az Újrapapír Világnapját. Ennek apropóján szinte minden évben van valamiféle kommunikációnk, újrapapír füzet gyártási akciónk, iskolazöldítő programunk. Mára annyira ismert lett a világnap, hogy más szervezetek is ünneplik.

A szemléletformálásért

Tájékoztató, ismertető tevékenységünk egyik legfontosabb eleme évtizedes oktatási programunk, amely kicsiknek és felnőtteknek egyaránt tartalmaz képzéseket. Hulladékos tanösvényt is működtetünk a Humusz Házban, elsősorban iskolai csoportok számára.

Mindehhez környezeti nevelést segítő kiadványokat írunk, játékos oktató CD-ROM-ot szerkesztettünk Mi lesz a szeméttel? címmel, illetve Szemét egy film címmel filmet készítettünk a reklám-fogyasztás-hulladék témakörében. Az idősebbek és felnőttek számára készült a Zenélő képeslap c. film, ami a hazai hulladékos problémákat mutatja be közérthető formában.

A pedagógusokat számos eszközzel segítjük, így évek óta

sikerrel tartunk akkreditált tanárképzéseket, Belefulladunk? címmel oktató csomagot adtunk ki, és Saláta néven elektronikus hírlevelet szerkesztünk kifejezetten őket érdeklő hírekből. 

A szervezeti kommunikáció keretében az 1990-es évek eleje óta 3-5000 példányban megjelenő, bejegyzett időszaki kiadványunkra, a negyed évente megjelenő Kuka Búvár magazinra, a havi több tízezer látogatót vonzó honlapunkra és több ezer regisztrált hírlevél olvasónkra, az online közösségi médiafelületeken való jelenlétünkre, továbbá állandó és kiterjedt sajtókapcsolatainkra építünk. Komoly háttérmunka árán üzemeltetünk országos online adatbázisokat a hulladékátvevőkről és javítóműhelyekről.

Hangsúlyos a szervezet tevékenységében a rendezvényeken való standolás, amelyhez komplett nulla hulladék eszközkészlettel rendelkezünk már.

Végül említést érdemel az immár 2003 óta folyamatos ingyenes lakossági előadássorozat Zöld kalandozások – Ökofrankó beszélgetések a Humusz Házban címmel. A téma mindig változó, azonban mindegyik a fenntartható életmód valamelyik aspektusát boncolgatja neves szakértők segítségével.

A talpon maradásért

Az évek folyamán egyre jelentősebb keresletet tapasztalunk szolgáltatásainkra a vállalatok részéről. Rendszeresen vállalunk céges rendezvényeken szemléletformáló foglalkozásokat, standolást. Gyakran tartunk előadásokat, biztosítunk tanácsadást, és a „nulla hulladék menedzser” képzési anyagunkat is igény szerint kínáljuk. A vállalatok, iskolák, önkormányzatok részéről felmerülő, szakkiadványainkra érkező nagytételes megrendeléseket is igyekszünk kiszolgálni, valamint vállalati önkéntes programokban is közreműködünk. A mintatelepüléseinkkel végzett közös munka tanulságaira építve vállalunk szakmai tanácsadást önkormányzatok számára is a fenntartható települési hulladékgazdálkodás megvalósítása érdekében.

Adományokat is örömmel fogadunk, amelyre többféle módon is lehetőséget biztosítunk.