Az olcsóság illúziója – az online vásárlás rejtett ára

Pár hete bejárta a világsajtót a hír, hogy Franciaország történelmi lépésre szánja el magát: felfüggesztik a Shein online piacterének működését, miután kiderült, hogy tiltott fegyverek – köztük bokszerek és macheték  – mellett gyermek kinézetű szexbabákat is árusít a platform. A botrány országos tiltakozási hullámot váltott ki, ám a felfüggesztés hírére a Shein is lépett: eltávolította a kifogásolt termékeket az online kínálatából, így a francia hatóságok részéről a felfüggesztés csak a saját eljárásukat érintette.

A felfüggesztésből ugyan nem lett semmi, ám az eset jól mutatja, hogy a döntéshozók előtt lenne mozgástér az óriás kínai e-shopok szabályozására, mégsem mernek valóban hatékony lépéseket tenni. Pedig ezek a platformok minden téren a lassú leépülés irányába sodornak bennünket: az olcsó árak mögött a periféria-országok kizsákmányolt munkásai, veszélyes anyagokból készült termékek és a fél világot bejáró, környezetszennyező szállítás áll. Ám mindez nemcsak a környezetünket terheli, hanem hosszú távon drágítja a hazai gazdaságot is, miközben mi, vásárlók, még mindig elhisszük, hogy „jó üzletet” kötöttünk.

Az olcsóság paradoxona

A filléres online áruk szinten mindenkit csábítanak, hiszen ki ne örülne annak, ha pár száz forintért rendelhet telefontokot, ruhát, kiegészítőket vagy komplett konyhai elektronikai terméket negyedannyiért, mint amennyibe egy szaküzletben megvehetné? Csakhogy a Shein vagy a Temu olcsó termékei nem a varázslatra, hanem a nagyon is tudatos kizsákmányolásra és számos rejtett költségre épül.

A Public Eye által feltárt jelentés szerint a Shein beszállítóinál dolgozó munkások napi akár 12–14 órát is dolgoznak, heti hat-hét napon át, mindezt az átlagos kínai bér feléért. De az olcsóságnak nemcsak emberi, hanem gazdasági ára is van. Az Európai Központi Bank korábbi elemzése szerint a „low-cost” importok hosszú távon visszafogják az európai ipar növekedését, mivel kiszorítják a helyi gyártókat a piacról. Vagyis miközben mi spórolni próbálunk, valójában a saját gazdasági önállóságunkat gyengítjük.

Magyarországon is érezhető ez a hatás. Kutatások azt mutatják, hogy a textil‑ és ruházati ipar és a bőr‑ és cipőipar strukturálisan zsugorodik, ahogy a globalizáció és az olcsó import termékek terjedése egyre csak nő. A textilipar mellett szinte kivétel nélkül minden egyéb szektort is hátrányosan érinti a kínai piacterek térnyerése, hiszen ezekkel az online árakkal képtelenség versenyezni. Az olcsó ár tehát csalóka: valójában nem mi spórolunk, hanem valaki más fizet helyettünk – a dolgozó, a környezet, vagy éppen a helyi gyártó, aki már nem bírja tovább tartani az irreálisan alacsony árakat. Végső soron pedig mi is ráfizetünk erre.

Munkások dolgoznak egy textilüzemben, amely a Shein fast fashion óriást látja el ruhákkal – Kanton, Kína © AFP / Jade Gao

Amit nem rendeltünk, mégis megkaptunk

A legutóbbi cikkünkben már rávilágítottunk arra, hogy az ultragyors online vásárlás nemcsak a túlfogyasztás és a környezeti károk problémája, hanem konkrét egészségügyi kockázatokkal is jár. A megrendelt pár ezer forintos pólók mögött gyakran olyan termékek állnak, amelyek összetételét tekintve messze nem felelnek meg az Európai Unió által előírt biztonsági szabványoknak. Dél-Koreában például olyan cipőket vizsgáltak, amelyekben a lágyítóanyag mennyisége több százszorosára nőtt a megengedett határértéknek. Az osztrák GLOBAL 2000 környezetvédelmi szervezet vizsgálata szerint egy Temuról rendelt női széldzseki esetében a PFA-vegyületek szintje a határérték 4154-szeresét érte el.

Ezek az „láthatatlan” anyagok nem csupán statisztikai adatként léteznek: bőrrel érintkezve irritációt, a szervezetünkbe jutva hormonrendszeri zavarokat, idegrendszeri károsodást okozhatnak. A nagy gond tehát nem pusztán az, hogy olcsó a termék, hanem az, hogy az olcsó és szabályozatlan kínálat az egészségünket kockáztatja – és miközben a gyors vásárlás élményét élvezzük, valójában olyan terheket vállalunk magunkra, amelyek elsőre ugyan nem jelennek meg a számlánkon, hosszú távon viszont beláthatatlan következményekkel járhatnak.

Kié a felelősség?

Az elmúlt években az uniós döntéshozók is felismerték, hogy a gyors online piacterek ellenőrizetlen működése egészségügyi, környezeti és fogyasztóvédelmi kockázatokat hordoz. A Digital Services Act (DSA) törvény például kötelezi az online piactereket, hogy azonosítsák az eladókat, gyorsan eltávolítsák a veszélyes termékeket, és átláthatóbbá tegyék a működésüket, míg a General Product Safety Regulation kimondja: az EU-ban forgalomba kerülő termékeknek akkor is meg kell felelniük a biztonsági követelményeknek, ha egy EU-n kívüli piactérről érkeznek. 

De bármennyit is szigorodnak a szabályok, a rendszer kulcsszereplői továbbra is mi, vásárlók vagyunk. Minden kattintásunkkal üzenünk: támogatjuk-e a jobb minőséget, a helyi gyártókat, a javíthatóságot és az átlátható láncokat – vagy fenntartjuk az olcsóság látszatára épülő modellt, amely mögött kizsákmányolás, egészségügyi kockázat és környezeti rombolás áll.

Az online vásárlás folyamata önmagában nem fenntarthatatlan – a jelenlegi működési modell teszi azzá. Fenntarthatóbbá pedig akkor válhatna, ha a termékek gyártási és szállítási láncai átláthatóbbak lennének, ha tartós és javítható termékeket kínálnának, ha a szállítás nem egyenként, expressz tempóban történne, és ha az esetlegesen visszaküldött termékeket nem megsemmisítenék, hanem újraértékesítenék, javítanák.

Az online vásárlás tehát nem ördögtől való, de nem lehet következmények nélküli. Mint mindennél, itt is a mérték számít. Ha mi nem húzzuk meg a határt, a következmények húzzák meg helyettünk: egyre nagyobb környezeti szennyezés, gyengülő hazai gazdaság és ránk is veszélyes termékek formájában. Az online vásárlás nem az ellenség, lehet eszközünk is a tudatos vásárláshoz, de csak akkor, ha felszállunk a lassabb, felelősebb hullámra, nem csak a legolcsóbbra – így adhatjuk vissza az online vásárlás valódi értelmét.

Kezd ezzel: november végén ne a Black Friday inpulzusingereivel terheld a pénztárcád és ezzel együtt a környezeted, hanem november 28-án tartsd te is a Ne vásárolj semmi! napot. Add tovább a hírt!