Digitális Termékútlevelet kaphatnak a fahulladékok

  • 2026. január 08.
  • PKata

Évente több mint 50 millió tonna fahulladék keletkezik az Európai Unióban, ám ennek jelentős részét jelenleg elégetik, mert a feldolgozók nem tudják, milyen vegyszereket vagy ragasztókat tartalmaz az alapanyag. Az Európai Bizottság által bevezetett Digitális Termékútlevél (DPP) azonban gyökeresen megváltoztathatja az iparágat, lehetővé téve, hogy a „szemét” értékes nyersanyagként szülessen újjá.

Az európai erdők védelme és a klímacélok elérése érdekében az Európai Unió válaszúthoz érkezett a fafelhasználás terén. Miközben a fa megújuló erőforrás, a belőle készült termékek – bútorok, építőanyagok, raklapok – életútja gyakran idő előtt véget ér a hulladékégetőkben. A probléma gyökere az információhiány: a hulladékkezelők számára eddig szinte lehetetlen volt megállapítani egy kidobott bútorlapról, hogy az tartalmaz-e ólmot, toxikus pácot vagy újrahasznosítást gátló ragasztót.

Átláthatóság: A körforgásos gazdaság hiányzó láncszeme
A jelenlegi gyakorlat szerint a fahulladékot többnyire „vakon” válogatják. Mivel a kockázat magas, a biztonság kedvéért a gyanús tételeket inkább energetikai hasznosításra (égetésre) küldik, ahelyett, hogy újabb faforgácslapot vagy építőelemet készítenének belőle. Ez az úgynevezett „lefelé irányuló hasznosítás” (downcycling) hatalmas gazdasági és környezeti veszteséget jelent.

A megoldást a Digitális Termékútlevél (Digital Product Passport – DPP) jelenti, amely a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló új uniós rendelet (ESPR) egyik alappillére. Ez a digitális „identitáskártya” – amely QR-kód vagy RFID-címke formájában kerül a termékekre – rögzíti az áru teljes életciklusát, összetételét és javíthatósági adatait.

Hogyan működik a gyakorlatban?
A digitális útlevél nem csupán egy statikus vonalkód, hanem egy dinamikusan frissülő adatbázis. A fahulladék esetében a rendszer a következő kritikus információkat tenné elérhetővé a válogatóüzemek számára:

  • A fa eredete: Fenntartható erdőgazdálkodásból származik-e?
  • Vegyi összetétel: Tartalmaz-e a jelenlegi szabványok szerint tiltott anyagokat?
  • Szétszerelési útmutató: Hogyan választható el a fa a fémtől vagy a kárpittól a leghatékonyabban?


Ez az átláthatóság lehetővé teszi a „kaszkád-felhasználást”, vagyis azt az elvet, hogy a fát ameddig csak lehet, alapanyagként használják (újrahasználat, javítás, újrahasznosítás), és csak a legvégső esetben használják energiatermelésre.

Szigorodó szabályozás: 2027 a fordulópont
Az Európai Bizottság ütemterve szerint a digitális termékútlevelek bevezetése fokozatosan történik. Míg az első hullámban az akkumulátorok és a textilek állnak a fókuszban, az építőanyagok és a bútoripar (így a faalapú termékek) a következő kiemelt kategóriák.

A szakértők szerint a DPP bevezetése nem csupán adminisztrációs teher, hanem komoly piaci előny is a gyártók számára. Azok a vállalatok, amelyek igazolni tudják termékeik fenntarthatóságát és tiszta összetételét, könnyebben férnek hozzá az egyre szigorodó „zöld” közbeszerzésekhez és a környezettudatos fogyasztókhoz.

 

Forrás: dontwasteit.hu

Kép forrása: wikimedia common