Ezzel együtt a komposztpontunk is használható a téli nyitvatartásunk szerint: hétfőtől szerdáig 9 és 17 óra között. Várunk benneteket a havas kertben is!
Megérkezett a német műanyagipar várva várt valóságvizsgálata. A BKV GmbH és a Conversio friss tanulmánya szerint bár a kémiai újrahasznosítás kilép a kísérleti fázisból, a jövőkép bizonytalanabb, mint valaha. A modellszámítások brutális szórást mutatnak: a szakértők szerint 2035-re az iparág teljesítménye bárhol lehet 100 ezer és 840 ezer tonna között – ami jól jelzi, mekkora kockázatot futnak a befektetők.
Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.
A komposztálás alapvetően jó a környezetnek, hiszen általa csökkenthető a szemét mennyisége, és így kevesebb szállításra és lerakóra van szükség, ráadásul a tápanyagban gazdag komposzt a növényeinknek is jó. Ugyanakkor kevésbé közismert, hogy a komposztálással a metánkibocsátásunkat is jelentősen csökkenthetjük. Hasonló a helyzet az étel megmentésével és a papír újrahasznosításával is: azok sem csak azért környezetbarátak, mert kevesebb fogyasztást és hulladékot eredményeznek, hanem mert szintén rengeteg metántól óvják meg a légkört.
Miközben Európa-szerte egyre szigorodnak a hulladékgazdálkodási szabályok, sokszor éppen a települések maradnak magukra a végrehajtás terhével. A LIFE4EPR projekt legfrissebb, decemberi mérföldköve éppen ezen változtatna: egy olyan új módszertant és eszköztárat mutattak be, amely segít a városoknak és régióknak abban, hogy ne csak elszenvedői, hanem irányítói legyenek a „szennyező fizet” elvnek.
Dél-Korea fővárosa megelégelte a brutális mennyiségű ételhulladékot, és a tiltások helyett a jutalmazáshoz nyúlt. Szöul új „ételpazarlás-csökkentési pontrendszert” vezet be, amelyben készpénzre váltható jutalmat kapnak azok a háztartások, amelyek bizonyíthatóan kevesebb élelmiszert dobnak a szemétbe. A tét nem kicsi: az országban az ételhulladék felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel tizedéért.
A körforgásos gazdaság többé nem csak egy távoli szakmai fogalom, hanem a mindennapjaink része lett – derül ki az Every Can Counts (Minden Doboz Számít) 2025-ös globális jelentéséből. Miközben a világ nagy részén még csak most ismerkednek a betétdíjas rendszerekkel, Magyarország a leggyorsabb alkalmazkodók közé került. A Z-generáció körében azonban váratlan bizalmi válság jelei mutatkoznak az újrahasznosítás hatékonyságát illetően.
Hónapok óta keringő rémhírnek vetett véget a MOHU. A társasházkezelők és közös képviselők egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a szolgáltató pénzbírsággal sújtja a lakóközösséget, ha valaki „félredob”, és nem odavaló szemetet tesz az új biokukákba. Egy szakmai konferencián azonban kiderült: nincs büntetés, de a felelőtlen szelektálásnak így is következménye van.
A svájci kormány megelégelte a „vedd meg, használd, dobd el” kultúráját. A Szövetségi Tanács december közepén fogadta el azt az átfogó törvénymódosítási csomagot, amely alapjaiban írja át a környezetvédelmi szabályokat az országban. A cél: Svájcnak a körforgásos gazdaság éllovasává kell válnia, ahol a termékeket nem kidobjuk, hanem megjavítjuk, az adatokat pedig QR-kódban hordozzuk.
Az Európai Bizottság egy régóta várt lépésre szánta el magát 2025 decemberében: úgy döntöttek, ideje rendet vágni a környezetvédelmi szabályozások sűrűjében. Az üzenet egyértelmű: attól még, hogy vigyázunk a bolygóra, nem kell belefulladni az adminisztrációba.
Amit eddig a legtöbb esetben csak elégetni lehetett, az mostantól a vegyipar új aranytartaléka lehet. A német vegyipari óriás, a BASF és a higiéniai termékeket gyártó svéd Essity egy úttörő kísérletben bizonyította be, hogy a használt pelenkákból lehetséges értékes nyersanyagot visszanyerni. A Bécsi Műszaki Egyetemmel közös projektben a bűzös hulladékot nem mossák, hanem gázzá alakítják, ezzel bezárva a szén körforgását.
A bajor autógyártó nem várja meg, amíg az elektromos autók akkumulátorai hulladékheggyé válnak. A BMW Group és partnere, az Encory a németországi Parsbergben egy olyan kísérleti üzemet indított el, amely feleslegessé teszi a környezetszennyező vegyszereket és a hatalmas hőenergiát. A cél: a használt aksikból kinyert anyagokat azonnal, változtatás nélkül visszatölteni az új autókba.
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz. De mi történik ezekkel később? Javítjuk őket vagy inkább újat veszünk? Fenntartható-e ez a működés, és hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztás környezeti terhét? Erről beszélgetett a Zöldhang Fidrich Róberttel, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjével.
A „Jövőnk kertje kalandozások” film érdekes lehet mindenkinek, aki esetleg falura költözést, gazdálkodást vagy kosárközösséget tervez, vagy akit egyszerűen érdekel, hogy milyen lehet a fenntartható jövőnk.
Időpont: 2026. január 22. (csütörtök) | 18:00 - 20:30
