Vége a BPA-korszaknak, de a veszély is elmúlt?
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
Történelmi léptékű átállás zajlik az európai élelmiszeriparban: az elmúlt hónapokban megkezdődött a gyártósorok és a raktárkészletek átfogó átalakítása. A folyamat jogi alapja a Bizottság (EU) 2024/3190 rendelete, amely megtiltja a biszfenol A és bizonyos veszélyes biszfenol-származékok használatát az élelmiszerrel érintkező anyagokban. A rendelet 2025. január 20-án lépett hatályba, és részletes átmeneti szabályokat tartalmaz. Ezek értelmében a korábbi előírásoknak megfelelő, BPA-t tartalmazó élelmiszer-kontakt cikkek legkésőbb 2026. július 20-ig hozhatók forgalomba, míg egyes speciális felhasználások esetében a végső határidő 2028. január 20.
A változás komoly nyomást helyez a gyártókra, a hatóságokra és a vizsgálólaboratóriumokra is: az újonnan piacra kerülő termékek megfelelőségét már nem elegendő dokumentumokkal alátámasztani, a hangsúly egyre inkább a mérhető kémiai megfelelőségen van.
Miért veszélyes a BPA, és mi jön helyette?
A szigorítás hátterében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-ban közzétett átfogó kockázatértékelése áll, amely alapjaiban írta át a BPA megítélését. Az EFSA az új tudományos bizonyítékok alapján a korábbi, 2015-ben megállapított 4 µg/kg testtömeg/nap tolerálható napi beviteli értéket 0,2 ng/kg testtömeg/napra csökkentette, ami megközelítőleg húszezerszeres szigorítást jelent. A hatóság szerint a BPA ösztrogénutánzó hatása révén képes megzavarni a hormonrendszert, emellett összefüggésbe hozható az immunrendszer gyulladásos folyamataival, a termékenység romlásával és bizonyos anyagcserezavarok kialakulásával is. Az EFSA értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a lakosság jelentős része a jelenlegi expozíciós szinteken is meghaladhatja az újonnan meghatározott biztonságos beviteli küszöböt.
Bár 2026-tól egyre több „BPA-mentes” feliratú csomagolással és termékkel találkozhatunk, a probléma nem feltétlenül oldódik meg automatikusan. A gyártók kénytelenek más vegyületekkel pótolni a kieső alapanyagot, ám sok esetben olyan rokon anyagokat alkalmaznak, mint a biszfenol S (BPS) vagy a biszfenol F (BPF). Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) szerint ezek kémiai szerkezete és biológiai hatásmechanizmusa több ponton hasonlít a BPA-éhoz, ezért feltételezhető, hogy hasonló hormonrendszeri hatásokkal is rendelkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy a „BPA-mentes” jelölés önmagában még nem garantálja, hogy a fogyasztói kitettség valóban csökken.
Mit tehetnek a független laboratóriumok?
A Laborhírek a független, akkreditált élelmiszer-vizsgálatokat is végző JS Hamilton budapesti laboratóriumának szakértőit kérdezte arról, hogyan látják a helyzetet az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok vizsgálati oldaláról. A szakértők szerint a legnagyobb kihívás az, hogy a jogszabályi megfelelés mögött valós, ellenőrizhető kémiai adatok álljanak, különösen akkor, amikor a kivont BPA-t szerkezetében hasonló vegyületek válthatják fel. A gyakorlatban ezt akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik, amelyek az anyagokból potenciálisan kioldódó komponensek jelenlétét és mértékét értékelik.
A vizsgálatok során a laboratóriumok élelmiszer-utánzó modelloldatokat alkalmaznak, amelyek savas, zsíros vagy vizes közeget szimulálnak, a vonatkozó európai irányelveknek megfelelően. A cél nem egyetlen anyag „kipipálása”, hanem annak vizsgálata, hogy az adott termékből kimutatható-e bármilyen, egészségügyi szempontból releváns kioldódás.
A korszerű, nagy érzékenységű műszeres analitika — például a kromatográfiás és tömegspektrometriás technikák — lehetővé teszik, hogy összetett kémiai profilok alapján értékeljék az élelmiszer-kontakt anyagok biztonságát, beleértve az esetleges helyettesítő vegyületek jelenlétét is.
A BPA-korszak a szabályozás, törvényhozás és a végrehajtás szintjén is lezárulóban van, a kockázatok azonban még nem tűntek el teljesen. A technológiai váltás valódi sikerét az dönti el, hogy a kivont anyagok helyére kerülő vegyületek valóban alacsonyabb egészségügyi kockázatot jelentenek-e, és ezt laboratóriumi mérések is alátámasztják-e. Az élelmiszer-biztonság új fejezetében a gyártói felelősség, a szabályozói szigor és a független szakértői kontroll együtt határozza meg, hogy a hogy a „mentes” jelölések mögött valódi fogyasztóvédelem húzódik-e meg, vagy csak a régi problémák térnek visszaúj köntösben.
Forrás: greenfo.hu
