Fényárban fürdő templomok
Ha egy este kiülünk a kertbe vagy egy városi térre, szinte biztosan nem tapasztalhatjuk meg a természetes sötétség romantikáját, és ez a jelenség világméretű. Lámpák világítanak az utcákon, a középületeken, és egyre több templom tornyát is díszkivilágítás borítja már be. Az alapvető szükségleteinken túli többletfény (fényszennyezés) egyre súlyosabb léptékű, ami komoly következményekkel jár a természetre nézve: világszerte egyre több állatfajt veszélyeztet, számtalan okból.
A fényszennyezés káros hatásait a madaraknál főleg nappal aktív fajokon vizsgálták. Így keveset tudunk azokról, amelyek elsősorban éjszaka vagy szürkületkor aktívak, pedig ők sérülékenyebbek is lehetnek. Hazai kutatók ezért két bagolyfajt, a gyöngybaglyot (Tyto alba) és a macskabaglyot (Strix aluco) vizsgálták e tekintetben. A gyöngybagoly különösen gyakran költ templomtornyokban, a macskabagoly ritkában, de nála is megfigyelhető ez a jelenség.
A kutatásban összehasonlították az állandó jelleggel megvilágított és a sötétben álló templomtornyokat. Azt találták, hogy a megvilágított tornyokban ritkábban költöttek baglyok, míg a sötét tornyokban nagyobb volt a megtelepedési arány. Ha azonban a madarak mégis belevágtak a költésbe egy megvilágított templomtoronyban, ott a fölnevelt fiókák száma nem különbözött a sötét tornyokban költő baglyokhoz képest.
A baglyok éjszakai életmódot folytatnak: ha fényárban úszik a lehetséges pihenő- és költőhely, valószínű, hogy zavarja őket a hely kiválasztásában. Hasonló jelenséget már denevéreknél is kimutattak, hogy a pihenőhelyként használt templomtornyot teljesen elhagyták, miután azt kivilágították. A baglyok a denevéreknél valamivel rugalmasabbak lehetnek, hiszen többféle helyen költhetnek – nemcsak templomokban, de a gyöngybagoly például padlásokon, víztornyokban vagy természetes faodvakban is. A macskabagoly pedig most még kevésbé szorul rá az épített környezet nyújtotta lehetőségekre. Mégis, az eredmények világosan mutatják: a mesterséges fény csökkenti a baglyok számára alkalmas fészkelőhelyek számát.
Az éjszakai fény megváltoztathatja a kisemlősök viselkedését, amelyek a baglyok fő táplálékai. Ha ezek az állatok kerülik a világított helyeket, a baglyok számára kevesebb zsákmány marad. Más madaraknál kimutatták, hogy a mesterséges fény előrébb hozza a tojásrakást vagy megváltoztatja a fiókák viselkedését, így nem zárható ki, hogy esetleg a baglyoknál is lehetnek hasonló, kevésbé észlelhető hatások. A gyöngybagoly állománymérete Európa több területén amúgy is csökkenést mutat, részben az élőhelyek átalakulása, a közúti gázolások és a mérgezések miatt. A fényszennyezés tehát egy újabb teher lehet a faj számára. A templomok különösen fontos szerepet játszanak a költésükben Magyarországon, így a díszkivilágítás visszafogása vagy a fények időzített használata (például éjfél után lekapcsolva) jelentős segítséget nyújthatna.
Ez a kutatás is rámutat arra, hogy az emberi kényelmet és esztétikai igényeket kiszolgáló fejlesztések, mint a díszkivilágítás is, sokszor észrevétlenül rombolják a természetet. A baglyok esete csak egy példa: a fényszennyezés hat a rovarokra, a denevérekre, a növényekre is. Az éjszaka sötétje nemcsak romantikus hangulat, hanem ökológiai szükséglet is.
Tudatosabb fényhasználatra kell törekedni: kevesebb, gyengébb és megfelelően irányított világításra.
A frissen megjelent tanulmány részletes eredményeiről itt lehet olvasni
Forrás: greenfo.hu
Nyitókép forrása: greenfo.hu,K irepülő gyöngybagolyfióka – Laczi Miklós
