Újra itt az Európai Hulladékcsökkentési Hét! Fókuszban: e-hulladék!
Idén az Európai Hulladékcsökkentési Hét (november 22-30.) az elektronikai hulladék problémájára hívja fel a figyelmet. Csatlakozz te is akciószervezőként – legyen szó iskoláról, könyvtárról, művelődési házról, civil szervezetről, vállalatról vagy akár magánszemélyként! Szervezz gyűjtést, javítóműhelyt, kiállítást vagy bármilyen kreatív programot, ami segít csökkenteni az e-hulladékot.
Korábbi hírlevelünkben is beszámoltunk róla, hogy nagy örömünkre mi is bekerültünk a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programjának (KAP) támogatható szervezetei közé. Ez azt jelenti, hogy ha MagNetes ügyfél vagy, most te döntheted el, hová kerüljön a bank nyereségének egy része – akár hozzánk, a Humusz Szövetséghez is!
Idén 30 éve dolgozunk azért, hogy kevesebb legyen a hulladék, több a tudatosság, és hogy a fenntartható életmód ne csak egy jól csengő szlogen, hanem a mindennapjaink természetes része legyen. Segíts nekünk abban, hogy még több emberhez eljuttathassuk a szemléletformáló programjainkat, mert hisszük, hogy a környezetbarát életmód nemcsak lehetséges, hanem élhetőbb és inspirálóbb is!
Szavazni tudsz online a NetBankodban vagy bármelyik MagNet Bank fiókban.
RÉSZLETEK
Merza Péter alelnökünk az ATV Start vendége volt, ahol beszélt arról is, hogy a Zero Waste Europe kezdeményezéséhez csatlakozva 156 civil szervezettel közösen kértük az Európai Bizottságot, hogy állítsa le az új égetők építését, és fokozatosan építse le a meglévőket is – a beszélgetés itt érhető el.
Már online is elérhető a KukaBúvár! Harminc évnyi munka, tapasztalat és újrahasznosított élmény – ezt ünnepli a Humusz Szövetség különleges jubileumi KukaBúvár-számában. A múlt és a jelen találkozik benne: visszatekintés a hulladékmegelőzés hazai és nemzetközi útjára, jó példák, civil kezdeményezések és a megszokott humor, amely segít könnyedén beszélni komoly témákról. A cél változatlan: bátorítani minden Földlakót a pazarlásmentes, fenntartható élet felé vezető úton – ide kattintva tudod online is elolvasni.
A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség.
Egy kilónyi érett sajt átlagosan 1857 mikroműanyag-részecskét tartalmaz, míg a friss sajtban átlagosan 1280 részecske található – derült ki a Padovai Egyetem hiánypótló kutatásából.
Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.
2023-ban személyenként mintegy 130 kilogramm élelmiszert pazaroltak el az EU-ban. Az EU összesen 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladékot termelt, amely magában foglalja az ehető és nem ehető részeket is, ami 2022-höz (57,8 millió tonna) képest enyhe, 0,7%-os növekedést jelez.
A hulladék-keretirányelv célzott felülvizsgálata október 16-án hatályba lépett, közös szabályokat vezetett be a textilekre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR), és kötelező érvényű élelmiszer-pazarlási célokat határoz meg a tagállamok számára.
AReju 11 másik, a textilipari értékláncot képviselő vállalattal együtt nyilvánosságra hozta az Európai Körforgásos Textil Koalíció nyilatkozatát a teljes körforgásos textilipari gazdaságról, amelyben sürgeti az EU-t, hogy alakítsa át a fogyasztók által elhasznált textilhulladékokat a zöld munkahelyek, az innováció és a versenyképesség motorjává.
Agyűjtőpontok elhelyezése miatt problémát okoz Lengyelországban a textilhulladékok kötelező szelektálása, a használt ruhát karitatív célokra szánó Lengyel Vöröskereszt (PCK) ezért kénytelen volt kivonni a forgalomból ruhagyűjtő konténereit – jelentette az onet.pl lengyel hírportál.
Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.
Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.
Az elektronikai hulladék ritkaföldfémek kincsesbányája, de ezeknek az egyre keresettebb anyagoknak a kiválasztása és visszanyerése nem könnyű feladat. Egy kutatócsoport olyan módszert fejlesztett ki, amellyel egyszerűbben, kevesebb energiával és a jelenlegi módszereknél jóval kevesebb szennyezéssel lehet elkülöníteni a ritkaföldfémeket a hulladékból, ebben az esetben mágnesekből – adja hírül az Ars Technica. Az eljárásról szóló cikket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé.
A Break Free From Plastic jelentésében 27 ország 247 kiskereskedelmi egységét mérték fel azzal a céllal, hogy kiderüljön: miképpen hat a műanyagszennyezésre a szupermarketek üzleti gyakorlata. 2022-ben a magyar Greenpeace is felmérte a szupermarketek hazai műanyaglábnyomát, melyet idén is meg fog ismételni.
A Quantis tanácsadó cég által a Polyvia, a francia műanyag- és kompozitipari gyártók nemzeti szakszervezete számára készített „Emballages en transition” (Csomagolások átalakulóban) című tanulmány lehetővé teszi több mint 100 csomagolás környezeti lábnyomának és körforgásosságának értékelését 4 különböző ágazatban.
A BIR bangkoki újrahasznosítási világkonferenciáján felszólították a szabályozó hatóságokat, a gyártókat és a márkatulajdonosokat, hogy „fokozzák” elkötelezettségüket a műanyag-újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság iránt.
Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Gobain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Saubermacher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban. A megnyitóra októberben került sor.
Miért dobsz ki valamit, amit meg is lehetne javítani? Nem is gondolnád, de többek között azért, mert a gyártók erre szoktattak rá. Pedig új életet lehelni a tárgyainkba nemcsak anyagilag éri meg, hanem a fenntarthatóság kulcsa is lehet. De hogyan segíthet a szemléletváltásban az EU, a közösség – vagy akár egy YouTube-videó?
Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.
Gondoltál már arra, hogy tartalmasabb dologra fordítsd az észrevétlenül elröppenő kütyüidőt? Hogyan tudsz több időt fordítani a hétköznapokban a feltöltődésre, mozgásra? Hogyan lehetnek a családi programok, utazások kevésbé stresszesek? És mi köze mindennek a fenntarthatósághoz? Ha érdekelnek ezek a célok, akkor az Egyszerűbb élet ÖkoKörben a helyed! Mindez 2025. november 4-én, 16:30-tól, az Ugocsa utcai könyvtárban.
Hogyan hatnak ránk a mikroműanyagok, és mennyire szaporodnak fel környezetünkben? Rég tudjuk, milyen rengeteg az egyszer használatos. Vajon mennyire szoktunk rá, el tudjuk még engedni? A Plastic People hazai ősbemutatója Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban, november 13-án 18 órakor lesz, utána szakértőkkel való beszélgetés is lesz a kérdésről.
A Budai Ökofilmklub 16. alkalommal november 20-án Philippe Borrel „Sürgősen lassítsunk!” című filmjét mutatja be, melyben olyan embereket, közösségeket ismerhetünk meg, akik ebben a felgyorsult világban is törekszenek az emberi tempó és értékek megtartására.
