Mely csomagolás valóban fenntartható?
A Quantis tanácsadó cég által a Polyvia, a francia műanyag- és kompozitipari gyártók nemzeti szakszervezete számára készített „Emballages en transition” (Csomagolások átalakulóban) című tanulmány lehetővé teszi több mint 100 csomagolás környezeti lábnyomának és körforgásosságának értékelését 4 különböző ágazatban.
A tanulmány rávilágít a csomagolóanyagok kiválasztásának összetettségére és arra, hogy azoknak a konkrét felhasználásnak megfelelő tudományos alapokon kell nyugodniuk. Segít megérteni, hogy a műanyag csomagolások gyakran jó környezeti pozícióval rendelkeznek.
A Polyvia felhívja az ágazat összes érdekelt felét (megrendelőket, feldolgozókat, újrahasznosítókat, vegyészeket), hogy működjenek együtt a hatóságokkal az anyag körforgásosságának jelentős javítása érdekében. Míg a műanyag csomagolások az egyik leginkább polarizált témává váltak a közvéleményben, a műanyagipar tényekkel szolgál.
A Polyvia, az ágazat 85%-át képviselő francia nemzeti szervezet, közzétette a Quantis környezetvédelmi tanácsadó cég által végzett nagyszabású tanulmányt. A Quantis 130 csomagolás életciklus-elemzését (LCA) végezte el az Európai Bizottság által kidolgozott PEF (Product Environmental Footprint) módszertan szerint.
A modellezés a csomagolások teljes életciklusát figyelembe vette, a nyersanyagok előállításától a feldolgozási folyamatokon át egészen a végső felhasználásig. Kiegészítésképpen egy körforgásosságot mérő mutató – az Ellen McArthur Alapítvány által kidolgozott Material Circularity Indicator (MCI) – segítségével értékelték a csomagolások képességét arra vonatkozóan, hogy zárt termelési és újrahasznosítási ciklusban maradjanak.
A következtetések egyértelműek: nincs olyan anyag, amely természeténél fogva környezetbarát lenne. Karton, fém, üveg, műanyag – mindegyiknek megvannak a maga előnyei és korlátai a csomagolás terén. A választást egy adott felhasználási célra kell meghozni, a teljes környezeti teljesítményük alapján.
„Könnyűség, funkcionális kompatibilitás – a vizsgált felhasználási esetek közül a műanyagok gyakran a legjobban teljesítő anyagok közé tartoznak. Ennek az anyagnak a gyenge pontja a körforgásosság. A Polyvia egy cselekvési tervet javasol ennek orvoslására” – hangsúlyozza Sébastien Petithuguenin, a Polyvia újrahasznosítási részlegének elnöke.
Ma már léteznek olyan műszaki megoldások, amelyekkel növelhető a körforgásosság. A háztartási műanyag csomagolások 80%-a már ma is újrahasznosítható. A válogatás és a gyűjtés azonban továbbra is a gyenge láncszem. Amíg több millió tonna hulladék a szürke szemetesbe kerül, az európai célok elérhetetlenek maradnak.
A Polyvia közös fellépésre szólít fel a körforgásos gazdaság érdekében „Az újrahasznosítás a műanyagipar jövője” – erősíti meg Pierre-Jean Leduc, a Polyvia elnöke, amely több mint 210 000 alkalmazottat és 76 milliárd euró forgalmat képvisel a francia műanyagiparban. A Polyvia felhívja az összes szereplőt – hatóságokat, megrendelőket, feldolgozókat, újrahasznosítókat, vegyészeket, NGO-kat – hogy üljenek le egy asztalhoz, és dolgozzanak ki egy nemzeti útitervet a műanyag csomagolások körforgásos gazdaságának megvalósítására.
A Polyvia ezért kifejezetten kéri a hatóságokat, hogy hozzanak létre egy agresszív gyűjtési tervet a sűrűn lakott városi területeken, hogy megismételjék a vidéki és külvárosi területeken már elért jó eredményeket, és elérjék az európai újrahasznosítási célokat. A hatóságok feladata továbbá egy átláthatóságot és nyomonkövethetőséget biztosító rendszer bevezetése is, ellenőrzések és szankciók alkalmazásával, hogy elkerülhető legyen az ázsiai eredetű hamis újrahasznosított anyagok tisztességtelen versenye.
„Európában elengedhetetlen az újrahasznosított anyagok biztonságának garantálása és az innováció (kémiai újrahasznosítás, tisztítás, ökodizájn) támogatása” – hangsúlyozza a Polyvia elnöke.
A 160 alkalmazottat foglalkoztató Polyvia minden eszközét a megbízói rendelkezésére bocsátja, hogy elindítsa ezt az átállást. Valójában a forgalmazók döntik el a termékek tervezését és az újrahasznosított anyagok beépítését. A műanyagipari gyártók az IPC technikai központra is támaszkodnak, amely 170 alkalmazottat foglalkoztat, és évente kutatási költségvetésének 50%-át, azaz 6 millió eurót fordít a körforgásos gazdaságra, különösen az újrahasznosításra, az újrafelhasználásra és az ökodizájnra összesen 11 millió euróból.
„Ideje abbahagyni a szitkozódást. A műanyag csomagolások a megoldás részét képezik, nem a problémát. Ez az egyedülálló, nagyszabású tanulmány bizonyítja, hogy minden anyagnak vannak előnyei és korlátai.
A pályázati felhívásokban szereplő referenciákra vonatkozó minden döntésnek ezért tényeken kell alapulnia, nem pedig észrevételeken vagy előítéleteken, különösen a műanyagok esetében. Ezt erőteljesen támogatjuk, és szeretnénk ezeket az eredményeket széles körben megosztani a megbízókkal” – zárja Pierre-Jean Leduc.
Forrás: dontwasteit.hu
