Brüsszel mentőövet dob a műanyagiparnak: Vége a hulladék-káosznak Európában?
Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.
2025. december 22-én az Európai Bizottság egy átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely az európai körforgásos gazdaság felpörgetését célozza. A bejelentés időzítése nem véletlen: a Draghi-jelentés nemrégiben rámutatott, hogy az erőforrás-hatékonyság Európa versenyképességének egyik kulcsa, ám a valóságban az újrahasznosító ipar éppen a túlélésért küzd.
A Bizottság most egy kétlépcsős stratégiát vázolt fel. Az első szakaszban azonnali tűzoltást végeznek a legkritikusabb területen, a műanyagiparban, míg 2026-ra ígérik az átfogó Circular Economy Act (Körforgásos Gazdaság Törvény) elfogadását.
Egységes szabályok a szemétre: Vége a határokon átnyúló káosznak
A legnagyobb probléma eddig az volt, hogy ami az egyik tagállamban már „terméknek” vagy „alapanyagnak” számított, azt a határon túl még „hulladékként” kezelték. Ez a jogi bizonytalanság megdrágította és lassította az újrahasznosított műanyagok kereskedelmét.
A most bemutatott csomag egyik legfontosabb eleme az uniós szintű „hulladékstátusz megszűnése” (End-of-Waste) kritériumok bevezetése a műanyagokra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy újrahasznosított anyag megfelel a szabványnak, onnantól kezdve szabadon, bürokrácia nélkül utazhat az EU-n belül, mint bármelyik másik áru. Ez hatalmas könnyebbség a kkv-knak, és végre stabil ellátást biztosíthat a gyáraknak.
Zöld út a kémiai újrahasznosításnak?
Talán a legizgalmasabb technológiai fordulat, hogy a Bizottság új szabályokat javasol a PET-palackok újrahasznosított tartalmának számítására. Ez különösen a kémiai újrahasznosítás (chemical recycling) szempontjából sorsdöntő.
A javaslat szerint bizonyos feltételek mellett a kémiai úton (molekuláris bontással) visszanyert műanyag is beleszámíthat majd az uniós újrahasznosítási célokba. Ez megnyithatja a pénzcsapokat a befektetők előtt, akik eddig nem mertek nagy tétben fogadni erre az ígéretes, de jogilag szabályozatlan technológiára.
Vámkódokkal az olcsó import ellen
Az európai újrahasznosítókat az elmúlt években padlóra küldte az Ázsiából és más régiókból érkező, gyanúsan olcsó műanyag elárasztása. A Bizottság most a vámon is keményít:
- Külön vámkódok: Létrehoznak egy új rendszert, amely egyértelműen megkülönbözteti a „szűz” (kőolajból készült) és az újrahasznosított műanyagokat az import során.
- Szigorúbb ellenőrzés: Ez lehetővé teszi a hatóságoknak, hogy kiszűrjék a „zöldre festett” termékeket, és biztosítsák, hogy az importált anyagok is megfeleljenek az uniós környezetvédelmi elvárásoknak.
Mit mondanak a döntéshozók?
„Ez a kezdeményezés tökéletes példája új ipari stratégiánknak: az ipari dekarbonizációt a gazdasági versenyképesség forrásává tesszük” – nyilatkozta Stéphane Séjourné, a jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnök.
Jessika Roswall környezetvédelmi biztos hozzátette: a lépés nemcsak a környezetről szól, hanem Európa stratégiai autonómiájáról is. Minél több anyagot tudunk körforgásban tartani, annál kevésbé függünk a külső nyersanyagforrásoktól.
Mi következik most?
A gépezet beindult: a „hulladékstátusz megszűnéséről” szóló rendelettervezet már elérhető véleményezésre 2026. január 26-ig. Ezzel párhuzamosan elindult egy konzultáció az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv (SUPD) felülvizsgálatáról is, ahol márciusig várják a visszajelzéseket arról, hogyan váltak be a gyakorlatban a szívószál-tiltások és a kupakrögzítési szabályok.
Forrás: dontwasteit.hu
