Feneketlen kútként nyeli el a MOHU a megemelt díjakat
Európában kiemelkedően magas díjakat alkalmaz, valamint egyedülálló eszközöket használ bevételszerzésre a MOHU legnagyobb, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) működtető üzletága. Ennek ellenére a cég 2024-ben ezzel a tevékenységgel nem tudott profitot termelni, hogy ellensúlyozza a lakossági hulladákszállítási üzletág súlyos veszteségét, sőt ezen az ágon is jelentős negatív eredményt hozott össze. Eközben a gyártók úgy élik meg a helyzetet, hogy a vállalat rajtuk akarja megszedni magát, miközben fűti az inflációt is. Utánajártunk, mi okozhatja a MOHU jelentős veszteségét.
Október 1-jétől az energiaügyi miniszter döntése nyomán megemelkedett az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjainak mértéke. Az összesen 27 féle díjkategóriából 12 féle anyagáram EPR-díja növekedett – egyebek közt az egyszer használatos és egyéb műanyag termékek, a sütőolajok- és zsiradékok, valamint az üveg-és textilcsomagolások esetében történt emelés. Több kategóriában a díjemelkedés igen jelentős, ami újfent inflációs hatással jár majd, hiszen a költségek áthárítása miatt a hulladékkezelés árát végül a fogyasztók fizetik meg.
Az EPR-díj az a tétel, amit a gyártók és az első hazai forgalomba hozók fizetnek a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek a termékek és csomagolások jövőbeli hulladékkezeléséért, vagyis az újrahasznosításáért vagy az ártalmatlanításáért. Az EPR-rendszert az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelvei alapján ültették át a magyar gyakorlatba: a lényege szerint a „szennyező fizet” elve alapján a termék előállítói/forgalmazói viselik a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos, később felmerülő költségeket.
Az EPR-rendszer a 2023 júliusában bevezetett új, körforgásos hulladékgazdálkodási rendszer része, mely a Mol Nyrt. leányvállalata, a MOHU irányítása alatt áll, miután a kormány 35 évre szóló koncessziós szerződést kötött a céggel 2024-ben. Ezáltal a MOHU lényegében monopolhelyzetet élvez a hazai hulladékgazdálkodásban.
Átláthatatlan „fekete doboz”
Az EPR-díjas rendszer éves finanszírozási igénye a hivatalos adatok szerint 240 milliárd forint, ebből körülbelül 163 milliárdot csak a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) ágazatából fizették be a gyártók a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) adatai szerint. (Az FMCG kategóriába olyan mindennapi használati termékek tartoznak, amelyeket gyakran vásárolunk és gyorsan elfogynak.)
A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az EPR-rendszer miatt minden díjkategóriát egybevetve öt–hétszeres mértékben emelkedtek meg a gyártók és a forgalomba hozók költségei a 2023 előtti, az állam által felügyelt termékdíjas rendszer ráfordításaihoz képest. Ezek a költségek most tovább emelkednek, mi több, egy szeptemberi rendelet alapján az energiaügyi miniszter veszélyhelyzeti hivatkozással felhatalmazást kapott arra, hogy az október 1-jétől hatályos díjakat év közben bármikor újra módosíthatja.
A teljes cikk a 24.hu-n olvasható
