Nulla Hulladékos Települések Hálózata
---- A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK MIATT A HÁLÓZAT JELENLEG NEM AKTÍV! ---
Legyen az Ön települése is Nulla Hulladék!
A Humusz Szövetség már 20 éve foglalkozik hulladékmegelőzéssel. Tevékenységei közt szerepel lakossági szemléletformálás és környezeti tanácsadás, környezeti nevelés (a Zöld Óvoda és Ökoiskola hálózat regionális forrásközpontja); szakértőként tagja az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, a Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottságnak, aktívan részt vesz törvények, rendeletek, stratégiák, tervek és programok véleményezésében. Nemzetközi színtéren az európai nulla hulladék szövetség alapító tagja (Zero Waste Europe, ZWE), valamint az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau, EEB) európai szintű hulladékos szakpolitikával foglalkozó munkacsoportjában is ténykedik.
Országos kapcsolatrendszere a Nulla Hulladék Hálózat, melynek tagjai azon hazai civil szervezetek, akiknél szintén fontos cél a hulladékszegény környezet. Tagszervezetivel szoros együttműködésben nap, mint nap azon dolgoznak, hogy a nulla hulladék nem csak utópia, de valóság legyen. Tapasztalatot, tudást megosztó találkozókon, turnékon vesznek részt a Nulla Hulladék Program keretében már 2008 óta, öt egyetemen is tartottak előadást.
Azonban a Humusz most olyan elkötelezett önkormányzatok jelentkezését várja, amelyek szívesen csatlakoznának a hazai és nemzetközi (ZWE európai hálózata) Nulla Hulladékos Települések Hálózatához.
Felhívásunkat önkormányzati polgármesterek részére itt olvashatják.
Mi a Nulla Hulladék?
A nemzetközi nulla hulladék szövetség (Zero Waste International Alliance, ZWIA) definíciója:
“A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik.
A nulla hulladék jegyében úgy tervezzük a termékeket, és úgy működtetjük a folyamatokat, hogy összességében csökkenjen a hulladék mennyisége és veszélyessége. Ebben a szemléletben nem eltemetjük vagy elégetjük az erőforrásokat, hanem megőrizzük és hasznosítjuk azokat. A nulla hulladék megvalósításával megszűnik a bolygó, az emberiség, az állatok és a növények egészségét veszélyeztető – talajba, vízbe, levegőbe történő – kibocsátás.”
Röviden: olyan újfajta szemlélet a hulladékgazdálkodásban, amelynek végső célja nem a hulladék kezelése, de a keletkező mennyiség csökkentése megelőzéssel, felelős nyersanyag - és energiagazdálkodással.
Célja továbbá, hogy a hulladékos hierarchia minél magasabb szintjei érvényesüljenek a hulladékgazdálkodásban. Ezt a sorrendet az Európai Unió által kiadott 2008/98/EK Hulladékkal kapcsolatos irányelv határozza meg, amely a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 7. paragrafusa is előír.
E hierarchia a következők szerint épül fel:
1. megelőzés (környezettudatos fogyasztás és termelés, újrahasználat, házi komposztálás)
2. újrahasználatra való előkészítés (javítás, ismételt használat pl. betétdíjas üvegek)
3. újrafeldolgozás (anyagában – pl. papír, fém, fa, üveg stb. – történő hasznosítás)
4. egyéb hasznosítás (pl. hulladékégetés energetikai hasznosítással)
5. ártalmatlanítás (hulladéklerakás, hulladékégetés)
Környezeti hatás szempontjából a megelőzés a legkedvezőbb, és az ártalmatlanítás a legkedvezőtlenebb. Utóbbi esetében ugyanis fontos másodlagos nyersanyagot vonunk ki a körforgásból, miközben káros anyagokkal szennyezzük környezetünket. Az égetéssel történő energiahasznosítás ugyanolyan károsanyag kibocsátással jár, így a rá vonatkozó határértékek megegyeznek az ártalmatlanítás során történő égetéssel. Továbbá energiagazdálkodás szempontjából sem kedvező; már újrafeldolgozás során is több energiát spórolunk, hiszen nincs szükséges újabb nyersanyagok kitermelésére, termékek előállítására. Azonban ez is még a "csővégi" megoldások közé tartozik, hiszen csak akkor van pozitív hatása, ha a „hulladék” valóban visszaforgatható a gazdaságba – így nélkülözhetetlen, hogy a helyi ipar részéről is felvevőpiacot teremtsünk a keletkezett másodlagos nyersanyagoknak, a fogyasztók esetében pedig keresletet teremtsünk az újrahasznosított anyagból készült termékeknek.
Újrahasználat során sokszor nem is hulladékról, hanem termékről beszélünk. Az újrahasználatra való előkészítés a használt termékek javítását, ismételten forgalomképessé tételét foglalja magában, megelőzve azt, hogy hulladékká váljanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a betétdíjas rendszerek, újrahasználati központok, használtcikk kereskedők, de egyéni szinten a cserebere börzék, adományozás. Azonban fontos szerepe van annak is, hogy egy-egy tárgyat hányan használnak egyszerre: a hulladékmegelőzés egyik formája a közös használat pl. kölcsönzők, közösségek révén. A gyökerénél kell kezelnünk a hulladékproblémát és az ún. cső eleji megoldásokkal elébe menni a gondoknak.
Miért éri meg önkormányzatként a Nulla Hulladékos Települések Hálózatához csatlakozni?
- Hulladékcsökkentéssel költségmegtakarítás érhető el.
- A Humusz Szövetség 20 éve foglalkozik a témával, és kiterjedt hazai, illetve külföldi kapcsolatrendszere, továbbá szakértői révén segítséget tud nyújtani a jelenleg sok helyen kritikussá váló hulladékgazdálkodási rendszerben, támogatja az önkormányzatokat az Európai Unió és a hulladéktörvényben foglalt kötelezettségek teljesítését.
- A hálózatba kapcsolódó önkormányzatok egymást is segíteni tudják jó gyakorlataik, tapasztalataik megosztásával.
- A Humusz Szövetség a jövőben találkozókat, képzéseket tervez a Karta önkormányzatainak.
- Javaslatainkkal a lakossági aktivitás fokozható, amely elengedhetetlen a technológiai fejlesztések hatékony kihasználásához.
- Az önkormányzat középtávon elkerülheti azt, hogy az egyre növekvő mennyiségű hulladék elhelyezésére találjon egyre dráguló megoldásokat; már a keletkezés fázisában be tud avatkozni a nemkívánatos folyamatba.
- A hierarchia magasabb lépcsőfokaival növekszik a munkahelyek száma is.
Az elképzelés nem csupán elméleti, hanem gyakorlati célkitűzés. A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról kimondja, hogy 2020-ig a háztartási és ahhoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét átlagosan minimum 50%-ra kell növelni, továbbá a biológiailag lebomló szerves anyagokat 2016. július 14-ig az 1995-ös érték 35%-ára kell csökkenteni (Ht. 92. §). Egy átfogó, Nulla Hulladék elven alapuló hulladékgazdálkodási tervvel ezek a célszámok könnyen elérhetővé válnak, sőt, túlteljesíthetőek. Ez utóbbira szükség is lesz, ugyanis a célszámok várhatóan folyamatosan szigorodni fognak.
Továbbá a Humusz Szövetségnek 2009-2010 között az alábbi településeken sikerült Nulla Hulladék programot kidolgozni és elfogadtatni: Csór, Hajdúböszörmény, Tordas, Várpalota. Az ott elért eredményekről is olvashatnak.
Hogyan lehet önkormányzatként csatlakozni?
A Nulla Hulladék Karta az a dokumentum, amely a folyamat első állomását jelenti: aláírásával mutathatja ki az érdeklődő önkormányzat elköteleződését az ügy mellett, a nyitottságát arra, hogy a hierarchia érvényesítésével próbálja a települési szilárd hulladékból adódó feladatokat, problémákat kezelni. Ezen kívül a karta támpontot ad arra vonatkozóan, hogy milyen megoldási lehetőségek előtt áll a település, példát mutat, szakmai segítséget nyújt, továbbá bekapcsolódási lehetőséget biztosít egy jó gyakorlatokat megosztó kommunikációba. Utóbbinak fontos része a lakossági szemléletformálás, ezzel vonva be aktívan a helyi közösséget is.
A Karta aláírása az első lépés, mely után az adott önkormányzattal a Humusz szakértői felveszik a kapcsolatot. A következő lépés pedig a lehetőségek felmérése az adott helyi viszonyokhoz igazodva, hogy valóban reális Nulla Hulladék Terv készülhessen el.
A hálózathoz való csatlakozás ingyenes, tagdíj beszedésével nem jár!
A hálózatba csatlakozott települések listája
Alsónémedi
Biatorbágy
Bodrogolaszi
Bordány
Budakeszi
Budapest, I. kerület
Budapest, XX. kerület
Csömör
Ferencszállás
Forráskút
Gömörszőlős
Gyöngyös
Ipolytölgyes
Iszkaszentgyörgy
Kaposhomok
Lesenceistvánd
Mezőtúr
Nagyszentjános
Rábakecöl
Szorgalmatos
Tét
Tornyiszentmiklós
Törökbálint
Valkó
Vép
Az európai hálózat tagjairól készült interaktív térképet itt lehet megtekinteni.
A Karta szövege itt olvasható nyomtatható verzióban.
Hogyan vesz részt a Humusz Szövetség a Nulla Hulladékos Települések Hálózatában?
A hálózat célja, hogy megkeressük azokat az önkormányzatokat, ahol megtalálható az elköteleződés a hulladékcsökkentés iránt, és olyan helyi jó gyakorlatok szülessenek, amelyek példamutatóak lehetnek más települések számára is. A hálózat alapja az önszerveződés és tudásmegosztás, amelyhez platformot biztosítunk (honlap, levelezőlista).
Forrás esetén a következőkben nyújtunk szakmai segítséget: találkozók/fórumok/képzések szervezése; kiadványírás; pályázatírás (pl. KEHOP); szemléletformáló és egyéb helyi akciók; igényfelmérés; tanulmányutak (akár nemzetközi) szervezése; kérdőívezés (pl. hulladékos attitűdök); jó gyakorlatok gyűjtése. Továbbá a hálózat hosszútávú működtetésére keresünk forrásokat.
2015 ősz folyamán az EMLA Egyesület közreműködésével ingyenes jogi tanácsadást biztosítottunk.
Nulla Hulladék Konferenciát szerveztünk 2015. november 2-4. között.
Nulla Hulladék továbbképzés önkormányzatok számára 2017. február 22-én.
Amennyiben érdekli a lehetőség, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Elérhetőségek
E-mail: [email protected]
Telefon: 1/445-0168
Cím: 1111 Budapest, Saru u. 11. (Nyitvatartás: H-P 9-16)
Nulla Hulladék Karta
E nyilatkozatot aláíró önkormányzatok vezetői elköteleződésüket fejezik ki a nulla hulladék iránt. Ennek jegyében elfogadják és támogatják az alábbi pontokat:
1. A Nemzetközi Nulla Hulladék Szövetség (ZWIA) által meghatározott, az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben is megjelenő nulla hulladék definíció elfogadása, a megvalósításához vezető alapelvek iránti elköteleződés.
A definícióval az alapcélokat fogadja el és építi be az önkormányzat a tervezésbe. Továbbá támpontot ad arra vonatkozóan, hogy milyen típusú fejlesztések, tevékenységek követik a nulla hulladékos elveket.
“A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik.
A nulla hulladék jegyében úgy tervezzük a termékeket, és úgy működtetjük a folyamatokat, hogy összességében csökkenjen a hulladék mennyisége és veszélyessége. Ebben a szemléletben nem eltemetjük vagy elégetjük az erőforrásokat, hanem megőrizzük és hasznosítjuk azokat. A nulla hulladék megvalósításával megszűnik a bolygó, az emberiség, az állatok és a növények egészségét veszélyeztető – talajba, vízbe, levegőbe történő – kibocsátás.”
2. Nulla Hulladék Terv kidolgozása és integrálása a települési stratégiába.
A Nulla Hulladék Terv a települési környezetvédelmi programokban, az integrált településfejlesztési stratégiákban és a várható területi hulladékgazdálkodási tervekben is kötelezően megjelenő alapelvekre épít, ti. azok a Ht.-ben megfogalmazott hulladékos prioritásokból indulnak ki. Ezzel biztosított a tervezésben a szinergia, meghatározva a fő cselekvési irányokat. Cél az is, hogy önkormányzati és önkormányzati fenntartású intézmények, közintézmények munkatársai nulla hulladékos képzésen vegyenek részt, hogy hatékonyan tudjanak eljárni.
3. Jó példamutatás – a nulla hulladék elvei érvényesüljenek a mindennapi döntéshozatal során.
Az önkormányzat többféle eszközzel is képes olyan tevékenységeket támogatni, amelyek jó példaként szolgálhatnak mások számára is. Ide tartoznak csökkenő hulladék miatt csökkenő költségek révén megmaradó források terhére adható adó- és járulékkedvezmények zöld vállalatok, lakosok számára, a zöld közbeszerzés, a ténylegesen mennyiségarányos szemétdíj, illetve a vegyes és elkülönített hulladék eltérő díjazása, vagy akár helyi Nulla Hulladék Alap megteremtése.
4. Helyi lakosokkal és civil szervezetekkel való szoros együttműködés – aktív bevonásuk a döntéshozatalba, fejlesztésekbe, akár a korszerű hulladékgazdálkodásba.
A lakosság és helyi civilek potenciális partnerek, akik nem csak önkéntes munkával, de szakértelemmel is hozzájárulhatnak a közösségi munkálatokhoz és fejlesztésekhez, vagy akár a hulladékgazdálkodás kivitelezéséhez (pl. közösségi komposztálás). Az együttműködés egy olyan hozzáadott érték, amely révén a hulladékos költségek megint csak hatékonyan csökkenthetők.
5. A Nulla Hulladék elv aktív kommunikációja – intézményeken belül és lakosság körében egyaránt.
A szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha minél több szinten és helyen jelenik meg, az oktatási intézményektől kezdve a helyi médián át a közösségi terekig. Ebben a kommunikációban is partner az önkormányzat és a civil szervezetek. A technológia adta lehetőségeket csak a tudásátadás mellett lehet hatékonyan kihasználni (pl. szelektív gyűjtés fokozása), adott esetben környezeti tanácsadó pontok segítségével. Ilyen és hasonló szemléletformálási tevékenységekben is érdemes a helyi civil szervezetekre, közösségekre támaszkodni.
6. Helyi komposzthálózat kiépítése, képzés a helyes komposztálásról.
A házi és közösségi komposztálás mellett fontos cél, hogy a helyi intézmények biológiailag lebomló hulladékára is megoldást találjon a település, illetve megfelelő tudást, eszközöket biztosítson mindenki számára annak érdekében, hogy az uniós kötelezettségeknek is megfeleljünk. A szerves anyag lerakóktól való eltérítésére KEHOP források is rendelkezésre állnak az önkormányzatok számára.
7. Szelektív gyűjtőhálózat kiteljesítése minél több hulladékáramra, a keletkezés helyszínéhez minél közelebb.
Ide konkrét hulladékgazdálkodási intézkedések tartoznak, amelyek elősegítik, hogy a településen keletkező hulladék minél nagyobb hányada térüljön el a lerakóktól és égetőktől, ezek veszélyessége csökkenjen. Ezt elősegítheti a házhoz menő szelektív gyűjtés, hulladékudvarok, újrahasználati központok létesítése, lakosságtól a veszélyes hulladék begyűjtése stb. Ezek közül többre is lehet majd pályázni az KEHOP keretében az aktuális tervezési időszakban.
8. Megelőzést és újrahasználatot népszerűsítő programok támogatása.
Rengeteg olyan lakossági, civil kezdeményezés létezik már, amelyek a tárgyak, eszközök hulladékká válását előzik meg pl. adományboltok, cserebere börzék, garázsvásárok, bolhapiacok, javítóműhelyek. Ezekhez támogatást nyújthat az önkormányzat helybiztosítással, de akár a kommunikációban, szervezésben is segédkezhet. Ezek zöme egyszerű szervezési kérdés, alig igényelnek beruházást, sokkal inkább önkéntes munkát, összefogást, azonban többre is juthatunk velük a hulladékcsökkentés szempontjából, mint a „hagyományos technológiai fejlesztésekkel”.
9. Nulla Hulladékos Települések Hálózatába belépés, részvétel a tevékenység bemutatásában és jó gyakorlatok megosztásában.
A hálózat tagjaként lehetőség van más települések tapasztalatait megismerni, jó gyakorlatokat gyűjteni, tanulmányutakon részt venni. A közös tudásmegosztással hosszútávon biztosított a siker elérése hazai és nemzetközi szinten is.
10. Éves jelentéstétel a hálózat tagjai felé az elért eredményekről.
Beszámolók készítésével nem csak a hálózat felé számol el az önkormányzat, de biztosítja azt is, hogy időben követni tudja az eredményeket, következtetéseket tudjon levonni a jövőbeli tevékenységekre és célokra vonatkozóan. A beszámolók esetében nem cél a túlzott adminisztráció, sokkal inkább a megosztott tapasztalatok gyakorlati hasznára építünk, amellyel az önkormányzatok egymást is segíthetik.
A programot támogatja:
