Minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell majd készülnie

Az autóipar eddig a „vedd meg, használd, dobd ki” elven működött, ahol a roncsautók értékes fémjeit (acél, alumínium) kinyerték, de a műanyagok, üvegek és textíliák többsége a szeméttelepen vagy égetőben végezte. A most elfogadott, és a hétvégén nyilvánosságra hozott megállapodás ezt a gyakorlatot szünteti meg, a körforgásos gazdaság elveit kényszerítve a gyártókra.

A bűvös szám: 25%

A rendelet legfontosabb és legkeményebb pontja a „Recycled Content Target” (Kötelező Újrahasznosított Tartalom). Ennek értelmében minden újonnan piacra kerülő gépjármű műanyag alkatrészeinek legalább 25%-át újrahasznosított műanyagból kell gyártani.

•   Ennek a 25%-nak a negyedét (tehát 6,25%-ot) pedig kifejezetten „closed-loop” forrásból, azaz régi autókból származó műanyagból kell fedezni.

„Ez a szabályozás a hiányzó láncszem. Eddig nem érte meg szétszerelni a műszerfalakat és a lökhárítókat, mert olcsóbb volt az új műanyag. Mostantól a gyártók versenyezni fognak a hulladékért” – értékelte a döntést az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) szóvivője.

Digitális útlevél minden kocsinak

A megállapodás másik pillére a Circular Vehicle Passport (Körforgásos Járműútlevél) bevezetése. Ez egy digitális adatbázis lesz, amely pontosan nyilvántartja, milyen anyagok vannak az autóban, hol vannak az akkumulátorok, és hogyan lehet azokat biztonságosan eltávolítani. Ez hatalmas segítség lesz a bontóknak, akik eddig sokszor „sötétben tapogatóztak” a modern autók szétszerelésekor.

Nem mindenki elégedet

A járművekre vonatkozó rendelet ígéretes eszközöket vezet be – beleértve a körforgásos járműútlevelet, az EU-szerte érvényes kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszert, az újrahasznosított tartalomra vonatkozó minimális követelményeket, valamint az alkatrészek újrafelhasználására, valamint a járművek gyűjtésére és kezelésére vonatkozó szigorúbb szabályokat. Elvileg ezek az intézkedések elősegíthetik a valódi dekarbonizációt és a körforgásos gazdaságot. A környezetvédelmi szervezetek azonban már korábban figyelmeztettek, hogy a tárgyalások gyenge alapokon kezdődtek, amelyek nem néztek szembe az ágazat legnagyobb kihívásaival. Ezért továbbra is fontos hiányosságok vannak:

•   Nem történik intézkedés a járművek számának és méretének csökkentésére, ami a fenntarthatatlan anyagfelhasználás egyik fő mozgatórugója;
•   az újrahasznosítás további előtérbe helyezése a hatékonyabb stratégiákkal, például a tartóssággal, az újrafelhasználással és a javítással szemben;
•   és az intézkedések elégtelensége a gyártók EU-n kívülre exportált használt járművekért való felelősségre vonása tekintetében.

Az autóipar nyomásának engedve a tárgyalók tovább gyengítették a javaslatot. A törvényhozók a hatálybalépést követő hat évben 25%-ról 15%-ra csökkentették az újrahasznosított műanyag-tartalomra vonatkozó célértékeket, a 25%-os követelmény teljesítését a rendelet hatálybalépését követő egy évtizedre elhalasztva. Ugyanakkor a kötelező kezelési követelményeket felhígították, és a kulcsfontosságú rendelkezéseket – beleértve a régi, közúti forgalomba nem kerülő és szennyező járművek exportja elleni védelmet – elhalasztották.

Mi jön most?

A megállapodást most formálisan is el kell fogadnia a Parlamentnek és a Tanácsnak, de ez már csak technikai lépés. A szabályozás várhatóan átmeneti időszak után lép életbe, de az autógyáraknak már most el kell kezdeniük az ellátási láncaik átalakítását, hogy biztosítsák a szükséges mennyiségű, jó minőségű másodnyersanyagot.

Forrás és további részletek: A hír alapjául szolgáló információk a European Environmental Bureau portálon jelentek meg: EEB: EU’s new vehicle regulation misses the turn toward a circular automotive sector?

LEEROY Agency képe a Pixabay -en

Forrás: dontwasteit.hu