Hiába sorakoztunk az 50 forintos palackokkal, csökkent az újrahasznosítás a lakosság körében
A hulladékkezelés rendszerének átalakítása rengeteg embernek és vállalatnak okozott nehézségeket, az elérhető adatok alapján azonban ennek egyelőre nem sok haszna lett: a gyűjtésben alig történt elmozdulás, az újrahasznosítás pedig még vissza is esett a lakosság körében a koncesszió első másfél évében.
Az ágazat nagy része 2023 közepén lett a Mol-leányvállalat Mohu koncessziója, előtte az ipari szelektív gyűjtés és hasznosítás versenypiaci alapon működött, a lakosságit pedig nonprofit állami-önkormányzati társaságok üzemeltették. Az utóbbi azonban egyre nagyobb veszteségeket termelt a rezsicsökkentés keretében befagyasztott lakossági díjak miatt.
A koncesszió előtt a vállalati hulladékgyűjtés és -kezelés költségszintje átlagosnak számított nemzetközi viszonylatban, utána viszont alaposan megemelkedett. A cégek által fizetett, a korábbi termékdíjat nagyrészt felváltó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díja bevezetésekor a legmagasabb összegű volt Európában. A lakossági díjak viszont továbbra is változatlanok maradtak, miután a Mohu jobbára megvásárolta a települési hulladékgazdálkodási társaságokat.
A lakossági hulladékgyűjtés kapcsán talán ezért is érte kevesebb kritika a céget, bár itt is voltak konfliktusok. Átalakult a hulladékok leadásának rendje, ami miatt sorok alakultak ki, és sokkal bonyolultabb lett a rendszer. A hiányzó zöldhulladékos zsákok, a fővárosi kukások sztrájkja, a lomtalanítás jövője és a közterületek lomtalanítás utáni takarítása körüli viták is emlékezetesek. De a legtöbb fejfájást a kevés automatával és átadóponttal, sok technikai hibával működő palackvisszaváltó rendszer okozta-okozza.
Adatok? Majd egyszer
Fontos lenne látni, hogy van-e környezetvédelmi hozadék, több hulladékot gyűjtenek-e szelektíven, mint korábban. Végső soron ezt – az EU által elvárt visszagyűjtési és újrahasznosítási arányok teljesítését – szolgálná ugyanis hivatalosan a koncessziós rendszer.
Mielőtt a Mol megkapta a hulladékkezelés jogát, évről évre részletes adatok alapján lehetett követni, hogy milyen hulladék keletkezik az országban, és mi lesz vele a későbbiekben. Az Egységes Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer (EHIR) a korábbi évekre részletes adatokat tartalmaz, legutóbb azonban elmaradt a szeptemberben szokásos frissítés, így még mindig nem ismertek a 2024-es adatok.
Megkértük ezért az alapvető hulladékgazdálkodási adatokat az Energiaügyi Minisztériumtól, amely ezeket arra hivatkozva nem adta meg, hogy az EU-nak ezt csak kétévente kell elküldeni. Hiába áll tehát rendelkezésre, értelmezésük szerint csak akkor ismerhetik meg a rendszert finanszírozó magyar állampolgárok és cégek az adatokat, amikor az uniós jogszabályok miatt az EU-nak is meg kell küldeni.
A Mohutól az italok visszaváltási díjas rendszerének adatait kértük el 2024–2025-re, de csak 2024-re kaptuk meg. A válasz szerint a 2025-ös havi adatokat akkor fogják tudni megosztani, ha 2026 második felében validálja azokat az Energiaügyi Minisztérium.
A lakossági hulladékgyűjtés eredményeiről a KSH és a Mohu is közzétesz adatokat a honlapján, de ezek nem egyeznek meg, noha elvileg mindkettő a települési hulladékgyűjtés adatait követi.
Stagnálás és visszaesés
Az alábbi grafikonon a KSH-hoz a Mohu regionális alvállalkozóitól és korábban a települési hulladékgyűjtőktől származó adatok láthatók arról, hogy évente mennyi hulladékot gyűjtöttek a településeken. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a házak, üzletek saját települési hulladékos kukáiba és szelektív gyűjtőibe mennyi hulladék került. (Ezen kívül még sokféle hulladék van, például a gyárakban gyűjtött, az EPR rendszerbe tartozó, illetve a mezőgazdasági vagy építőipari hulladékok.)
A teljes cikk idde kattintva olvasható.
Cikk és képek forrása: telex.hu
