Japán radikálisan átalakítja a hulladékgazdálkodási ágazatát
Japánban 2026. január 1-jével nemcsak az új év, hanem egy szigorúbb környezetvédelmi korszak is elkezdődött. Miközben a szigetország küzd a „fast fashion” okozta évi félmillió tonnányi textilhulladékkal, a szektorban tátongó munkaerőhiányt mesterséges intelligenciával és külföldi szakmunkásokkal igyekeznek orvosolni. A kormány célja egyértelmű: 2030-ra a kidobott ruhák jelentős részének újra ruhaként kell végeznie.
Japán hulladékgazdálkodása 2026 elején kettős szorításban van: miközben a lakossági és ipari hulladék mennyisége folyamatosan nő, az ellátási láncban dolgozók száma a népességfogyás miatt drasztikusan csökken. A legfrissebb jelentések szerint a szigetország radikális technológiai és szabályozási reformokkal válaszol a kihívásra.
A textil-kihívás: évi 485 000 tonna szemét a tét
Japán számára a 2026-os év egyik legégetőbb problémája a „ruhaválság”. A japán Környezetvédelmi Minisztérium adatai szerint az országban évente közel 800 000 tonna új ruházati cikk kerül forgalomba, amelyből döbbenetes mennyiség, mintegy 485 000 tonna végzi a szeméttelepeken vagy égetőkben, bármiféle újrahasználat nélkül.
A helyzetet nehezíti, hogy a japán önkormányzatok közel 40 százaléka jelenleg egyáltalán nem gyűjti szelektíven a textilt, mivel nincs elegendő feldolgozókapacitás vagy olyan partnercég, amely átvenné a használt ruhákat. Erre válaszul a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) új célt tűzött ki: a 2030-as pénzügyi év végére legalább 50 000 tonna használt ruhát kell visszavezetni a gyártásba „fiber-to-fiber” (szálból szálat) technológiával.
Munkaerőhiány: jön a „hulladékipari vízum”
A munkaerőpiaci helyzet annyira kritikussá vált, hogy a kormány 2026-tól a hulladékkezelést is beemelte a kiemelt szakmunkás-kategóriák közé. Ez lehetővé teszi, hogy külföldi munkavállalók tízezrei érkezzenek Japánba kifejezetten a válogatóművek és újrahasznosító központok üzemeltetésére.
Ezzel párhuzamosan a technológiai óriások olyan AI-alapú válogatórendszereket telepítenek, amelyek képesek a vegyes hulladékból (például a textilből és műanyagból) nagy pontossággal kiszűrni az újrahasznosítható anyagokat, kiváltva ezzel a nehéz körülmények között végzett emberi munkát.
2026: Szigorúbb szabályok a PET-palackokra is
A textilreform mellett január 1-jével életbe lépett az a rendelkezés is, amely előírja, hogy minden Japánban értékesített PET-palacknak legalább 15 tömegszázalékban újrahasznosított műanyagot (rPET) kell tartalmaznia. Ez a lépés kényszerpályára állítja a gyártókat: a csomagolásokat már a tervezés fázisában úgy kell kialakítani (színtelen flakon, könnyen eltávolítható címke), hogy azok maximálisan újrahasznosíthatóak legyenek.
A szakértők szerint ez az integrált szemlélet – amely egyszerre kezeli a műanyag-, az elektronikai és a textilhulladékot – Japán egyetlen esélye arra, hogy megvalósítsa a „zárt láncú” (closed-loop) gazdaságot.
forrás: dontwasteit.hu
kép forrása: wikipedia
