Érkezett hozzánk egy megkeresés, hogy szeretnének kollégiumban beltéren komposztálni. Azonban az intézmény vezetősége bizonytalan volt azt illetően, hogy vajon milyen szabályozások vonatkoznak rá és felmerülhet-e bármilyen közegészségügyi vagy egyéb típusú probléma. Ennek kapcsán írtunk egy szakmai állásfoglalást, amit most megosztunk, hátha máshol is felmerülnek hasonló kérdések.
Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.
A „Hosszúlétra” igazából több mint egy projekt: egyfajta nonprofit önkormányzati szemlélet, amely szerint a közösségi megoldások nagyon fontosak a településen élők számára, hiszen a városi szolgáltatások távolisága miatt ezekkel a költséghatékony szolgáltatásokkal megkönnyíthetik az életüket, valamint a fenntarthatóságot és a lakosság megtartását is szolgálja, mindez pedig a kistelepülési önkormányzatiság jövőjét is jelentheti.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a Humusz Szövetég és a Gammapolisz Nonprofit Kft közös projektjét, melynek célja iskolák komplex környezeti nevelési programjainak támogatása képzéssel, anyagi forrással és mentorálással. A 2023/2024-es tanév egyik nyertese volt a Kürt Alapítványi Gimnázium. Kalandos történetük a diákvállalkozástól indul, iskolai zöldítésen és erdei iskolán keresztül közösségi tér kialakulásáig vezet, és még ki tudja, mi jön ez után…
Vajon az egyik egyszer használatos anyagról a másikra (pl. műanyagról papírra) való átállás valóban megoldást jelent-e az egyre növekvő csomagolási hulladék-válságra?
2024. július 1. óta élesedett a visszaváltási díjas rendszer: a jogszabály által meghatározott italcsomagolások közül a régi típusúak immár csak a készletek erejéig értékesíthetőek a boltokban, a gyártók pedig már csak új típusú logóval és vonalkóddal ellátott csomagolásokat szállíthatnak a kiskereskedőknek. Szakértőnk segítségével megvizsgáltuk, az újratölthető italcsomagolások terén milyen változásokat idézett elő az új helyzet.
A Humusz Szövetség és a Gammapolisz Nonprofit Kft. 2023-ban kiírt „Komplex környezeti nevelés megvalósítása” pályázatán összesen 82 iskola mérettette meg magát. Három pályázatot hirdettünk ki győztesként, akik a 2023-/2024-es tanévben megvalósíthatták álmaikat, és ehhez intézményenként 2 millió forint támogatást is kaptak.
Első cikkünkben egy rövid körképet szeretnénk adni program koncepciójáról és történetéről. Felvillantjuk az iskolák zöldítési terveit, valamint az erősségeiket, amikkel más intézmények elé példát is állítanak. Cikksorozatunk további részeiben egy-egy iskola saját projektjét fogjuk bemutatni részletesebben.
A Zero Waste Europe és a ToxicoWatch Alapítvány által közzétett, a szlovákiai és hollandiai hulladék(együtt)égetők kibocsátásával kapcsolatos biomonitoring-kutatásról szóló új bizonyítékok szerint a létesítmények közelében lévő élelmiszerekben magas a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (persistent organic pollutants, POP) szintje.
Alább közzétesszük a Truth About Plastic és számos más szervezet közreműködésével készült nyílt levelet, amely a Globális Műanyagegyezmény tárgyalóit szólítja fel, hogy tegyenek meg mindent, ami ahhoz szükséges, hogy egy ambiciózus egyezmény szülessen.
A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.