Megvizsgálták, milyen hatást ért el tíz év alatt a párizsi klímaegyezmény
Közel tíz évvel azután, hogy közel 200 ország képviselői aláírták a globális felmelegedés visszaszorítására megalkotott párizsi klímaegyezményt, a Washingtoni Egyetem kutatói megnézték, milyen hatással volt a dokumentum a klímaváltozás elleni védekezésre. A kutatók megállapították, hogy ugyan történt előrelépés egy évtized alatt, de nem olyan mértékű, ami elegendő lenne a gazdasági növekedés káros környezeti hatásainak ellensúlyozására.
Az egyezmény célja az bolt, hogy a globális felmelegedés az évszázad végéig ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, ideális esetben pedig a másfél fokot. A kutatók az elmúlt tíz év adatainak elemzése során megállapították, hogy bár a szén-dioxid-intenzitás (vagyis az egy dollárnyi megtermelt GDP-re eső kibocsátás) már évente 3,1 százalékkal csökken – a párizsi egyezmény aláírása előtti 1,1 százalékhoz képest –, a teljes kibocsátás tovább nő, mivel a globális gazdasági növekedés gyorsabb, mint amennyire az egységnyi GDP-re eső kibocsátás csökken.
A tanulmány az országok közötti egyenlőtlen eredményekre is felhívja a figyelmet. Kína például, amely a világ teljes kibocsátásának közel egyharmadáért felel, 2024-re 36 százalékkal csökkentette szén-dioxid-intenzitását, ennek ellenére a kibocsátása a gyors gazdasági növekedés miatt emelkedett – hasonló trendeket figyeltek meg Indiában és Oroszországban is, de az Egyesült Államok is a legszennyezőbb országok közé tartozik. Ezzel szemben Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága nemcsak a szén-dioxid-intenzitását, de egyúttal a -kibocsátását is jelentősen csökkenteni tudta.
