Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
Tavaly lett harmincéves a Humusz Szövetség, ezt megünneplendő a NoPlanetB pályázatnak köszönhetően a 2025-ös év számunkra valódi találkozásokkal, élményekkel és közösségi pillanatokkal volt tele.
A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.
Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.
Burundi legnagyobb városa és gazdasági központja, Bujumbura kritikus hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd. A szilárd hulladék, különösen a műanyag palackok és zacskók ellenőrizetlen felhalmozódása a városi vízcsatornákon keresztül közvetlenül a Tanganyika-tóba jut. Ez a folyamat nemcsak az ökoszisztémát rombolja, hanem veszélyezteti a lakosság ivóvízbázisát és a helyi halászatot is.
Albánia folyóvizeit elfojtja a hulladék, ami a szakértők szerint az országot sújtó, halálos áradások elsődleges súlyosbító tényezőjévé vált. Miközben a Balkán-félszigetet heves esőzések árasztják el, a medrekben felhalmozódott többszáz tonnányi műanyag gátként akadályozza a víz lefolyását, lakóövezeteket változtatva mocsaras szeméttelepekké.
Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a városi levegőben „óriási” mennyiségű mikroműanyag lebeg, jóval meghaladva a korábbi becsléseket. A mikroműanyagok beszivárognak a zöldterületekbe, amelyeket gyakran menedéknek tartanak a szennyezett városokban, miközben a szakértők „potenciális egészségügyi kockázatokra” figyelmeztetnek.
2026-ra a fenntarthatóság, a kényelem és az értékteremtés hármasa alapjaiban rendezte át az élelmiszer-kiszolgáló szektort. A márkáknak már nem csupán környezetbarátnak, hanem operációs szempontból is rendkívül hatékonynak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a munkaerőhiányt és a szigorodó globális szabályozásokat.
A Jane Goodall Intézet 2018-ban közös kampányt indított a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban már nem használt mobil eszközöket célozza meg. Az akció keretében olyan kisméretű elektronikai eszközöket gyűjtenek, mint a már nem működő, elavult mobiltelefon, GPS navigátor, okosóra vagy tablet.
Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a bővülő kórházi infrastruktúra és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a globális egészségügyi hulladékkezelési piac az évtized végéig töretlen fejlődést mutat. A MarketsandMarkets legfrissebb elemzése szerint a szektor értéke 2028-ra eléri a 12,2 milliárd dollárt, miközben az iparág szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható ártalmatlanítási technológiákra.
Minek szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha úgyis összeöntik? – teszik fel a kérdést sokan még manapság is, amikor kifejezik értetlenségüket a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán. Pedig ez tévhit, a szelektíven összegyűjtött hulladék további sorsa pedig nem titok.
A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.
A Lágymányos a Miénk közösség petíciót indított az újbudai Karinthy Frigyes út 17/a szám alá tervezett túlméretezett lakóépület beruházásának megvalósítása ellen.
Kérik a kerületi, környékbeli, vagy más módon érintett lakosokat, hogy csatlakozzanak a petícióhoz. További részletek a Lágymányos a miénk Facebook-oldalon, valamint a petíció leírásában.
