Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.
A Haifai Egyetem kutatói dokumentálták, hogyan épül be a műanyag a Holt-tenger üledékes rétegeibe. A kutatás szerint a tó partján keletkező új teraszok az elmúlt két évtized szennyezési hullámait őrzik, létrehozva egy olyan geológiai réteget, amely évezredekig hirdetheti az emberiség környezetpusztító hatását.
A mangroveerdők a Föld legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak: szén-dioxidot kötnek meg, védik a partvonalat az eróziótól, és bölcsőként szolgálnak számos tengeri faj számára. Kolumbiában azonban ezek a természeti kincsek egy csendes invázió áldozataivá váltak. Egy frissen publikált, átfogó kutatás szerint a vizsgált helyszínek 100 százalékán találtak hulladékot, amelynek elsöprő többsége műanyag.
A 2025-ös esztendő sorsfordítónak bizonyult a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben. A Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup (TOC) frissen közzétett adatai szerint a szervezet az elmúlt évben több mint 25 millió kilogramm hulladékot távolított el a világ óceánjaiból és folyóiból. Ez a mennyiség nagyobb, mint a projekt indulása óta elért összes korábbi eredmény együttvéve, ami igazolja a technológia skálázhatóságát és a 2040-ig kitűzött ambiciózus célok realitását.
Szaúd-Arábiában 2035-ig összesen 120 milliárd szaúdi riált (megközelítőleg 32 milliárd dollárt) kívánnak a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szektorba fektetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Központ (MWAN) által vázolt stratégia célja, hogy a királyság elszakadjon a hagyományos lerakó-központú modelltől, és egy modern, körforgásos gazdaságot építsen fel. A projekt nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a GDP növelését és több tízezer új munkahely teremtését is előirányozza.
Az Egyesült Királyság kormánya és a hulladékgazdálkodási szektor történelmi jelentőségű határidőhöz közeledik. 2026. március 31-től a „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű törvényi reform értelmében kötelezővé válik a fogkrémes tubusok házhoz menő szelektív gyűjtése. Ez a lépés véget vet az évtizedek óta tartó „recycling-rémálomnak”, amelyet a korábbi, vegyes összetételű tubusok okoztak, és lehetővé teszi, hogy évente több százmillió darab műanyag csomagolás kerüljön vissza a körforgásba a szeméttelepek helyett.
Románia a betétdíjas rendszer első két éve alatt sokakat ámulatba ejtő növekedést ért el az italcsomagolások visszaváltásában és újrahasznosításában, annyira, hogy a sikerről beszámolt a Guardian, és kerekasztalt szerveztek róla az Európai Parlamentben.
Az Electrão nagyháztartási gépeket célzó, „porta-a-porta” (házhoz menő) gyűjtési szolgáltatása 2025-ben ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, méghozzá kiemelkedő eredménnyel. A hivatalos közlemény szerint a tavalyi évben a rendszer 34 százalékos növekedést produkált az előző esztendőhöz képest, összesen több mint 613 tonna elektromos berendezést vonva ki a forgalomból. A program ötéves története során eddig összesen 1365 tonna hulladékot sikerült így biztonságosan visszajuttatni a körforgásba.
Mélységében továbbra sem terjedt el a vezető magyar vállalatok körében a körforgásos gazdasági modellek alkalmazása a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) friss felmérése szerint.
2026 a „felkészüléstől a cselekvésig” tartó átmenet éve a globális hulladékgazdálkodásban. A TOMRA legfrissebb elemzése szerint idén hat olyan technológiai és szabályozási trend éri el a kritikus tömeget, amely alapjaiban alakítja át az ipari értékláncokat. A mesterséges intelligencia által vezérelt válogatástól a Digitális Termékútlevélen át a rendszerszintű újrahasználatig a piaci szereplőknek olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek többé nem teszik lehetővé a lineáris „gyárts-használd-dobd el” modell fenntartását.
Szöul városvezetése bejelentette története egyik legambiciózusabb és legszemélyesebb környezetvédelmi akciótervét: a „Háztartási Hulladékdiéta” (Household Waste Diet) programot. A cél, hogy 2027-ig minden egyes szöuli lakos évente legalább egy szabványos, 10 literes szemeteszsáknak megfelelő mennyiséggel csökkentse az általános hulladékkibocsátását. A dél-koreai metropolisz nem csupán technológiai újításokkal, hanem a lakosság közvetlen bevonásával, mesterséges intelligencia alapú válogatással és a műanyaghasználat 10 százalékos visszaszorításával küzd a fenntartható jövőért.
Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.
Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.
A globális élelmiszer-feldolgozó és csomagoló megoldások vezető szereplője, a Tetra Pak bejelentette, hogy megkezdi egyik legjelentősebb technológiai átállását a franciaországi Châteaubriant üzemében.
A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.
A fahamu gyakran a szemétben végzi, pedig számos praktikus felhasználási lehetőséget rejt. Megfelelően előkészítve természetes, környezetbarát és olcsó segítőtárs lehet a háztartásban és a kertben egyaránt.
A kutatás során az iskoláskorú (6-14 éves) gyermekek étkezését vizsgálják abból a szempontból, hogyan hat a menza és az otthonról vitt uzsonna a gyerekek otthoni fogyasztására és a család élelmiszerpazarlására. Töltsd ki te is!
