Az újrahasznosítás nem tud lépést tartani a keletkező e-hulladékokkal

A NITI Aayog, az indiai kormány legfőbb stratégiai tanácsadó testülete 2026 januárjában tette közzé átfogó jelentését, amely az e-hulladék és a lítium-ion akkumulátorok (LiB) körforgásos gazdaságba való integrálását célozza. A dokumentum szerint India kritikus válaszút elé érkezett: a digitális robbanás és az elektromos járművekre (EV) való átállás miatt keletkező hulladéktömeg egyszerre jelent környezeti kockázatot és hatalmas gazdasági lehetőséget.

A jelentés rávilágít, hogy a jelenlegi indiai hulladékgazdálkodási ökoszisztémát a szervetlen szektor dominanciája és az alacsony hatékonyságú feldolgozási módszerek jellemzik. A körforgásos gazdaság megvalósításához a NITI Aayog több stratégiai pillért határozott meg.

A kihívás mértéke: Miért fenntarthatatlan a jelenlegi állapot?

A dokumentum számszerűsíti azokat a problémákat, amelyekkel India szembenéz:

•     Hatalmas volumen: Az ország évente több millió tonna e-hulladékot generál, amelynek csak töredéke kerül a hivatalos gyűjtőhálózatba.
•     Kritikus fémek elvesztése: A lítium-ion akkumulátorokból származó értékes anyagok – mint a lítium, kobalt, nikkel és réz – jelenleg nagyrészt a szeméttelepeken végzik, vagy nem szakszerű kezelés során vesznek el.
•     Informális szektor: A hulladékkezelés nagy részét végző informális szektorban a kitermelés hatásfoka alacsony, miközben a folyamatok súlyos egészségügyi és környezeti károkat okoznak.

Stratégiai pillérek a körforgásos gazdaságért

A NITI Aayog jelentése három fő területen javasol azonnali beavatkozást:

1. A Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) megerősítése A szabályozási keretrendszert úgy kell finomhangolni, hogy a gyártók valódi érdekeltséget érezzenek a termékeik életciklusának végén történő visszagyűjtésben. A jelentés szorgalmazza az EPR-tanúsítványok transzparens kereskedelmét és a digitális nyomonkövethetőség fokozását.

2. Városi bányászat és technológiai innováció A jelentés bevezeti a városi bányászat fogalmát, amely a hulladékot nem szemétként, hanem másodlagos nyersanyagforrásként kezeli.

•     Hidrometallurgia és Pirometallurgia: Olyan fejlett technológiák alkalmazását javasolják, amelyekkel a fémek visszanyerési aránya elérheti a 95-98%-ot.
•     R&D támogatás: Kiemelt állami forrásokat javasolnak az alacsony energiaigényű és környezetbarát újrahasznosítási eljárások kifejlesztésére.

3. Az informális szektor formalizálása India nem mondhat le az informális szektorban dolgozókról, ehelyett integrálnia kell őket. A stratégia célja a gyűjtők képzése, regisztrációja és összekapcsolása a hivatalos feldolgozóüzemekkel, biztosítva számukra a biztonságos munkakörülményeket és a méltányos díjazást.
Kritikus nyersanyagok: India önellátásának záloga

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a körforgásos gazdaság nem csupán környezetvédelmi ügy, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Az EV-ipar és a digitális szektor számára nélkülözhetetlen ritkaföldfémek és akkumulátor-alapanyagok jelentős része importból származik.

"A lítium-ion akkumulátorok és az e-hulladék hatékony újrahasznosítása révén India képes lehet kielégíteni kritikus nyersanyagszükségletének jelentős részét belföldi, másodlagos forrásokból, csökkentve ezzel a globális ellátási láncoknak való kiszolgáltatottságot.”

A jövő útja: Javaslatok és következő lépések

A NITI Aayog 2026-os menetrendje szerint a következő lépések elengedhetetlenek:

•     Standardizálás: Egységes minőségi szabványok bevezetése a másodlagos nyersanyagokra.
•     Zöld finanszírozás: Kedvezményes hitelek és adókedvezmények biztosítása az újrahasznosító üzemek létesítéséhez.
•     Tudatosságnövelés: Országos kampányok a lakossági e-hulladék elkülönített gyűjtéséért.

A jelentés konklúziója egyértelmű: India csak akkor válhat globális technológiai és EV-központtá, ha képes lesz saját hulladékát értékké alakítani.

Forrás: dontwasteit.hu