Nulla Hulladék Hierarchia: hulladékgazdálkodástól az erőforrás-gazdálkodásig

  • 2019. augusztus 22.
  • Csilla

Amikor a jelenlegi hulladékhierarchia megszületett [1], a hulladékgazdálkodás arról szólt, hogy az egészségre illetve a környezetre legkevésbé káros módon ártalmatlanítsuk a hulladékot. Annak ellenére, hogy jogilag nem kötelező érvényű, jó eszköznek bizonyult a modern hulladékgazdálkodás felé vezető úton. Azonban a hulladékhierarchia korlátozott és korlátozó is, mert csak és kizárólag környezeti szempontból közelíti meg a helyzetet, azaz nem veszi figyelembe a körforgásos gazdaság felé vezető átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és logisztikai megfontolásokat.

A körforgásos gazdaság elméletével megszületett új gondolkodásmód véleményünk szerint új hierarchiát igényel, amelyre a hulladékgazdálkodásról az erőforrás-gazdálkodásra való átálláshoz van szükség. Ez azt jelenti, hogy a hierarchia mögött nem csupán a hulladék biztonságos ártalmatlanításának célja húzódik meg, hanem az is, hogy erőforrásaink értékét megőrizzük a gazdaságban az új generációk számára.

hulladékhierarchia

A Hulladék Keretirányelv által lefektetett hulladékhierarchia (forrás: hosz.org)

 

A diagramon látható, miben különbözik a nulla hulladék hierarchia az EU hulladékhierarchiájától az alsó és felső szinteken, miközben a középső, újrafelhasználást előkészítő, illetve újrahasznosítási szintek megmaradnak.

Az értékmegőrzés tulajdonképpen azt jelenti, hogy olyan termékeket és csomagolást állítunk elő, amelyek tovább maradnak a gazdaságban, nem hulladékként, hanem anyagok és termékek formájában. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy miközben a jelenlegi hulladékhierarchia mérföldköve az újrahasznosítás, az általunk javasolt nulla hulladék hierarchia mérföldköve az értékmegőrzés azáltal, hogy egészen egyszerűen “kitervezzük” a hulladékot a rendszerből.

 

Ezért tesszük az új hierarchiában a jelenlegi hierarchia leginkább elfeledett és legkevesebb befektetéssel támogatott szintjét az elkövetkezendő évek körforgásos gazdaságának középpontjává. Az EU gazdasági és környezetvédelmi politikáinak és finanszírozásának fő prioritása az kell, hogy legyen, hogy a fogyasztási szokások befolyásolásával, az üzleti modellek átgondolásával és hulladékmentessé tervezésével a hulladékot kitervezzük a rendszerből. Ez az első szint már önmagában külön jogszabályozást igényel, amely nem a hulladékkal, hanem az értékmegőrzéssel foglalkozik.

A hierarchia további szintjein új megközelítést javaslunk a hulladék ártalmatlanítására, amely az Európában jelenleg zajló erőforrás-gazdálkodási átmenethez és az energiaforrások széndioxid-mentesítési átmenetéhez következetesen illeszkedik. Ebben az értelemben az új megközelítés a legfontosabb rugalmasság mellett költséghatékonysággal és értékmegőrzéssel váltja fel az energiakinyerési vektort, így jobb energetikai hatékonyságot is teremtve, hiszen az újrafelhasználás és újrahasznosítás energiaintenzitása sokkal alacsonyabb az égetéshez és lerakáshoz képest [2].

 

A nulla hulladék hierarchiában 7 szint található, ebből 2 termékekhez, 5 pedig hulladékhoz kapcsolódik:

 

1. ELUTASÍTÁS, ÁTGONDOLÁS, ÁTTERVEZÉS

Az első szinthez tartozik minden olyan tevékenység, amely megakadályozza a hulladék létrejöttét, legyen az hulladékmentes rendszer létrehozása, vagy az alternatívákkal könnyen helyettesíthető egyszer használatos termékek forgalomba hozatalának leállítása.

Példák:

Élelmiszer házhozszállításánál, elvitelre készült élelmiszerek csomagolásánál zárt ciklusú rendszereket és újrafelhasználható csomagolást alkalmazzanak. Példák: Repack, ReCircle, Freiburg Cup. Progresszív rendeletekre van szükség, ha ezt új normaként szeretnénk megvalósítani. 

Az olyan e-kereskedelmi újrafelhasználást alkalmazó rendszerek, mint a RePack, versenyképesebbek lehetnének, ha a kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility, EPR) díjának öko-modulálása versenyképesebbé tenné a költségek szempontjából az újrafelhasználást az egyszerhasználatos csomagolásnál, vagy ha a szabályozó hatóságok az e-kereskedelemben ambiciózus célokat állapítanának meg a csomagolás újrafelhasználására vagy a begyűjtési arányra.

Hazánkban a Zöldövezet Társulás újrapoharai segítik a vendéglátóhelyek, fesztiválok zöldülését, de betétdíjas termékek vásárlásával is a hulladékmegelőzést segítjük elő.

újrapohár

 

 

2. CSÖKKENTÉS ÉS ÚJRAFELHASZNÁLÁS

A hulladékmentes zónában maradva, a hierarchia második szintje azon használt termékek piacának bővítése, amelyekből nem lett hulladék, amelyek kihasználatlan eszközök maradnak a gazdaságainkban, vagy amelyek hulladékká válnak annak ellenére, hogy használati értékükből nem veszítettek. A cél az, hogy megakadályozzuk hulladékká válásukat, és e helyett megtaláljuk a gazdaságba való visszavezetésük módját.

Példák: 

A Phoenix az élelmiszer ágazatban olyan rendszert dolgozott ki a szupermarketek számára, amely megakadályozza, hogy az élelmiszerből hulladék legyen (ehelyett fogyaszthatóvá teszik). Az Ereuse pedig olyan rendszert dolgozott ki, amely nemcsak az elektronikus hulladék létrejöttét akadályozza meg és a termékek és alkatrészek hasznos élettartamát hosszabbítja meg, hanem blokklánc (block-chain) technológiát is bevezet, hogy a jövőben is nyomon kövesse az alkatrészeket, mérje azok teljesítményét, illetve az életciklus végén biztosítsa megfelelő újrahasznosításukat.

Hazánkban az Élelmiszerbank munkáját érdemes kiemelni, amely nagyobb élelmiszerláncokkal együttműködve igyekszik az eladásra már nem alkalmas, de fogyasztható élelmiszereket rászorulók számára eljuttatni.

 

3. ÚJRAFELHASZNÁLÁSRA ELŐKÉSZÍTÉS

A hulladék zónába érve a nulla hulladék hierarchia harmadik szintje az EU hulladék hierarchiájának második szintjét tükrözi: az újrafelhasználásra előkészítés azokat a lépéseket jelenti, amelyekkel hulladékká vált tárgyakat tisztítanak, javítanak vagy újítanak fel, hogy újra termék lehessen belőlük.

Példák: 

Az olyan berendezések felújítása, mint például a hűtőszekrény, hogy újra használni lehessen őket. A Nyugat-Európában elterjedt újrahasználati központokban a válogatás mellett pontosan ilyen munka zajlik az esetek döntő többségében társadalmi vállalkozás formájában.

Javítóműhelyek még ma is léteznek hazánkban, érdemes felkeresni a megfelelő szakembert elromlott, de javítható eszközeink megjavításához.

újrahasználati központ

Feljavított bútorok értékesítése egy brüsszeli újrahasználati központban

 

4. ÚJRAFELDOLGOZÁS, KOMPOSZTÁLÁS, ANAEROB LEBONTÁS

A hierarchia negyedik szintje azzal foglalkozik, ami ideális esetben az utolsó lehetőség lenne arra, hogy az anyagokat a fenntartható erőforrás-gazdálkodás keretein belül tartsa, azaz, hogy az összegyűjtött hulladékot jó minőségű másodlagos nyersanyaggá alakítsa. Ez a szint az EU hulladék hierarchiájának harmadik szintjét tükrözi.

Példa:

A szelektíven gyűjtött papír vagy karton cellulózzá alakítása, új termékekhez (pl. újrapapír füzet) vagy csomagoláshoz. Szelektíven gyűjtött, kiváló minőségű szerves anyagok talajjavító anyagokká alakítása komposztálással és/vagy anaerob lebontással [3], hogy a talaj termékenységét helyreállítsuk.

 

5. ANYAGÁBAN TÖRTÉNŐ, ILLETVE KÉMIAI HASZNOSÍTÁS

Ahogy már említettük, a nulla hulladék hierarchia az alsó szintek meghatározásában eltér az EU hierarchiájától és ki is egészíti azt. Az EU hulladékhierarchiájában az energiakinyerés az újrahasznosítás után következő lépés, míg a nulla hulladék hierarchia esetében a prioritás az értékes anyagok kinyerése a vegyes hulladékból és a válogatási folyamat maradványaiból. Ez jobban megfelel a körforgásos gazdaság céljának, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy az anyagokat és erőforrásokat a ciklusban tartjuk, miközben a hőkezelés „energiaszivárgásnak” felel meg. Az EU új hulladék jogszabályai az ártalmatlanítandó hulladék mennyiségének minimálisra csökkentése mellett az erőforrások értékének költséghatékony megőrzését követelik meg. A magas szelektív gyűjtési arányú rendszerekben található vegyes hulladékon végzett anyagkinyerés, illetve biológiai kezelés pontosan ezt a célt valósítja meg. A kémiai újrahasznosítás új technológiái is ehhez a szinthez illeszkednek, amennyiben válogatási folyamat maradványait - és nem szelektíven gyűjtött hulladékáramot - kezelnek velük, és használt polimereket alakítanak át újakká.

 

6. MARADVÁNYOK KEZELÉSE

A jelenlegi európai uniós hulladék jogszabályok előírják a hulladék szelektív gyűjtését és a hulladékáramok szelektív begyűjtését, így lehetővé téve, hogy a biológiailag aktív hulladék legnagyobb része a maradványhulladéktól eltéríthető legyen. A hulladék előzetes biológiai stabilizáció után biztonságosan lerakható, a Hulladéklerakókról szóló irányelvnek és a kapcsolódó előkezelési kötelezettségnek megfelelően. Az ilyen rendszerek tervezhetők úgy, hogy egyre nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött szerves anyagot és egyre kevesebb maradványhulladékot kezeljenek. Az Európában az elkövetkezendő években megvalósuló átmenet nagymértékben függ attól, hogy mennyire lesz sikeres a tervezésüknél fogva hulladékmentes rendszerekre - lásd az első és a második szintet - történő átállás. Az átmenet eredménye az kell, hogy legyen, hogy a maradványhulladék mennyisége minimálisra zsugorodik - ehhez az új helyzethez való alkalmazkodáshoz pedig rugalmasságra lesz szükség.

 

7. ELFOGADHATATLAN

Az új hierarchia minden olyan lehetőséget elfogadhatatlannak minősít, amely az átmenetet akadályozó „lock-in” hatással jár, erőforrásokat semmisít meg és/vagy környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan. A stabilizálatlan hulladék lerakása, a szemetelés és a vegyes hulladék bármilyen típusú égetése vagy együttégetése oxigénnel vagy anélkül olyan opciók, amelyek a múltéi kell, hogy legyenek, mert ellentmondanak az EU széndioxid-mentesítési menetrendjének és olyan befektetéseket nyelnek el, amelyeket a hierarchia legmagasabb szintjeire kellene irányítani.

 

Következtetés

Az EU hulladék hierarchiája nem tökéletes, de segítette Európát abban, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek környezeti hatását a minimálisra csökkentse. Az általunk újonnan lefektetett, ambiciózus, körforgásos gazdaságra és fenntarthatóságra vonatkozó célkitűzések megvalósítására azonban alkalmatlan.

Az új idők új eszközöket igényelnek, és az általunk javasolt nulla hulladék hierarchia olyan eszköz, amely a helyes prioritásokat fekteti le Európa körforgásos gazdasági célkitűzéseinek megvalósításához. 

 

A Zero Waste Europe a Nulla hulladék hierarchiát a Zero Waste International Alliance (Nulla Hulladék Nemzetközi Szövetség) szövetség tagjaként, a szövetséggel együttműködésben dolgozta ki.

Forrás: https://zerowasteeurope.eu/2019/05/press-release-a-zero-waste-hierarchy-for-europe/
Írta: Joan Marc Simon, Urbán Csilla (hazai kitekintések)
Fordította: Vigh Krisztina

[1] Lásd Hulladék Keretirányelv 4. cikkét
[2] Angol nyelvű tanulmány a hulladékgazdálkodás potenciális hozzájárulásáról egy klímabarát gazdasághoz
[3] Az anaerob lebontás esetében a biogáz/biometán kinyerése kiegészíti azt az alapvető célt, hogy használatra alkalmas talajjavítókat jutassunk a talajra