Újrahasznosítás

Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.

Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat?  Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.

A csomagolóipari vállalatok gyakran terjesztenek a többször használatos csomagolásokkal kapcsolatosan olyan álhíreket, melyek egyesek számára elrettentőek lehetnek.  Az alábbi cikk a Zero Waste Europe szakmai anyaga alapján ismerteti és cáfolja ezeket a mítoszokat. 

Európában a csomagolási hulladék mennyisége rekordmagasságokba szökött. Az elmúlt évtizedben a csomagolások mennyisége gyorsabban növekedett, mint maga a gazdaság. Gyorsabban, mint a forgalmazott áruk mennyisége. Az Eurostat legfrissebb, 2023 októberében közzétett, csomagolási hulladékra vonatkozó adatai megerősítik ezt a felfelé ívelő trendet: 2021-ben új rekord született az egy főre jutó 188,7 kg-mal, ami mindössze egy év alatt 6%-os növekedést jelent a hulladéktermelésben. Ugyanezen adatokból az is kiderül, hogy az újrahasznosítási arányok 2010 óta stagnálnak. A csomagolási ágazat jelenleg mintegy 59 millió tonna CO2-egyenértékért felelős, ami több mint Magyarország éves kibocsátása. A csomagolás az új erőforrások kiaknázásának egyik fő hajtóerejeként is szolgál – Európában a műanyag 40%-át és a papír 50%-át használják fel ilyen célra.

6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.

Ismét megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak: újrahasznosított papírból és környezetbarát festékkel készültek! A füzetborítók mintája és a rajta ovasható tippek segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink, és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. Ráadásul a füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogatod!

Az újratöltés és az újrahasználat kritikus fontossággal bírnak: mind egyéni, mind rendszerszinten előtérbe kell helyeznünk és be kell építenünk a mindennapjainkba, ha komolyan szeretnénk csökkenteni a műanyag- és a klímaválság veszélyeit. Cikkünkben megnézzük, hogyan állunk az újrahasználat terén ma: milyen kezdeményezésekre és jó gyakorlatokra lehetünk büszkék, illetve milyen akadályok állnak az újrahasználat előtt.

A sokak számára még napjainkban is látens hulladékválság kezelésének sztárstartégiája az újrahasznosítás. Kézenfekvőnek tűnhet, hiszen a bevett fogyasztási szokásaink adta kényelem mellett, mindenfajta lemondás nélkül terel egy látszólag jóízű feloldás felé. Mégis: hajtűkanyarral szelelünk el a valódi megoldás elől. Bár az újrahasznosítás hathatós szerepet játszik a hulladékkrízis mérséklésében, sokkal inkább alkalmas tűzoltásra, mint a probléma gyökerének kiirtására. Hosszú távon sikeres perspektíva ugyanis kifejezetten a hulladékmegelőzésre irányuló törekvésekben rejlik, amelynek egyik báziselemét az újrahasználat adja.

A Humusz Szövetség a Greenpeace Magyarországgal közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt. A komposztba négy élelmiszerlánc „komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket. 

„Örömünkre szolgál, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy döntött, hogy március 30-át Nemzetközi Hulladékmegelőzési Világnappá nyilvánítja. A hulladékmegelőzés fontosságának felismerésében visszaköszön a világ különböző pontjain működő szervezetek több évtizedes társadalmi-környezeti aktivizmusa. E szervezetek együtt dolgoznak azon közösségekkel, amelyeket leginkább érintenek a természeti erőforrások kizsigerelése és a globális túltermelés rendszere által okozott környezeti és társadalmi igazságtalanságok" -írja a Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért (Global Alliance for Incinerator Alternatives, GAIA)* nyilatkozatában, amelyet a Humusz is aláírt.