Komposztkeretek

  • 2012. február 13.
  • szerk

KOMPOSZTLÁDÁK:

Akkor ideális a komposztálónk, ha:

  • Jól szellőztethető - hisz a lebomláskor a legideálisabb, ha a teljes ciklus idején mindenütt megfelelő a levegőellátottság; oxigénhiány sehol sem lép fel. Amennyiben oxigénhiányos részek alakulnak ki, ott rothadási folyamat indul el, biogáz felszabadulása mellett.
  • Lehetőség szerint szétszedhető, igényeknek megfelelően magasítható legyen (fa lécvázas).
  • Könnyű, egyszerűen  kezelhető legyen  a feltöltés és a kész komposzt kitermelése során is.
  • Minél olcsóbb, környezetbarátabb, annál jobb (maga is lebomló anyagból készül - fa léces, fonott).
  • Funkciója befejeztével nem szennyezi környezetét (műanyag komposztáló esetén preferált az újrahasznosított, illetve újrahasznosítható komposztáló).
  • Sok éven keresztül jól használható legyen.

TÍPUSOK:

  • Fa: Környezetbarát, ökológiai lábnyoma kicsi, szétszedhető (kényelmi szempont), jó elfoglaltság összerakni. :)
  • Fonott: Kevésbé tartós, környezetbarát, ökológiai lábnyoma kicsi, nem szétszedhető (kiürítése kényelmetlenebb).
  • Műanyag: Egyik legtartósabb, de drágább, nem szétszedhető, ökológiai lábnyoma nagy (újrahasznosított/újrahasznosítható preferált).
  • Fémhálós: Egyik legtartósabb, de az előállítása során a káros anyag kibocsátás több, ökológiai lábnyoma nagyobb.

KOMPOSZTLÁDA BESZERZÉS:

Kerti komposztkeretek, komposztládák a nagyobb kertész és barkács áruházakban vásárolhatók. További beszerzési helyek.

KOMPOSZTLÁDA GALÉRIA:

Képes ízelítő a világ különböző tájain használatos kerettípusokból.

Fonott komposztládákFa komposztládákMűanyag komposztládákHálós komposztládák

 

FŐBB "SZABÁLYOK" A KOMPOSZTÁLÁSNÁL:

Néhány dolgot nem árt, ha észben tart az ember, ha komposztálásra adja a fejét. Először is, hogy mi az, ami a komposztálóba kerülhet. Odavaló anyag természetesen minden növényi anyag. Ez lehet zöldség- és gyümölcshéj, szobanövények, kerti hulladék (fű, levelek, ágak…), bármilyen növényi maradvány.

Vannak azonban olyan növényi részek, melyekből nem ajánlatos túl sokat tenni a komposztálóba. Ezek pl. a diófa, vadgesztenye és a tűlevelűek levele. Diófa és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedés gátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

Időről időre szükséges a komposztálóban összegyűjtött kupacot átforgatni a jobb levegőztethetőség érdekében. Ha túl száraz a komposztunk, akkor érdemes meglocsolni, ezzel is gyorsítva az érés folyamatait.
A nagyobb ágakat vagy szárakat érdemes összeaprítani, mielőtt a komposztba tesszük, így később könnyebb lesz átforgatni az egészet.
A növényi maradványokon kívül pedig szintén komposztálható még pl. a tojáshéj, a kávézacc, a teafilter, nem fényes újság, karton, növényevő kisállatok alma és a hamu is.

Fontos hogy a komposztba ne kerüljön bele semmilyen fém, üveg vagy más szervetlen anyag.
Nem kerülhetnek továbbá a komposztunkra ételmaradékok, állati eredetű dolgok, étolaj, régi savanyúságok, nagy mennyiségű mag (pl. meggydzsem befőzés után…), impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, húsevő kisállatok alma.

A KOMPOSZTÁLÁS ELŐNYEI:

  • Kevesebb szemét keletkezik, ebből következően kevesebb lehet a szemétdíj is, illetve kevesebb hulladék kerül lerakóba.
  • A komposzt javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegkötő képességét, és fontos tápanyaggal látja el növényeiket.
  • Gátolja a tápanyagok kimosódását a talajból, óvja a talajt és a növényeket a betegségektől és javítja a növények ellenálló képségét is.
  • Az eddigi esetleges avar- illetve lombégetés megszüntethető, hisz az elégetendő szervesanyagok kerülnek a komposztálónkba.
  • Kellemes elfoglaltság, ha mindezeken felül a komposztkeretet mi magunk állítjuk össze. :)