Calatafimi Segesta egy kis szicíliai település Trapani megyében, amely példát mutat a nulla hulladékra való törekvés terén. A város 2011-ben fogadta el a „Nulla Hulladék Jegyzőkönyvet”, amely figyelemre méltó eredményeket hozott: az újrahasznosítási arány eléri a 85%-ot, a maradék hulladék pedig több mint kétharmaddal csökkent az elmúlt évtizedben. Ezt a sikert az önkormányzat és a közösség szoros együttműködésével és a megújító kezdeményezésekkel érték el.
A jóléti társadalom jellemző kérdése: Hogyan szabaduljak meg a régi holminktól? Mindenki másképp kezeli a helyzetet. A többség lomtalanítás alkalmával, kevesebben adományozással, hulladékudvari leadással vagy csereprogrammal oldják meg ezt a problémát (nem győzöm hangsúlyozni, hogy a társadalom egy szerencsés rétegének dilemmájáról van szó itt). Önkéntesünk, Kovács Eszter az Ágymester Manufaktúrában járt, cikkét e látogatás ihlette.
A Nébih a hazai élelmiszerhulladék-keletkezés hátterét, nagyságát kutatta. A legfrissebb eredményeikről frissen megjelent kiadványukban számoltak be.
A hulladékhierarchiáról és a Nulla Hulladék Hierarchiáról korábban is írtunk, ám azóta jópár év eltelt, és megérett rá az idő, hogy ismét elővegyük a témát. Az alábbiakban bemutatjuk a Nulla Hulladék Hierarchia legújabb, 8.0-ás verzióját.
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat pályázatot ír ki VIII. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező természetes személyek, valamint Józsefváros közigazgatási területén lévő társasházak és lakásfenntartó szövetkezeti házak hulladékkezelésének támogatására.
Sokakhoz jutott el a kérésünk, és töltötték ki kérdőíveinket – mind a lakosság oldaláról, mind a vállalati, önkormányzati szektor és az oktatási intézmények képviselői. Habár reprezentatívnak nem nevezhető a kutatásunk, az eredmények számunkra rendkívül hasznosak. Köszönet minden kitöltőnek – az eredményeket pedig az alábbiakban összegezzük.
Érkezett hozzánk egy megkeresés, hogy szeretnének kollégiumban beltéren komposztálni. Azonban az intézmény vezetősége bizonytalan volt azt illetően, hogy vajon milyen szabályozások vonatkoznak rá és felmerülhet-e bármilyen közegészségügyi vagy egyéb típusú probléma. Ennek kapcsán írtunk egy szakmai állásfoglalást, amit most megosztunk, hátha máshol is felmerülnek hasonló kérdések.
Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el a csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet angol nyelvű szövegét. Miután átültették a tagállamok hivatalos nyelveire, az ősz folyamán kerül újra az Parlament elé végső szavazásra. Tekintve, hogy a májusi választások nyomán a testület összetétele változott, az nem köteles a tavasszal elfogadott szöveget egy az egyben jóváhagyni, előfordulhat tehát, hogy a képviselők még újabb módosító indítványokat nyújtanak be. A szentesítés után 18 hónappal válik hatályossá a rendelet. Mindazokra a cégekre vonatkozik majd, amelyek az EU területén működnek, vagy amelyek az EU-ba csomagolóanyagokat, illetve csomagolt termékeket hoznak be.
A „Hosszúlétra” igazából több mint egy projekt: egyfajta nonprofit önkormányzati szemlélet, amely szerint a közösségi megoldások nagyon fontosak a településen élők számára, hiszen a városi szolgáltatások távolisága miatt ezekkel a költséghatékony szolgáltatásokkal megkönnyíthetik az életüket, valamint a fenntarthatóságot és a lakosság megtartását is szolgálja, mindez pedig a kistelepülési önkormányzatiság jövőjét is jelentheti.
Cikksorozatunk előző részében bemutattuk a Humusz Szövetég és a Gammapolisz Nonprofit Kft közös projektjét, melynek célja iskolák komplex környezeti nevelési programjainak támogatása képzéssel, anyagi forrással és mentorálással. A 2023/2024-es tanév egyik nyertese volt a Kürt Alapítványi Gimnázium. Kalandos történetük a diákvállalkozástól indul, iskolai zöldítésen és erdei iskolán keresztül közösségi tér kialakulásáig vezet, és még ki tudja, mi jön ez után…