Komposztált az ország

A Nulla Hulladék Hálózat (ezen belül pedig a Humusz Szövetség, a Komposztfórum Magyarország Egyesület és a Galgamenti Népfőiskola) 2011-ben indította útjára a kezdeményezést, hogy minden év október 10-e a komposztálás ünnepnapjaként váljon országos zöld jeles nappá. A jó célok közösségkovácsoló erejét is valló, úttörő szervezetek a komposztalj.hu honlapon számos ötletet vonultattak fel, hogy segítséget nyújtsanak óvodák, iskolák, civil szervezetek és informális közösségek (pl. lakótelepi komposzt-csoportok, baráti társaságok, jószomszédságok stb.) számára. Ezek és a megfelelő PR-tevékenység eredményeképpen idén mintegy 40 helyszínt regisztráltak a komposztálás ünnepnapjára az ország kisebb-nagyobb településeiről, sőt az országhatáron túlról is. Közülük majd húszan küldtek írásos beszámolót és fotódokumentációt a nap (sőt olykor egy egész hét) eseményeiről, egyrészt a szakmai megosztás céljából, nem utolsósorban pedig azért, hogy együtt örülhessünk a jó ügyért indított kezdeményezés sikerének.

Lurkó Kuckó Óvoda - Őrtilos

A visszajelzést küldő, vagyis „jó gyakorlatokat” közkinccsé tevő formális és informális csoportok között dominálnak az oktatási-nevelési intézmények, ami azt mutatja, hogy az óvodai és iskolai pedagógusok – tudatában lévén annak, hogy a probléma lényeges, meghatározó és aktuális – hiszik és vallják, hogy a szemléletformálást – a tudatos döntéshozatal szokássá alakulását – minél kisebb életkorban érdemes elkezdeni, és ehhez kiváló terepet nyújthat a komposztálásnak a zöld jeles napok közé emelése, a társakkal való megünneplése.

A beszámolók alapján mindenhol fontos cél volt a komposztálás mibenlétének, lényegének megismertetése a közösség tagjaival – lehetőség szerint valamilyen nyitott tanulási folyamat keretében, vagyis élményszerűvé téve az ismeretszerzést. Emiatt számos helyszínen kísérletekre, megfigyelésekre került sor: megvizsgálták a már működő komposztládákban zajló folyamatokat, más „ünneplők” pedig – gilisztafarmok készítésével és több héten át tartó megfigyelésével – kicsiben modellezték azokat.

Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatás és Könyvtár - Tornyospálca

A természet folyamatait ellesve és tudatosan alkalmazva nagyon fontos a holisztikus szemlélet, vagyis a rendszerben való gondolkodás. A téma ilyen célú, több szemszögből, több oldalról való vizsgálatára példa a sokszor land art-szerű vizuális aspektus: a visszajelzések alapján a közös „ünnepléseket” faleveles rajzok, természetes anyagokból készült montázsok, mandalák, műalkotások tették – szó szerint – színesebbé, megjelenítve a programoknak azt a fajta sokszínűségét, mint ami a komposztládák tartalmához hasonló.

A megfigyelő-modellező, valamint a képzőművészeti megközelítések mellett a legfantáziadúsabb és legeredetibb a komposztálás dramatizálása volt egy óvodában. A mesék, történetek közepette a szereplő óvodások a komposztálásban résztvevő élőlényeket (ugróvillások, lebontó baktériumok, ászkák stb.) éppúgy megjelenítették, szerepekkel saját maguk és társaik számára is közvetlenül átélhetővé tették, mint a folyamatokat, például a hőmérséklet emelkedését. Vajon milyen érzés – ha csak rövid időre is, de – ugróvillássá válni?

Jár a százlábú - Ifjúság úti Óvoda, Kecskemét

Szem előtt tartva azt a tényt, hogy a mai fiatalokat, a digitális bennszülötteket a kor nyelvezetén, vagyis innovatív módon sokkal könnyebb párbeszédre szólítani, számos résztvevő infokommunikációs eszközökkel mutatta be a komposztálást: az internetes anyaggyűjtéstől kezdve a prezentációkon át a filmkészítésig sokféle módszer szolgálta a jó ügyet. Úgyszintén modern felfogást tükröz az, ha az egyik évfolyam közvetíti a másiknak az elsajátítandó anyagot: a kortársak hatása az egykorú partnerek között eredendően meglévő azonosulási képességet mozgósítva, mellérendelt szerepből képes ismereteket átadni – sokszor jóval hatékonyabban, mint a témában járatosabb, kompetensebb – de felnőtt – szakemberek. Mindezek mellett természetesen sok esetben klasszikus ismeretszerző technikákra is sor került: régóta köztudott, hogy totó és a plakátkészítés közben is lehet kreativitásra törekedni.

Tágabb témafeldolgozást tesznek lehetővé a kifejezetten játékosságra, az edutainment[1] elvére építő akadályversenyek, vetélkedők, melyeket persze érdemes a különböző korosztályok képességeihez és tudásszintjéhez igazítani. S megint másfajta módszer az interaktivitásra építő: az iskola folyosóján a diákokkal felállított stand, vagyis információs pult, a bevont közönséggel együtt elkészített kiadvány (komposztálási kisokos) vagy pl. a kompomata, mely a résztvevők minden kérdésére választ ad.

Komposztmesterek - Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon Boldog Donáti Celesztína Óvodája - Nagykanizsa

Külön kiemelendő a közösségek, a résztvevők összefogása ezen (és bármely más) a jeles napon. Egyik óvoda a másikkal, civil szervezet a helyi intézményekkel – az együttműködés és a jövőbeli kapcsolattartás olyasfajta erejét képes közvetíteni, amely példaértékű és követendő minta.

A beszámolók alapján szép számmal akadt olyan helyszín, ahol a vizsgálatok, tájékoztatók elérték céljukat, és új ládák kihelyezésével folytatódott az addig is sikeres komposztálás, máshol pedig épp ezek hatására kezdődött az el. Előbbiek már a tapasztaltak magabiztosságával, rutinosan szervezték programjaikat, utóbbiaknál a kezdet, a hagyományteremtés tette ünnepibbé az eseményeket. Volt, ahol az elmúlt évek „gyümölcsét” aratták le: a termékenységet, az újjászületés lehetőségét szimbolizáló komposztot az ágyásokban elhelyezve vált gyakorlatban is megtapasztalhatóvá a komposztálás lényege.

Minden tanulási-tanítási folyamatban, minden szemléletformálásban nagyon fontos a célok megláttatása, ha nem csak elméletben mutatjuk be a komposztálás működését, hanem hétköznapi rutinná válik annak alkalmazása. Erre láttunk példát több óvodában, ahol a gyümölcs- és zöldségnapok zöld hulladékát a csoportszoba „mini-komposztálóiba” már megszokott kézmozdulattal helyezik a gyerekek, vagy a növénytermesztő technikus-tanulók esetében, akik a gereblyézéstől az aprításon át a rostálásig, kihelyezésig tartó műveletsort a gyakorlatban is elsajátították, vagy abban a vendéglátóipari szakiskolában, ahol a menza, az ételkészítési ismeretek, a hozzávaló zöldségek-fűszerek megtermelése és felhasználása, valamint a zöldhulladék kezelése egyfajta működési mátrixot alkot, jó gyakorlattá változtatva a fennkölt célokhoz tartozó magasztos elméleteket.

Hansági Ferenc Vendéglátóipari És Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola - Szeged

Persze ha extrákra nem is, de az avar, a fű, a gallyak, a háztartási „zöld javak” komposztálására mindenhol adódik lehetőség. Többen bizonyították, ha kicsiben is, de elkezdeni mindenképpen érdemes. A kézzelfogható hasznokon kívül azt is észrevehetjük: a jó példa mennyire ragadós, a gyerekek mennyire bevonhatók az előkészítésbe, a megvalósításba, szemvillanásnyi idő alatt komposztmesterekké, köpönyegforgatók helyett komposztforgatókká válhatnak. Megtapasztalhatjuk, hogy teljes jogú és kompetenciájú partnerek (végtére is az ő jövőjükről van szó!), és lássuk be: nekünk is sokkal jobb egy ilyen nap a suliban, mint mondjuk a megszokott 45 perces fizika- és töriórák unalmasan gördülő mókuskereke.

A beszámolókat nagyon köszönjük, és jövőre is szeretettel várjuk a csatlakozni szándékozókat!

További képek: http://humusz.hu/komposztalj/galeria/2012

Az összefoglalót készítette: Scheuer Zsuzsanna