Választ kaptunk az Energiaügyi Minisztériumtól

Levélben fordultunk az Energiaügyi Minisztériumhoz az EU új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletének hazai hatályba lépésével kapcsolatban – válaszoltak.
Levélben fordultunk az Energiaügyi Minisztériumhoz az EU új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletének hazai hatályba lépésével kapcsolatban – válaszoltak.
Az augusztus 5. és 14. között zajló genfi ENSZ-tárgyalások, amelyek a műanyagválság lehetséges megoldásáért indultak, újfent zátonyra futottak: 11 nap feszítő reménye után a világ vezetői ismét üres kézzel távoztak. A Globális Műanyagegyezmény, amely a Föld egyik legsúlyosabb környezeti válságára adhatott volna választ, megint a politikai greenwashing áldozatául esett. Összefoglalónk az ENSZ globális műanyagszennyezés megszüntetését célzó genfi tárgyalássorozatáról.
Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
Az európai zöld megállapodás – amely kontinensünk válasza lenne a klímaválságra – történelmi válaszúthoz érkezett: az Európai Parlamentben megerősödött radikális jobboldali politikai szereplők eszközként használják a klímavédelmet, veszélybe sodorva a közös zöld célokat. Mi forog kockán, és miért nem engedhetjük meg magunknak a politikai csatározást?
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.
A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.
A nyomatott lap legújabb száma a magyar erdők, vizek, földek állapotával, a Kárpát-medencében a szemünk előtt kibontakozó „eltorzult mediterrán viszonyokkal” foglalkozik, méghozzá a magyar lappiacon egyedülálló alapossággal és megközelítéssel. Nemcsak a rohamléptékű változásokat mutatjuk be az Alföld sivatagosodásától fajok eltűnésén át az erdők veszélyeztetettségéig, hanem sok megoldási és alkalmazkodási stratégiát is. Hat nagy téma – a zöld vitáktól a vízügyön át energetikai kérdésekig – , mintegy 40 kutató, gazdálkodó és szakértő között a Humusz munkatársa is megszólal.
Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.
Vajon érdemes-e még a kémiai (újra)hasznosítást mint alternatívát hajszolni a műanyagkrízis megoldására? A témában több szakmai cikket is közöltünk korábban, ezúttal egy szakmai anyag magyar nyelven is elérhető vezetői összefoglalójának kivonatát közöljük cikkünkben.