Szeptember 27-től szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, hogyan kommunikálhatják a vállalkozások termékeik környezeti és fenntarthatósági teljesítményét. A ma életbe lépett EmpCo-irányelv szigorúbban kezeli a megtévesztő zöld állításokat és fenntarthatósági címkéket, miközben a tartósságról, javíthatóságról és szoftverfrissítésekről is több információt kell kapnunk. De mit jelent mindez a gyakorlatban, amikor legközelebb vásárolni indulunk?
Egy új elemzés szerint a mesterséges intelligencia az eddigi becsléseknél akár 40-60-szor több hulladékot termelhet: A Basel Action Network egy, a maga nemében első, a teljes infrastruktúrát átfogó elemzése szerint 2025 és 2050 között várhatóan 395–617 millió tonna mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó elektronikus berendezést selejteznek majd le. Ha ezeket a készülékeket konténerekbe helyeznénk, majd egymás mögé tennénk, a konténerlánc körülbelül hatszor érné körbe a Földet.
Bordeaux metropolisz vezetői rájöttek, hogy a környezetterhelésüket nagyban csökkentené, ha a konyhai hulladék nem az égetőbe, hanem komposztálókba kerülne. Ahhoz, hogy megállapítsák, 400 közösségi komposztálópont létesítése és üzemeltetése gazdaságilag fenntartható-e; költség-haszon elemzést készítettek.
Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke több mint másfél évtized tapasztalattal a háta mögött ír arról, hogyan szorult háttérbe a környezetvédelem Magyarországon, és miért nem elég egy új minisztérium létrehozása a valódi változáshoz. Véleménycikke egyszerre helyzetértékelés és felhívás: rendszerszintű és egyéni szemléletváltás nélkül nem lesz fenntartható jövő.
Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
Ma már pár kattintással, néhány nap alatt megérkezik bármi, amit a telefonunk képernyőjén kiválasztunk – a világ másik végéről, fillérekért. Az online piacterek kényelme azonban komoly árat rejt: veszélyes anyagok, kizsákmányolt munkások, dráguló hazai árak és mérhetetlen környezeti terhelés áll az egyszeri olcsóság hátterében. De kié a felelősség mindezért: a szabályozóké, akik tétováznak, vagy a vásárlóké, akik folyamatosan rendelnek?
Hiába a környezetbarát célok és a visszaváltási díj ígérete, az új betétdíjas rendszer bevezetése óta az újratölthető üvegek visszaváltása a legtöbb vásárló számára rémálommá vált. A MOHU által működtetett automaták alig tizede képes fogadni ezeket a palackokat, és még ezek is csak a „saját címkéjű” üvegeket veszik vissza. A szabályozás következtében gyártók és fogyasztók is hátat fordítanak ennek a korábban 98 százalékos hatékonyságú körforgásos megoldásnak, miközben az EU éppen a kötelező újratöltés irányába mozdulna el.
A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.
A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.
Levélben fordultunk az Energiaügyi Minisztériumhoz az EU új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletének hazai hatályba lépésével kapcsolatban – válaszoltak.