Mit szabad komposztálni és mit nem?

Komposztálható nyersanyagok:

• konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj (összetörve), kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt, vágott virág, elszáradt cserepes növények;
• kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcs- és zöldség, ágak, gallyak, lombok, fűnyesedék, kerti gaz;
• egyéb hulladék kis mennyiségben, aprítva: kezeletlen fa, (nem festékes, nem szennyezett) papír,
• karton, haj és köröm, fahamu.

Mit nem szabad a komposztba dobni?

• Főtt ételmaradékot - főként húst és halat, mártásokat és levesmaradékokat -, kenyeret és csontokat, mert ezek gyakran tartalmaznak adalékokat, illetve fertőzésveszélyesek.
• a faszén hamuját, üveget, fémet és műanyagot, színes újságot, pelenkát, a porzsák tartalmát;
• veszélyes anyagokat, úgymint: fáradt olajat, használt sütőzsiradékot, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertya maradékot.
• A felirat ellenére szigorúan tilos a lebomlónak nevezett bevásárlószatyrokat a halomra hordani, mert azok ugyanúgy műanyagból készülnek, csak szétporladnak, ezzel beszennyezve a komposztot (a kapható "környezetbarát" zacskók kb. 95% ilyen).

Miért nem szabad a zöld hulladékot elégetni?

• Az összegyűjtött avar kupacban élőlények pl. sünök is meghúzódhatnak.
• Az égetés során egészségre káros anyagok szabadulnak fel, mellyel környezetünket szennyezzük.
• Értékes ásványi anyagoktól fosztjuk meg a talajt.
• 2015. március 5-től hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a kertben keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos! A bírság engedély nélkül történő égetés esetén min. 100.000 Ft, de akár 500.000 Ft-ig is terjedhet. A települési önkormányzat helyi rendeletben szabályozhatja a kerti hulladék égetését.

Támogató: Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja, 2016