Hogyan csökkentsük városi szinten radikálisan az e-hulladék mennyiségét?

A fenntarthatatlanság útján járunk

2016-ra a világ elektromos és elektronikai hulladékának mennyisége 44,7 millió tonnára növekedett, ebből nagyjából kilencszer felépíthetnénk a gízai nagy piramist . Becslések szerint a hálózatba kötött eszközök száma (pl. okosórák, villanyórák, TV-k, járművekbe szerelt eszközök stb.) 2020-ra akár az 50 milliárdot is elérheti, ezzel az e-hulladék a világ leggyorsabban növekvő hulladékáramává válik , amelynek az újrahasznosítása óriási gondot jelent. Emellett az elektromos és elektronikus készülékek gyártása és az e-hulladék kezelése számos etikai, környezet- és egészségvédelmi aggályt is felvet.

Statisztika forrása: Global E-waste Monitor 2017

Ahogy az a 2017-es Global E-waste Monitor jelentéséből kiderül, 2016-ban a világ e-hulladékának csupán kb. 20%-át sikerült hivatalos, dokumentált formában begyűjteni és anyagában vagy alkatrészként újrahasznosítani. 4%-át otthon felhalmoztuk vagy a kommunális hulladékba dobtuk. Az e-hulladék legnagyobb részének, 76%-ának azonban „nyoma veszett”. Újságírók által feltárt esetekből tudjuk, hogy többek között az Európai Unióból gyakran olyan országokba exportálják a használt berendezéseket, amelyekben nincs megfelelő infrastruktúra az e-hulladék kezelésére. A nem megfelelő szállítás és a berendezések eleve használhatatlan, javíthatatlan volta miatt az exportszállítmányok jelentős része e-hulladékként végzi, hiszen már az exportálás előtt is az volt, és az exportáló ország egyszerűen ezzel az adminisztratív fogással mentesíti magát a hulladékkezelés felelőssége és költsége alól. Az importáló országok sok esetben nyílt égetéssel szabadulnak meg az e-hulladéktól, illetve ellenőrizetlen, egészség- és környezetkárosító körülmények között, akár gyerekmunka árán kinyerik belőlük a mérgező nehézfémeket.  Megfelelő technológia híján azonban csak nagyon rossz minőségű másodlagos nyersanyagot kaphatunk, amelyet elektronikai eszközök gyártásához semmiképp sem lehet újra felhasználni.

Ami neked hulladék, másnak erőforrás

Az üzleti és a közigazgatási szféra az elektronikai cikkek fő fogyasztója. Az irodai berendezéseket jellemzően néhány év után leselejtezik, holott használati értékük még nem szűnt meg, és némi felújítás, javítás után alkalmasak lennének a további használatra.

Az újrahasználat a körforgásos gazdaság fejlesztésének hatékony módja, mert

• megelőzi a hulladékkeletkezést és az idő előtti újrahasznosítást, elősegíti a felelős fogyasztást;
• támogatja a helyi munkahelyteremtést, a szolidáris gazdaságot;
• az e-hulladék esetében olcsóbb vagy akár ingyenesen elérhető eszközökkel elősegíti a digitális integrációt a társadalom minden tagja számára.

A fent említett pozitívumok könnyen beláthatók, azonban minőségi és nyomonkövethetőségi normák nélkül nem alakulhat ki fogyasztói bizalom a használt termékekkel szemben, és az újrahasználatot követő végső újrahasznosítás sem biztosítható. Éppen ezért Barcelonában létrehoztak egy e-hulladék-csökkentést ösztönző platformot, amely amellett, hogy a városvezetést és a lakosságot is aktívan bevonja a körkörös gondolkodásba, teljes átláthatóságot és garantált minőséget biztosít.

eReuse Barcelona

Az ereuse.org platformot az eReuse független, non-profit szervezet igazgatója, David Franquesa mutatta be a Zero Waste Europe februári webináriumán. A platform regisztrált tagjai szerződések révén úgynevezett újrahasználati köröket hoznak létre, amelyek ameddig csak lehet, használatban tartják az elektromos és elektronikus eszközöket. Az eReuse különféle szabadon felhasználható, nyílt forráskódú alkalmazásokat biztosít a tagok számára, pl. az eszközök nyilvántartásához és nyomonkövetéséhez, használati értékük megállapításához és tanúsításához, munkájuk társadalmi, környezeti és gazdasági hatásának méréséhez.

Kép forrása: ereuse.org

A rendszerben a platform összes szereplője látja egymást: az adományozó és a felhasználó, aki az eszközöket adja, illetve kapja; a gyűjtőhely, amely felméri az eszköz használhatóságát; a disztribútor, aki elosztja az eszközöket az újrahasználati központokba és az értékesítőknek; a javítóműhely, amely frissíti és értéknövelő garanciát vállalva megjavítja a készüléket; az értékesítő, aki felkutatja a keresletet, és az újrahasznosításig biztosítja a hulladék-megelőzést és a lokális felhasználást; az újrahasznosító, aki megkísérli az újrahasználat felé terelni az arra még alkalmas eszközöket, és dokumentálja az újrahasznosítást.

Az összefogást segítő rendszer előnye, hogy nagyobb a választék, kiegyensúlyozható a kínálat és a kereslet, mivel a tagok közös erőforrás-poolként használják a platformot. Az adományozónak csak egy szerződést kell kötnie, nincs kizárólagosság, a tagok megosztják egymással a fenntartási és a működési költségeket és a technológiai tudást.

Az adományozói oldal

Ester Vidal, Barcelona város tanácsának munkatársa, a kooperatív, társadalmi és szolidáris gazdasági szolgáltatások részlegének igazgatója az adományozó szemszögéből beszélt az újrahasználati körökről. Barcelona város vezetése alapvető politikai céljául tűzte ki a helyi, szociális alapú, szolidáris gazdaság megvalósítását, valamint a felelős, fenntartható fogyasztás ösztönzését. Azzal, hogy adományozóként becsatlakoztak az újrahasználati körökbe, maguk is erősítik az újrahasználat kultúráját, és ösztönzik a lakosság digitális integrációját (pl. rászoruló családok a gyermek beiskolázásakor számítógéphez juthatnak).

Kezdetben kísérleti jelleggel a városi tanács egyetlen részlege (Barcelona Activa) csatlakozott a programhoz, ma már az egész városháza teljes számítógép-állományát eladományozzák. Egy ilyen volumenű adományozó által jelentős mennyiségű laptop és mobiltelefon marad körforgásban. A kezdeti lépéseket is igen megkönnyíti, ha sikerül egy vagy több nagy adományozót találni.

A városi tanács képviselője elismerte, hogy a használt eszközökből (egyelőre) nem vásárolnak, mivel a beszerzést nagy szerződések keretein belül végzik, de hosszú távon törekszenek rá. A városvezetés pénzzel sem támogatja a platformot, a támogatás maga a használt eszközök átadására kötött szerződés, ezenkívül a digitális platform kezdeti megvalósításában is részt vettek.

Az eszközök körforgásban tartása és újraelosztása

A disztribútori oldalt Mireira Roura, a donalo.org projektmenedzsere képviselte. Feladatuk a platformon belül, hogy az eszközök lakossági és szervezeti adományozóktól való begyűjtését koordinálják, szerelőműhelyeket és raktárakat tartsanak fent, és megtalálják a keresletet.

A fent említett nyílt forráskódú alkalmazásokkal tesztelik a beérkező eszközöket, hogy meg tudják becsülni használati értéküket. Elvégzik a szükséges javításokat, frissítéseket, adattörléseket, majd raktárkészletbe veszik, és smart tagekkel felcímkézik és tanúsítják az újrahasználatra kész terméket.

A donalo.org elsősorban civil szervezeteknek adja tovább a gépeket védett áron, de nem ingyen. Az eszközökért mindig annyit kérnek, amennyi pénzt ráfordítottak. Roura szerint fontos, hogy a vevő megértse, hogy a kifizetett árral munkahelyeket tart fenn, és hogy értékes eszközhöz jut. Ha a vevő nem akarja tovább használni az eszközt, értesítenie kell a kört. Ekkor újabb vizsgálatokkal eldöntik, hogy visszavezethető-e az eszköz a körforgásba vagy e-hulladékként újrafeldolgozásra kell küldeni.
Mireira Roura elmondta, hogy kezdetben mindent megpróbáltak az újrahasználati rendszerbe bevonni, de be kellett látniuk, hogy teljesen elavult technológiákra nincs igény. Márpedig az igény megteremtése és -találása a rendszer működésének és növekedésének záloga.

Most a hálózathoz csatlakozva, más szervezetekkel kooperálva nagyobb számban tudnak elektronikai eszközöket kapni és felajánlani. Az adományozó is látja a rendszeren belül az eszköz útját, az újrahasználat pozitív társadalmi és környezeti hatását, és hogy a felajánlott eszköz végül ténylegesen újrahasznosításra kerül.

Az eReuse résztvevői arra bíztatnak, hogy minden város hozza létre saját újrahasználati köreit, az eddig felhalmozott tudásukat örömmel megosztják!

Összefoglalót írta a webinar alapján: Csörgő Viki