Austinban új törvény kötelezi az éttermeket a hulladékmentességre
Nem dobhatnak ki több ételt az austini éttermek. E hónapban ugyanis hatályba lépett egy törvény, amely kötelezi őket, hogy az élelmiszermaradékot komposztálják, rászorulóknak adományozzák, vagy állatélelmezési célokra továbbadják. Ez a szabályozás a város fenntarthatóbbá tételét célzó „egyetemes újrahasznosítási rendelet” (URO) egyik eleme.
Texas célja, hogy 2040-re elérje a nulla hulladékot. Ezért valamennyi vendéglátóipari vállalkozásnak (étterem, termelői piac és üzlet), amelyben készételeket szolgálnak fel, továbbá minden olyan helynek, amely élelmiszert dolgoz fel vagy állít elő, alternatív megoldást kell találnia, a jövőben nem küldhetik a szerves hulladékot a hulladéklerakókba. Ez azt is megköveteli, hogy az alkalmazottak kellő tájékoztatásban részesüljenek a hulladék kezelését illetően.
A rendelet az élelmiszerek és az élelmiszerhulladék mellett a szennyezett vagy használt papírhulladék (pl. kartonpapír, papírszalvéta, papírtörlő, az éttermek kertjeiben keletkező zöldhulladék) kezelésére is kitér. Az Austin Code Department 100–2000 dollár közötti összeggel bünteti a szabálysértőket.
„A város elkötelezetten segít minden vállalkozást, nagyot és kicsit egyaránt, hogy költséghatékony megoldást tudjon találni, és olyan alternatív programokat valósíthasson meg, amelyek biztosítják az élelmiszer és egyéb szerves anyagok rendeletnek megfelelő, legjobb hasznosítását” – hangsúlyozta közleményében Sam Angoori, az Austin Resource Recovery ideiglenes igazgatója.
Arra kérik az éttermeket, hogy az élelmiszer kidobása helyett gondolkodjanak más megoldásokban, például adományozzák a fogyasztható ételeket hajléktalanszállóknak, jótékonysági konyháknak, vagy adják el az élelmiszermaradékot helyi gazdáknak komposztálás vagy takarmányozás céljára. Az éttermek természetesen saját maguk is komposztálhatják a szerves hulladékot.
A helyi kormányzat felmérése szerint Austin kommunális és szelektív hulladékának több mint 85 százaléka a kereskedelmi vállalkozásoknál, a társasházakban és a vendéglátóipari egységekben keletkezik. A lerakóba kerülő hulladék 37 százaléka szerves hulladék, amelyet továbbadhatnának vagy komposztálhatnának.
Az Egyesült Államokban az élelmiszer 40%-a kidobásra kerül, holott – a Natural Resources Defense Council (NRDC) szerint – több tízmillió ember nem jut megfelelő táplálékhoz.
Texas állam fővárosa nem az egyetlen város, amely célul tűzte ki a hulladékmentességet. Más városok, például San Francisco és Seattle is hasonló intézkedéseket hoztak saját közösségükben az élelmiszerhulladék csökkentése érdekében.
2009-ben San Francisco volt az első város az Egyesült Államokban, amely a kötelező komposztálást jogszabályban írta elő, és valamennyi üzletet és lakóházat szelektív hulladékgyűjtésre és komposztálásra kötelezett. A város mára elérte, hogy hulladékának 80 százaléka, évi több mint 1,5 tonna, ne a lerakókra kerüljön.
„Az élelmiszerek kidobásával – amellett, hogy szerves anyagokat küldünk a lerakókba (ahol a bomlásuk során üvegházhatású metán szabadul fel, amely nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez) – az összes vizet, termőföldet, energiát, pénzt, munkát és egyéb erőforrást is elpazaroljuk, amelyet az élelmiszer termelésére, feldolgozására, elosztására és tárolására fordítottunk” – világított rá Darby Hoover, az NRDC szenior kutatási szakértője.
Forrás: greenmatters.com
