Javaslataink a készülő országos szemléletformálási stratégiához

  • 2018. november 07.
  • Peti

Társadalmi egyeztetés keretében lehetőségünk nyílt szakmai javaslatokat megfogalmazni a készülő országos környezetvédelmi szemléletformálási stratégiához. A felkérést az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fenntartható Fejlődésért Felelős Államtitkárságától kaptuk, amit ezúton is köszönünk. Egyelőre csak röviden fogalmaztuk meg a hulladékos szemléletformálás területén megvalósítandó célokat. Bízunk benne, hogy a több mint két évtizedes tapasztalatokon alapuló javaslatainkkal, észrevételeinkkel hozzájárulhatunk a Kommunikációs Szemléletformáló Stratégia megalkotásához. 

 

Az Európai Unió ambíciózus körforgásos gazdaságra és egyszer használatos műanyagokra vonatkozó csomagjai is azt mutatják, véget kell vetni a csővégi gondolkodásmódnak és megoldásoknak, és a Hulladék Keretirányelvben lefektetett hulladékhierarchia magasabb lépcsőfokaira kell most már valóban a hangsúlyt fektetni. A hazai jogszabályokba is átültetésre kerülő irányelv módosításokban meghatározott célszámokat csak úgy fogjuk tudni teljesíteni, ha a társadalom minden tagja aktívan kiveszi részét, ehhez pedig elengedhetetlen a széles körű környezettudatos szemléletformálás.

Levelünkhöz csatoltan fogják megtalálni a Humusz Szövetség és tagszervezetei által 2016-ban készített ajánlást, amelynek címe: „Civil szervezetek szerepe a környezeti nevelés terén”, amelyet szíves felhasználásra ajánlunk fel.

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem a Főosztály hatáskörébe tartozik, de mindenképpen szeretnénk hangsúlyozni, hogy a szemléletformálás csak abban az esetben lehet hatékony, ha maga a hulladékgazdálkodás rendszere megfelelően működik. Sajnálatos módon az emberek hajlamosak kifogásokat találni annak érdekében, hogy ne kelljen gondolkodásmódjukon és viselkedésükön változtatniuk - gondolunk itt pl. a közismert „úgyis összeöntik” érvre -, és a hulladékgazdálkodásban jelenleg tapasztalható állapotok csak megerősítik a lakosságban ezt a negatív hozzáállást.

Lakossági környezeti tanácsadással is foglalkozik szervezetünk, és napi szinten találkozunk azzal, hogy a lakosok nem tudják, hogy egyes speciálisabb hulladéktípusokat hol lehet leadni, illetve sok esetben találkoznak azzal, hogy nem veszik át a hulladékukat. Az illegális hulladéklerakás óriási problémát jelent a mai napig hazánkban, és sajnos inkább növekedést tapasztalni ezen a téren. Ebből kifolyólag fontosnak tartjuk a szemléletformálás mellett a tájékoztatást,hogy minél szélesebb körben álljon rendelkezésre információ a hulladékgyűjtő pontokról, hulladék leadási lehetőségekről. A kampányszerű hulladékgyűjtési akciók jó például szolgálnak erre, és az oktatási intézményekben egyre elterjedtebbek. Azonban érdemes lenne a lakosságra is kiterjeszteni, ebbe a helyi önkormányzatok, civil szervezeteket lehetne még bevonni. Az illegális hulladéklerakók felszámolására szervezett akciók véleményünk szerint inkább tekinthetőek tüneti kezelésnek, mint szemléletformáló kampányoknak, ugyanis nem a tényleges elkövetők kerülnek megszólításra. Ezt a problémát a hatóságoknak kell megoldaniuk, nem a gyerekeknek. A Te Szedd! kezdeményezés évek óta folyó kampányával szakmai kifogásunk az, hogy nem a megelőzés irányába mutat. Ez egy olyan tüneti kezelés, ami ugyan rövid távon látványos eredményt okoz, de a probléma gyökerét nem fogja megoldani. Csővégi megoldás, ráadásul pedagógiailag sem tartjuk helyesnek azt mutatni a gyerekeknek, hogy nekik kell összeszedniük mások szemetét. Tudat alatti hatása: „eldobhatom a szemetet, valaki majd úgyis összeszedi.” Nem vitatjuk a kezdeményezés jó szándékát és elismeréssel adózunk az önkéntesek munkájáért. Aggodalmunk, hogy az illegális hulladéklerakást és szemetelést nem szünteti meg ez a fajta tevékenység. Itt is a megelőzés, a tudatformálás, illetve az elérhető és jól működő hulladékgazdálkodási rendszert gondoljuk a megoldás kulcsának.

te szedd

 

Elsősorban azt kell megértetni a lakossággal, hogy a hulladék termelése erőforrás pazarlást jelent, és kezelése minden esetben környezetterheléssel jár, így az első és legfontosabb a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése. Hulladékot termelni „nem kötelező”, ám minden esetben kezelni kell, és ez nem kevés költséggel jár, amit a szennyező fizet elv alapján annak kell állnia, aki a hulladékot előállítja, ide értve a lakosságot is. A tájékozatlanságból adódhatnak olyan negatív magatartások, mint például az illegális hulladéklerakás vagy a szemétdíjak be nem fizetése. A lakosságnak azt kell belátnia, hogy valódi rezsicsökkentést a hulladékgazdálkodás esetében a hulladékmegelőzés jelenti.

Napjaink egyik nagy környezeti problémájának tartjuk az illegális lakossági hulladékégetést. A légszennyezés, valamint az egészségügyi kockázatok miatt is aggályos ez a tevékenysége a lakosságnak. Az okok csak részben vezethetőek vissza gazdasági és társadalmi problémákra, sok esetben tájékozatlanságról van szó, azaz arról, hogy az illegálisan hulladékot égető nincs tisztában a kazánját, egészségét és a környezetet ért káros hatásokról. Ennek kommunikálását elsősorban a felnőtt lakosság körében kell terjeszteni, és azokban a régiókban, ahol a legnagyobb mértékű a probléma, nem megfeledkezve arról, hogy ez a nagyobb városokban is előfordul. Ehhez a problémakörhöz tartozik az avarégetés is, amely sok településen sajnos máig megengedett bizonyos időszakokban. Az avarégetés környezetbarát és költséghatékony alternatívája a komposztálás.

 

A komposztálás kiváló környezeti nevelési eszköz is, a civil szervezetek évek óta terjesztik ezt a jó gyakorlatot oktatási intézményekben, így rengeteg tapasztalat gyűlt össze ezen a téren. A komposztálással a fiatalok számára be lehet mutatni a természetes körforgást, meg lehet velük ismertetni a talajvédelem fontosságát, meg lehet velük szerettetni tipikusan „nemszeretem”, de rendkívül hasznos élőlényeket. Ebből kifolyólag hívta életre 2011-ben a Humusz Szövetség, a Komposztfórum Magyarország Egyesület és a Galgamenti Népfőiskola a Komposztálás Ünnepnapját, amit azóta is minden évben október 10-én ünneplünk meg. Óvodák és iskolák számára hirdetünk pályázatot, ezek tapasztalatai, eredményei itt tekinthetőek meg: www.komposztalj.hu

Tudomásunk van arról, hogy készült egy ún. Hulladékégetési Stratégia, és hogy tervben van hazánk hulladékégetési kapacitásának növelése. Most nem szeretnénk kitérni, hogy miért nem értünk egyet a hulladékégetés terjedésével. Csupán arra szeretnénk a figyelmet felhívni, hogy mennyire káros lehet az energetikai hasznosítás hulladékégetés által (angolul: waste-to-energy) mint környezetbarát megoldás kommunikációja. A hulladékégetés egy csővégi megoldás, és a lineáris gazdaság modelljébe illik bele. Amennyiben a lakosság azt az információt kapja, hogy égetés által környezetbarát módon lehet a hulladéktól megszabadulni, nem fog törekedni a hulladék mennyiségének csökkentésére, a helyes hulladékválogatásra. Arról nem is beszélve, hogy az illegális hulladékégetésről nehezen lehet lebeszélni a lakosságot, ha úgy tudja, a hulladékégetés egy reális alternatíva.

 

Azt javasoljuk tehát, hogy a stratégia a hulladékhierarchia magasabb fokaira koncentráljon, és a hulladékos szemléletformálás fő üzenetei a környezettudatos fogyasztás, hulladékmegelőzés, a hulladékcsökkentés, az újrahasználat legyen.  Ezek mellett látjuk értelmét a szelektív gyűjtés és anyagában történő újrahasznosítás fontosságára is felhívni a lakosság figyelmét. A nulla hulladék fogalma és gondolatvilága váljon ismertebbé, ugyanis az nem csak a hulladékgazdálkodásról szól, hanem erőforrás-hatékonyságról általánosságban, továbbá egyfajta életmód is.

 

Nulla hulladék nemzetközi definíciója:

A nulla hulladék célkitűzés egyszerre jövőkép és gyakorlati iránymutatás egy olyan életmód kialakításához, ahol – a természetben zajló fenntartható körforgás mintájára – nem keletkezik végleges hulladék, mert minden, a folyamatokból kilépő anyag egy másik helyen felhasználható erőforrásként jelentkezik.

A nulla hulladék jegyében úgy tervezzük a termékeket, és úgy működtetjük a folyamatokat, hogy összességében csökkenjen a hulladék mennyisége és veszélyessége. Ebben a szemléletben nem eltemetjük vagy elégetjük az erőforrásokat, hanem megőrizzük és hasznosítjuk azokat. A nulla hulladék megvalósításával megszűnik a bolygó, az emberiség, az állatok és a növények egészségét veszélyeztető – talajba, vízbe, levegőbe történő – kibocsátás.

 

 

A hulladékmentes életmód és szemlélet terjedését örömmel tapasztaljuk Európában és hazánkban egyaránt. Fontos eszközünk ebben a tájékoztatás, a közösségi média, valamint minden olyan fórum és rendezvény, ami elősegíti a jó gyakorlatok cseréjét, kipróbálását. Tapasztaljuk, hogy a növekvő igények mellett a hulladékmentes háztartási praktikákra megoldást kínáló alulról jövő kezdeményezések, sőt kisvállalatok, webshopok stb. is terjedőben vannak. Elsősorban a városi középosztálybeli lakosság körében  tapasztaljuk az érdeklődést, és a változásra való hajlandóságot. Mindenesetre a lakossági tapasztalatcserét kiszolgáló és a szemléletformálást segítő rendezvények, fórumok bővítését, támogatását célszerűnek tartjuk. A vidéken élők számára még inkább fontos elérhetővé tenni a fenntartható életmód lehetőségét, a környezettudatos szemlélet beágyazódását.

Humusz Pártoló Tagság 

 

Napjainkban berobbant a köztudatba a műanyag-probléma. A különféle műanyagfajták által okozott környezeti problémák, a mikroműanyagok jelenléte az ivóvízben, élelmiszerekben egyre jobban aggasztja a közvéleményt. A megoldási lehetőségek közül – a megelőzést szem előtt tartva – fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet az alternatív, környezetbarát (újrahasználható) eszközökre. A figyelemfelhívás itt nem elég, elérhetővé kell tenni ezeket az alternatívákat a kereskedelemben, vendéglátásban, háztartások számára egyaránt.

A szemléletformálás célcsoportjai:

A környezeti nevelésben elválaszthatatlannak tartjuk egymástól a gyerekek és a felnőttek egybecsengő szemléletformálását. Pedagógiailag is hibás elképzelésnek tartjuk, ha a jövő fenntarthatóságát kizárólag a jövő generációra hárítjuk anélkül, hogy a most felnövekvő generációt nevelő szülőket, nagyszülőket, tanárokat kihagyjuk a szemléletformáló folyamatból. Egy példával érzékeltetve: hiábavaló minden igyekezet például az óvodában leszoktatni a gyermeket a palackozott üdítők fogyasztásáról, ha otthon az ellenkezőjét tapasztalja a gyermek, és emellett ráadásul a nagyobb testvér iskolájában kupakgyűjtő kampány folyik. A szemléletformálás középpontjába kell helyezni a családok egységes (egymásnak nem ellentmondó) érzékenyítését és oktatását, természetesen megtartva a korosztály-specifikus módszertanokat. A célcsoportok környezeti neveléséről a mellékelt dokumentumban írunk részletesebben.

Fontosnak tartjuk a vállalatok szemléletformálását is. Egyrészt a társadalmi felelősségvállalás oldaláról közelítve, másrészt a munkavállalók érdekében. Véleményünk szerint ebben jelentős szerephez juthatnak a civil szervezetek, akik kapacitásaik szerint szakmai képzéseket, CSR programokat, tanácsadást kínálhatnak a vállalatok számára.

Az átfogó, minden magyar állampolgárt elérni kívánó szemléletformálási stratégiához elengedhetetlen egy kommunikációs terv kidolgozása is a közeljövőben. Ennek színtereit, vagy ha tetszik, csatornáit az alábbi csokrokban látjuk jelenleg:

  • civil szervezeteken keresztül megvalósuló kampányok és programok;
  • oktatási intézmények meglévő és új szemléletformáló programjai, kiemelt tekintettel a nevelő munkára;
  • média bevonása a lehető legszélesebb körben;
  • gazdálkodó szervezetek érdekeltté tétele és bevonása a szemléletformálásba;
  • önkormányzatok programjai, a helyi kezdeményezések, jó gyakorlatok felkarolása, bemutatása.

Szívesen állunk rendelkezésre egyes témák részletesebb bemutatására, akár személyesen is, rengeteg olyan tudásanyag gyűlt össze a Humusz 23 éves tevékenysége során, ami hasznára lehet a Főosztálynak a stratégia kidolgozása során.

 

Urbán Csilla elnök

Merza Péter alelnök, oktatási programvezető

 

Budapest, 2018. november 5.