A kávéspohár-forradalom: Európa városai újragondolják a műanyaghasználatot
Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?
2025 márciusától Berlin központjában meglepő, mégis logikus újdonság jelent meg a szupermarketekben: visszaváltható elviteles poharak. A nyolc belvárosi üzletben már nemcsak a szokásos italcsomagolásokat, hanem a 85 részt vevő helyi étterem valamelyikéből hozott elviteles kávéspoharakat is visszavihetik a vásárlók, ugyanazokon az automatákon keresztül, amelyeket eddig a „Pfand” (betétdíjas) rendszerben használtak. Ez az apró újítás hatalmas előrelépést jelent, mert az egyszer használatos kávés poharak helyett egy olyan körforgásos modellt kínál, amely már beágyazódott a német mindennapokba. A cél: a jövőben ne csak poharak, hanem többször használható tányérok és evőeszközök is ugyanígy visszaforgathatók legyenek.
Hét város, egy küldetés
Ez a kísérlet a ReuSe Vanguard Project (RSVP) része, amelyben hét európai város – köztük Barcelona, Aarhus, Párizs és Rotterdam – dolgozik együtt újrahasználati rendszerek kialakításán az elviteles vendéglátás hulladéktermelésének visszaszorítására. A kihívás komoly: Barcelonában az elviteles csomagolások már a háztartási hulladék 30%-át teszik ki, míg Aarhusban ez a szám eléri a 48%-ot. Ezek az adatok rámutatnak arra, hogy a probléma nem elszigetelt, hanem rendszerszintű, és sürgős beavatkozást igényel. A városok együttműködésének célja, hogy helyi sajátosságokra építve, de más településekre is átültethető, hatékony újrahasználati modelleket dolgozzanak ki.
2025 fordulópont Európa csomagoláspolitikájában: ekkor lépett hatályba az Európai Unió Csomagolás és csomagolási hulladékról szóló rendelete (PPWR). A jogszabály történelmi jelentőségű, hiszen az újrahasznosításon túl már az újrahasználatot is jogi kötelezettségként kezeli – ez pedig radikális változást hozhat a gazdaság szerkezetében. Bár a hatékony újrahasznosítás továbbra is fontos, a PPWR egyértelmű üzenete az, hogy a leghatékonyabb hulladék az, ami sosem születik meg. Ezért a hangsúly mostantól az újrahasználaton van – vagyis a termékek életciklusának meghosszabbításán.
Globális kihívás, helyi megoldások
Az egyik legfontosabb tanulság, amely minden projektből visszaköszön: a helyszínválasztás döntő fontosságú. Berlinben az automatákat olyan szupermarketekben helyezték el, ahová az emberek amúgy is rendszeresen járnak. Ez nemcsak kényelmes, de ösztönzőleg is hat, hiszen a fogyasztók már meglévő rutinjaihoz igazodik. Hasonló tapasztalatokat szereztek Rotterdamban is, ahol a központi pályaudvarokon tesztelték a visszaváltó rendszert: bebizonyosodott, hogy egy univerzális infrastruktúra nemcsak megvalósítható, hanem működőképes is. Az ilyen rendszerek akkor működnek jól, ha a többszöri használat válik az alapértelmezetté. Ez azonban nem történik meg magától: ösztönzők és szabályozási hátterek is szükségesek.
A francia főváros is részt vesz az RSVP-modellkísérletében, ráadásul egy konkrét jövőbeni szabályozási célkitűzéssel: 2027-től minden csomagolás 10%-ának újrahasználhatónak kell lennie. A párizsi projekt ezért nagy hangsúlyt fektet a gyalogosforgalom és a közlekedési szokások elemzésére, hogy az automaták valóban ott legyenek, ahol szükség van rájuk. Az elhelyezésnél figyelembe veszik a nyilvános és magánterületek közötti mozgásokat, a turizmust és a város lüktetését.
Fő forrás: Plastic Solutions Fund | Fordította: Kovács Eszter | Írta: Kaszás Tamás
