Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 10 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eredményes volt az újbudai komposztprogram

Év: 
2009
Szám: 
Tél
Szerző: 
Schmidt Gergő

A XI. kerületi Önkormányzat 2008. novemberétől házi komposztálási programot indított a kerületi lakók és intézmények számára az FKF Zrt. és az OBI támogatásával, valamint a HuMuSz szakmai közreműködésével. Összesen 600 keretet osztottunk szét helyi lakosoknak és intézményeknek, illetve tájékoztató előadásokat szerveztünk a komposztálásról. 2009 őszén kérdőíveket küldtünk ki a program résztvevőinek, hogy felmérjük a tapasztalataikat és a program eredményeit. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy kik vesznek részt a komposztálással járó feladatok elvégzésében. Örömmel láttuk, hogy a családi házas résztvevőknél többnyire a háztartás minden tagja – legyen akár kisgyerek, vagy nagyszülő - kiveszi részét a munkákból.

Az iskolákban, óvodákban is hasonló a helyzet, a gondnok mellett minden esetben a diákok is aktívan bekapcsolódnak a komposztálásba. Az iskolák külön kiemelték, hogy a gyerekek milyen lelkesen állnak a feladathoz. Különösen pozitív a Sas-hegy Látogatóközpont példája, itt több százan érdeklődtek a program felől, illetve helyeztek el kisebb-nagyobb mennyiségű zöldhulladékot a komposztládákban.

A társasházak ebből a szempontból kilógnak a sorból, itt - úgy tűnik - szükség van valakire, aki összefogja, koordinálja a projektet. Míg általában a lakók harmada igénybe veszi a komposztládákat, addig a kapcsolódó munkákat csaknem minden esetben egy személy végezte el. Az esetek jelentős részében a lakók a heti hulladékmennyiség nagy mértékű csökkenéséről számoltak be, néhány esetben sikerült a szolgáltatónál kukát visszamondaniuk vagy kisebbre cserélniük.

De mi is kell a sikerhez?

A ‚minden zöldhulladék egyben komposzt’ elve gyakorlatilag minden családi háznál érvényesült. A társasházak és intézmények sem állnak rosszul ezen a téren, közülük minden második mondta, hogy mind a kerti, mind pedig a konyhai hulladékból kerül a komposztálóba. A résztvevőknek sikerült helyben hasznosítaniuk a keletkező komposztot: általában virágföldként, talajjavításra, vagy éppen a konyhakertben használták fel. Ezt nagy eredménynek tartjuk, különösen annak tükrében, hogy a siker eléréséhez a lakóknak átlagban elég volt napi hét-nyolc percet szánniuk a komposztálásra.

A HuMuSz kíváncsi volt arra is, hogy a program résztvevői ütköztek- e valamiféle ellenállásba a nem komposztáló lakók vagy a szomszédok részéről. A leggyakrabban a szagoktól való félelem okozott gondot. Szerencsére a válaszok itt is arról tanúskodtak, hogy a megfelelően kezelt komposzt ebből a szempontból sem okoz problémát. Ahogy az egyik résztvevő válasza is mutatja:

„Nem lesz ez büdös?! [kérdeztük korábban] Ma már teljesen természetes, hogy van a kerti zöldnek hely.”

A projekt folyamán a többség nem észlelt problémákat, akik mégis, azok általában a lassú bomlást említették. Ennek oka az arányaiban túl sok gally és más hasonló kerti apríték lehet. Tudnunk kell, hogy a komposztban természetes módon megjelennek a bogarak, amik segítik a lebontást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a komposztládán kívül is elszaporodnának - ez néhány résztvevőben mégis ellenérzéseket keltett.

Arra a kérdésre, hogy hasznosnak tartják-e a HuMuSz hírlevelét, illetve szeretnék-e bővíteni a komposztálási lehetőségeket, a legtöbben pozitív választ adtak.

Végül mindenkit arra kértünk, hogy egytől ötig osztályozza, mennyire elégedett a komposztáló programmal. Az eredmények szerint átlagosan 4.7 pontos volt az elégedettség, a teljes mintából mindössze két esetben adtak négyesnél rosszabb osztályzatot a résztvevők.

Mindezek alapján a HuMuSz biztos benne, hogy a komposztálásnak a fővárosban is van létjogosultsága, és a kerületben is érdemes még több lakost bevonni a programba.

Schmidt Gergő

Ui: Több budapesti kerületben indultak már kezdeményezések, programok, így például a II., a XVI., a XIX., valamint a XVIII. kerületben.