Hozzuk körforgásba a gazdaságot!

Az International Visegrad Fund támogatából valósult meg a "Körforgásos Gazdaság Csomag visegrádi országokban történő hatékony bevezetésére tett javaslatok" c. tanulmány, amely végiveszi a hulladékos keretirányelvek és célszámok jelenlegi teljesülését a V4 országaiban, a fejlesztendő területeket, jógyakorlatokat, és nem utolsó sorban javaslatokat tesz a csomag végrehajtására vonatkozóan. 

A projektben résztvevő civil környezetvédelmi szakmai szervezetek:

- Hnuti DUHA (Föld Barátai Csehország)
- Priatelia Zeme SPZ (Föld Barátai Szlovákia)
- Fundacja Pro Terra (Lengyelország)
- Humusz Szövetség (Magyarország)

A V4 országaiban továbbra is óriási elmaradások vannak az újrafeldolgozás terén, aminek növelése nagy gazdasági lehetőségeket is teremtene.

A fent említett környezetvédelmi szervezetek azt javasolják országaiknak, hogy biztosítsák az EU hulladéklerakókról szóló irányelv betartását, és hogy a hulladéklerakókban ne kerüljenek lerakásra biológiailag lebomló hulladékok és újrahasznosítható anyagok. A hulladéklerakási járulékok növelésével (mint például Szlovákiában) a hulladéklerakóknak a hulladékgazdálkodás legdrágább tevékenységévé kell válniuk. Ugyanakkor a lerakási járulék növelésével együtt kell járnia a vegyes települési hulladék elégetésére vonatkozó adó / díj bevezetésével – mindenki számára világossá kell tenni, hogy az előválogatás nélküli vegyes hulladék előállítása nem összeegyeztethető a körforgásos gazdasággal hosszú távon.

Azonban óva intenek minden olyan mechanizmustól, amelyek a vegyes települési hulladékok kezelésének túlkapacitásához vezethetnek (pl. adott fűtőértékkel rendelkező hulladékok lerakásának tilalma).

A hulladékok külön válogatásának érdekében a háztartások számára biztosítani kell a megfelelő szelektív gyűjtési rendszereket. A V4-es országokban a legnagyobb potenciál elsősorban a biohulladék, nevezetesen a konyhai hulladék válogatásában és felhasználásában rejlik. Itt a kormányoknak gondoskodniuk kell arról, hogy 2023-ig biztosítsák a háztartások számára a külön gyűjtést, ahogy azt a körforgásos gazdaság csomag előírja. A háztartások motivációja és szemléletformálása szintén kulcsszerepet játszik a különválogatás minőségében és mennyiségében.

Azonban nem csak a szelektív gyűjtést, hanem a valós újrafeldolgozási arányt is növelni kell [1]. Kormányainknak hozzá kell járulniuk az újrafeldolgozott alapanyagokból készült termékek értékesítésének elősegítéséhez és az elsődleges nyersanyagokra kivetett adók emeléséhez. Az Európai Bizottság egy európai adót szándékozik bevezetni a primer műanyag felhasználására, de a V4-es államok már most növelhetik a nyersanyag felhasználási díjait, ezáltal profitálva a valódi újrahasznosításból.

Kép forrása: Zero Waste Europe

Az egyutas italcsomagolások (pl. PET palackok, ALU dobozok) nagyobb arányú szelektív gyűjtése érdekében javasoljuk a kötelező betétdíj rendszer bevezetését. A betétdíjas rendszer számos előnnyel jár, mint például a jól elkülönített, nagyobb tisztaságú másodlagos nyersanyagok könnyebb újrafeldolgozása, kevesebb hulladék a természetünkben, az utcákon és a hulladéklerakókban. Emellett növelni kell az újratölthető (üveg) csomagolások arányát.

Végül, de nem utolsósorban, a V4-es országoknak minden szinten biztosítaniuk kell a jogszabályok betartását, az ellenőrzés minőségét és mennyiségét minden szinten, ami Közép-Európában nagyon rossz hatásfokú. Ez azonban sajnálatos módon nem csak a hulladékgazdálkodásra vonatkozik, hanem a kormányzat minden szintjére.

Országspecifikus adatokat, problémákat és ajánlásokat a kiadvány tartalmaz.

[1] Jelenleg a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége kerül elszámolásra mint újrafeldolgozott mennyiség. Azonban a szelektív hulladékgyűjtés minősége és az újrafeldolgozásra nem alkalmas anyagok miatt a gyakorlatban ez az arány jóval kevesebb.

A kiadvány létrejöttét az International Visegrad Fund támogatta.

lead photo: unplash.com