2014-es EUROSTAT adatok a települési szilárd hulladékról
A március 22-én megjelent EUROSTAT hulladékos statisztikák szerint egy átlag európai 2014-ben 475 kg hulladékot termelt, amelynek csak 44%-át hasznosították újra vagy komposztálták. A maradék 56%-a égetőkbe (27%) és lerakókba (28%) került.
A Zero Waste Europe (európai ernyőszervezet, amelynek a Humusz Szövetség alapító tagja) két tendenciát vél felfedezni az adatokban:
- kis előrelépés a hulladéktermelés terén,
- a hulladék a lerakókból az égetőkbe kerülnek (akár 1,1%-os növekedés) inkább, mint újrahasznosításra (max. 1%-os növekedés).
Általánosságban elmondható, hogy azok az országok, ahol a hulladékkezelés jónak mondható, úgy tűnik képtelenek csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségén, míg a hulladéktermelés terén jól álló országok azzal küzdenek, hogy az erőforrásokat visszairányítsák a gazdaságba újrafeldolgozás és komposztálás révén.
Ezek tükrében a körforgásos gazdaság által kitűzött célek eléréséhez a ZWE azt javasolja, hogy a célszámokat a maradék hulladék1 mennyiségében határozzák meg (100 kg/fő). Ez sokkal hatásosabb eszköz ahhoz, hogy a lemaradó országokban az újrafeldolgozás arányát növelni lehessen, ill. hogy a termelődő hulladék mennyisége csökkenjen a fejlett szelektálási programmal rendelkező országokban.
A ZWE igazgatója, Joan-Marc Simon elmondása szerint: "A 100 kg/fő maradék hulladék célszám 2030-ra egy jó indikátora az erőforráshatékonyságnak és -felhasználásnak, ugyanis a hulladékos hierarchia legmagasabb fokát célozza, a megelőzést, az újrahasználatot és az újrafeldolgozást."
Ha a 2014-es adatokat a maradék hulladék szemszögéből vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Cipruson, Máltán (mindkettő sziget) és Dánián kívül, a többi EU tagállamnál már most láthatunk számottevő összetartást 259 kg/fő átlaggal, így 100 kg 2030-ra egy megvalósítható cél.
Maradék hulladék mennyiség 2014-ben (kg/fő). Lila: lerakás, Piros: égetés.
A helyzet azonban nagy változó az EU-ban, mind hulladéktermelés, mind kezelés terén. Bizonyos tagállamok, mint Románia, Lengyelország és Lettország, hulladéktermelés esetében jóval az EU átlag alatt vannak kevesebb, mint 300kg/fő értékkel, míg mások, mint pl. Dánia, Ciprus és Németország, lényegesen az átlag fölött járnak több, mint 600 kg/fő, sőt, 750 kg/fő értékkel Dánia esetében.
Hulladékkezelési adatok 2014-ben (kg/fő). Lila: lerakás, Piros: égetés, Világoszöld: Újrafeldolgozás, Sötétzöld: komposztálás.
ZWE külön kiemeli Szlovéniát. Viszonylag újonnan csatlakozott tagállamként ma az EU-ban a legelőrébb áll a hulladékos hierarchia szerinti hulladékgazdálkodás megvalósításában.2 Hulladékkeletkezésben jóval az EU átlag alatt jár magas újrahasznosítási aránnyal. Maradék hulladék tekintetében is a legjobban teljesít 102 kg/fő értékkel 2014-ben.
"A körforgásos gazdaság Európában azt jelenti, hogy csökkentjük a termelődő hulladék mennyiségét, míg növeljük az újrafeldolgozási arányokat, és Szlovénia egy kitűnő példája annak, hogy hogyan lehet a kettőt egyszerre megvalósítani" - tette hozzá Simon.
TSZH újrafeldolgozási arányok 2005-2014 között
Magyarországon 2013-hoz képest ismét növekedett az egy főre jutó hulladék mennyisége, 378 kg/fő-ről 385 kg/fő-re. Az adatok szerint a lerakás aránya 60% alá csökkent, de az égetés aránya 1%-kal nőtt. Jelenleg 25% az újrahasznosítás aránya, 6% a komposztálás. A maradék hulladék mennyisége az újrahasznosítás és komposztálás arányának növekedésének köszönhetően 280 kg/fő-ről 266 kg/fő-re csökkent.3 - szerk.
1 Maradék hulladék ajánlott definíciója: Hulladék, amelyik nem alkalmas megelőzésre, újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra, és így energerikai hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerül.
2 Ljubljana az első EU főváros, ahol Nulla Hulladékos stratégiát fogadtak el.
3 Adatok: http://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/6757479/8-26032015-AP-EN....
Fordította: Urbán Csilla
