A Zero Waste Europe és a Slow Food mozgalom munkatársai által 2021 decemberében összeállított útmutató az élelmiszer-hulladék csökkentésének módjaival foglalkozik, és tizenegy esettanulmányban bemutatja, milyen fontos szerep juthat a településeknek ebben a munkában.
Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.
A megannyi „újabb csomagolásmentes bolt nyílt” hír mellett furcsa anomáliának tűnhet a Ligeti Bolt (Budapest első ilyen üzlete) bezárásának* híre. Azonban aki valóban figyelemmel követi a környezetvédelmi célú vállalkozások sorsát, nem lepődik meg ezen. Valójában a legtöbb üzlet tiszavirág életű, csak ezek a hírek már nem jutnak el hozzánk. Cikkünkben azt szeretnénk körüljárni, vajon mennyire éri meg ma Magyarországon csomagolásmentes boltot nyitni.
A borágazatban legtöbbször egyszer használatos üvegpalackokkal találkozunk csomagolásként. Egy nemrég megjelent, a különféle csomagolóanyagok életciklus-elemzését bemutató tanulmány szerint az egyszer használatos üvegpalacknak a többi csomagolással összevetve (pl. PET, alumínium és italos karton) sokkal nagyobb a környezeti hatása. Mindez az üveggyártási folyamat rendkívüli energiaigényére vezethető vissza. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy megelőzzük az üveg hulladékká válását. Másrészről az üveg 100%-ban újrahasználható, az életciklusa végén pedig 100%-ban újrafeldolgozható, inert anyag, amely tulajdonsága még inkább alkalmazhatóvá teszi élelmiszerrel érintkező csomagolóanyagként. A Humusz Szövetség éppen ezért népszerűsíti az újrahasználatot, ennek fontosságát hangsúlyozva az illetékes minisztériumnak és a nagy bevásárlóláncoknak is.
A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.
A 2018-as új EU-s hulladékirányelvek a hulladékokról, a hulladéklerakókról, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, illetve az egyszer használatos műanyagokról – a hulladékhierarchiának megfelelően – a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre és az újrahasználatra helyezik. A Humusz magyarra fordította a European Environmental Bureau kiadványát, amely összefoglalja a tagállamok új kötelezettségeit, és azoknál is ambiciózusabb, az előírt célokat meghaladó jó példákat gyűjt össze.
A Wastesavers (Szemétmentők) nevű társadalmi vállalkozás a newporti Városi Tanáccsal együttműködve egy hatékony és példaértékű hulladékgazdálkodási rendszert dolgozott ki, amely a megszokottól eltérően nem a hulladék mennyiségére, hanem minőségére fekteti a hangsúlyt.
Itt az ideje elismerni a betétdíjas rendszerek (Deposit Refund Systems - betétdíjas rendszer) szerepét a körforgásos gazdaság megvalósításában az italcsomagolások tekintetében az EU-ban.
A legfontosabb tudnivalók a betétdíj rendszeréről, és egy kis fogyasztói segítség a környezettudatos választáshoz.
2021. év elején az Országgyűlés megszavazta azt a törvénycsomagot, amelynek értelmében 2023 júliusától kötelező az egyutas italcsomagolások (PET, alumínium, üveg) visszaváltása. Ezeknek az egyébként eldobható, egyszer használatos csomagolásoknak a kötelező visszaváltása magasabb arányú újrahasznosítást tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években a piacról egyre inkább kiszorulnak a többször használható betétdíjas, visszaváltható italcsomagolások, amelyekkel a törvénycsomag jelenleg nem foglalkozik. Kijelenthetjük, hogy az elfogadott törvény nem elég ambiciózus, és nem veszi figyelembe a hulladékhierarchiát. Különösen sajnálatos, hogy a törvény elfogadását valódi társadalmi konzultáció nem előzte meg, a kormány kizárólag az iparági és kereskedelmi szereplőkkel egyeztetett, és a kapcsolódó online közvélemény-kutatásban az újratölthető csomagolásokról kérdést sem tettek fel. A kormányzati kommunikáció kerülte a hulladékkeletkezés megelőzésének még a gondolatát is, kizárólag a visszagyűjtés hatékonyságának és az újrahasznosítás arányának növeléséről beszéltek. A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni.