A hulladékgyűjtögetők az élelmiszer-hulladék összegyűjtésével hatalmas segítséget jelentenek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
A szerves hulladék megfelelő kezelése, többek között a metánkibocsátás csökkentése által, rendkívüli módon hozzá tud járulni a klímaváltozás negatív hatásainak mérsékléséhez. Mindebben pedig a periféria országaiban, az ún. globális délen sok, a hulladékok gyűjtögetéséből a kenyérre valót megkereső polgár veszi ki a részét, felbecsülhetetlenül értékes szolgálatot nyújtva a bolygónak.
Az Associated Press honlapján 2023. márciusában megjelent cikket Jennifer Mcdermott és Joeal Calupitan írták, magyar nyelvre fordította: Uray Katalin.
Marilene Capentes vasárnap kivételével minden reggel végigtol egy kocsit a fülöp-szigeteki Manilától északra fekvő Malabon város utcáin, és zsákokban összegyűjtve a szelektíven gyűjtött szemetet.
Az élelmiszer-hulladékot egy erre a célra szolgáló tartályba helyezi, hogy a helyi újrahasznosító létesítményben komposztálható legyen. A többi hulladék külön konténerekbe kerül, az újrahasznosítható anyagokat pedig később értékesíti.
A 47 éves Capentes elmondta, hogy a szemét régen mind összekeveredett – és nehéz volt –, amíg egy helyi környezetvédelmi nonprofit szervezet néhány évvel ezelőtt el nem kezdte kérni a lakosokat, hogy válogassák szét. A Fülöp-szigeteki Mother Earth Foundation a Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA, Globális Szövetség a Hulladékégetés Alternatíváiért) tagjaként igyekszik megakadályozni, hogy az élelmiszer-hulladék a hulladéklerakókba kerüljön, ahol lebomlás és rothadás közben metánt bocsát ki. A metán rendkívül erős üvegházhatású gáz, ami a mai globális felmelegedés 30%-áért felelős.
A helyi lakos, a Capentes útvonala mentén élő 50 éves Vilma Mendoza most már érti, hogy a metánkibocsátás csökkentése érdekében a szerves hulladékot el kell távolítani a hulladéklerakókból, hogy megpróbáljuk korlátozni a felmelegedés mértékét.
„Ha a biológiailag lebomlót összekeverjük a biológiailag nem lebomlóval, és a hulladéklerakóba dobjuk, a környezetünk szenvedni fog” – mondja.
A GAIA szerint a hulladék hulladéklerakókba, hulladékégetőkbe vagy a környezetbe kerülésének megakadályozása bizonyított és megfizethető klímavédelmi megoldás. E nemzetközi környezetvédelmi szervezet tagszervezeteivel (köztük a Humusz Szövetséggel – szerk.) együtt száll síkra a hulladékcsökkentésért, és világszerte támogatja hulladékgyűjtögetők csoportjait, akik a kormánytisztviselőkkel együttműködve olyan rendszereket dolgoznak ki, amelyek a szerves hulladék szétválogatását és összegyűjtését, valamint a komposztálására szolgáló létesítmények létrehozását szolgálják.
Ez főként a periféria és félperiféria országaiban (az ún. globális délen) történik, ahol a hulladékgyűjtögetők már számos közösségben és városban jelen vannak. Világszerte emberek milliói élnek hulladékgyűjtögetőként: olyan anyagokat gyűjtenek, válogatnak, hasznosítanak újra és értékesítenek, mint a műanyag, a papír, a réz és az acél.
A világnak jobb hulladékkezelési rendszerekre van szüksége, mert a jelenlegi módszerek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz – mondja Kait Siegel, a Clean Air Task Force környezetvédelmi nonprofit szervezet metánszennyezés-megelőzési csoportjának hulladékágazati vezetője. Szerinte a szerves anyagok eltérítése és kezelése rendkívül fontos módja a metánkibocsátás csökkentésének.
„Láttuk, hogy ezek a megoldások a világ különböző országaiban változást hoztak” – magyarázza. „Mindannyian termelünk szerves hulladékot a mindennapi életünk során. De ha ezt megfelelően kezeljük, azzal tehetünk az éghajlatváltozás ütemének lassításáért.”
Egyre nagyobb az érdeklődés e stratégiai megoldás iránt, mivel a 2021 novemberében életre hívott „Globális Metánfogadalom” (Global Methane Pledge) számos országot ösztönöz arra, hogy alaposan vizsgálják meg a metánforrásaikat. Több mint 100 ország, köztük az Egyesült Államok is vállalta, hogy 2030-ig 30%-kal csökkenti a metánkibocsátását a 2020-as szinthez képest. Igaz, más, nagy metánkibocsátók elutasították a csatlakozást.
A metán erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, de közel sem marad olyan sokáig a légkörben – körülbelül 12 évig, szemben az évszázadokkal. Sokan úgy látják, hogy a metánkibocsátás csökkentése kulcsfontosságú és gyors módja a további felmelegedés megfékezésének.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a legnagyobb antropogén forrás a mezőgazdaság, amelyet szorosan követ az energiaágazat, amely magában foglalja a szénből, kőolajból, földgázból és bioüzemanyagokból származó kibocsátásokat.
A hulladékágazat az antropogén metánkibocsátás harmadik legnagyobb forrása világszerte, a teljes kibocsátás mintegy 20%-át teszi ki. A GAIA szerint a globális dél közösségeiben a hulladék mintegy 60%-a szerves hulladék. Ez csak a 380 000 lakosú Malabon városában napi 130 tonna hulladékot jelent.
Egy malaboni újrahasznosító létesítményben a háztartásokból összegyűjtött szerves hulladékból komposztot állítanak elő, ez egy közösségi kertbe kerül, ahol zöldségeket termesztenek. Az élelmiszer-hulladék egy része egy emésztőrendszerbe kerül, amely lebontja és biogázzá alakítja, amelyet aztán a hulladékgyűjtögető munkások főzésre használnak. Így lesz teljes körforgás – magyarázza Froilan Grate, a GAIA Asia Pacific (Manila) ügyvezető igazgatója. Egy-egy munkás jellemzően körülbelül 200 háztartás útvonalát járja be, teszi hozzá Grate.
Grate elmondta, hogy e rendszerek új helyeken történő létrehozása kihívásokkal jár. A komposztáló létesítmény felállítása pénzbe kerül, a lakosokat és a helyi tisztviselőket fel kell világosítani a hulladék szétválogatásának fontosságáról, azon háztartások számára, amelyek nem engedhetnek meg maguknak egynél többet, kukákat kell biztosítani, és néha ez egyszerűen nem prioritás. Továbbá, az újrahasznosítható anyagokkal és fémekkel ellentétben a szerves anyagoknak nincs nagy piaca, így a hulladékkezelőket meg kell fizetni az általuk nyújtott szolgáltatásért, hogy a rendszer működjön.
Grate azonban bízik abban, hogy ezek a kihívások leküzdhetők. Egyre többen látják a kapcsolatot a metán csökkentése és az éghajlatváltozás kezelése között, így a városok és a filantróp csoportok részéről is nagyobb az érdeklődés, ami segíthet az indulási költségekben – mondta. A városok pedig látják a helyes hulladékgazdálkodás előnyeit, mivel csökkenti a betegségeket okozó élősködők számát, segít biztosítani a tisztább ivóvizet, fenntartható megélhetést biztosít a hulladékkezelőknek, és segít a bolygónknak – tette hozzá.
A Fülöp-szigeteken a városok a hulladékgyűjtögető munkásokat azzal a pénzzel fizetik, amelyet a szeméttelepekre küldött kevesebb teherautónyi rakomány révén megtakarított szállítási díjakból marad fenn.
Brazíliában, amely a világ öt legnagyobb metánkibocsátójának egyike, Luiz Inácio Lula da Silva elnök januári hivatalba lépése óta érdeklődés mutatkozik a hulladékgyűjtögetők támogatása, a hulladék újrahasznosításába való beruházás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt – mondta Victor Hugo Argentino Argentino de Morais Vieira, az Instituto Pólis hulladékmentes tanácsadója és kutatója.
Bahia északkeleti partvidékén, a turisták által kedvelt területen évek óta működik egy nagy komposztálótelep. Az ottani hulladékgyűjtögetők saját maguk fejlesztettek ki egy rendszert a szállodák és éttermek szerves hulladékának összegyűjtésére, de rajtuk kívül kevés hulladékgyűjtögető szedi össze az élelmiszer-hulladékot.
A salvadori Jeane dos Santos elmondta, hogy 7 éves korában kezdett el hulladékgyűjtögetőként dolgozni. 41 éves, és tagja a Brazil Hulladékgyűjtögetők Nemzeti Mozgalmának. Újrahasznosítható hulladékot gyűjt és értékesít, bár a begyűjtött műanyagról sokszor kiderül, hogy vagy nem újrahasznosítható, vagy élelmiszer-hulladékkal szennyezett.
Dos Santos egy hulladékgyűjtögetőkből álló szövetkezet tagja, a tagok jövedelme kizárólag az általuk értékesített újrahasznosítható anyagokból származik. Elmondta, hogy érdekelné a szerves hulladék gyűjtése, ha azt el lehetne különíteni, mert akkor az újrahasznosítható elemek nem szennyeződnének, és a hulladékgyűjtögetők pénzt kereshetnének, feltéve, hogy az állam támogatná ezeket az erőfeszítéseket.
„Eleget keresek a túléléshez. Szeretnék azonban többet keresni, ha megfelelő állami támogatást kapnánk” – ecsetelte. „Jelenleg közszolgáltatást nyújtunk, fizetés nélkül”.
A helyi hulladékgyűjtögetők oktathatnák a háztartásokat és a társadalmat arról, hogyan kell megfelelően szelektálni a hulladékot – tette hozzá dos Santos.
Dél-Afrikában szintén nem jellemző a szerves hulladékok elkülönítése. Az elmúlt két évben azonban Durban kikötőváros egyik nagy piacán kipróbálták.
„Ez korszakalkotó változást hozhat a kontinensnek” – jelentette ki Niven Reddy, a GAIA afrikai regionális koordinátora. „Ki lehet próbálni, lehet tesztelni. Ha Afrikában egy helyen beválik, akkor valószínűleg máshol is működni fog – naponta 400 000 ember fordul meg ezen a piacon”.
A GAIA vezetői, mint például Reddy, a Fülöp-szigeteken létrehozott rendszereket tekintik modellnek.
„Úgy vélem, hogy ez bizonyítja a globális dél vezető szerepét a metánkibocsátás csökkentéséhez hasonló ügyekben” – magyarázta. „Számomra ez igazán lenyűgöző. És úgy érzem, hogy nagyon is megvalósítható máshol is!”
Forrás: apnews.com
