A metán cselekvési terv 45%-kal csökkentheti a kibocsátást ebben az évtizedben, és a világot az 1,5°c felé vezető úton tarthatja

Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Munkacsoport (IPCC) április 4-én megjelent, éghajlati megoldásokról szóló jelentése is hangsúlyozta a széndioxidon kívüli üvegházhatású gázok kibocsátásának, így a metán csökkentésének fontosságát.  

Több mint 110 ország írta alá a „Globális metánfogadalmat”, amely ígéretet tesz arra, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást világszerte. A kötelezettségvállalás azonban nem éri el azt a 45%-os csökkentést, amelyre az ENSZ becslése szerint szükség van a globális felmelegedés 1,5°C-ra korlátozásához, és egyik kormány sem dolgozott ki átfogó tervet a kibocsátások csökkentésére mindhárom ágazatban, valamint az egyes szektorokon belül is hiányosak az intézkedések. 

Robert W. Howarth professzor, a Cornell Egyetem környezeti rendszerek tudományával foglalkozó kutatója elmondta: 

 „Ez a jelentés rámutat arra, hogy a metánkibocsátás csökkentésének számos olcsó és hatékony módja van – az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való beruházástól kezdve az egészségesebb, kevesebb és jobb minőségű húst és tejterméket tartalmazó étrendre való áttérés támogatásán át a hulladék megszüntetéséig. A metánkibocsátás csökkentése az éghajlatváltozás elleni fellépés legkönnyebb és leggyorsabb lépése lehet: az „alacsonyan lógó gyümölcs”, amelyet a kormányoknak meg kell ragadniuk, ha esélyt akarunk arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5°C alatt tartsuk.” 

A „Methane Matters” című jelentés felvázolja, hogy a kormányok milyen lépéseket tehetnek az emberi tevékenységhez kapcsolódó három fő forrásból származó kibocsátás csökkentése érdekében: mezőgazdaság (a kibocsátás 40%-a), energia (35%) és hulladék (20%):

• Mezőgazdaság: Az állattenyésztésből származó metánkibocsátás kezelésére csak kevés ország rendelkezik célokkal vagy szakpolitikákkal, annak ellenére, hogy ez az ágazat felelős a globális kibocsátások 32%-áért, és ez az arány egyre nő. A kormányok nagyrészt technikai megoldásokra összpontosítanak, például takarmány-adalékanyagokra, amelyek 2030-ig évi 30 millió tonnával csökkenthetik a kibocsátást. Figyelmen kívül hagyják az egészségesebb, kevesebb és jobb minőségű hús- és tejterméket tartalmazó étrendre ösztönző irányelveket, amelyek a következő évtizedekben évi 80 millió tonnával csökkenthetnék a kibocsátást – és a 2040-es évekre a globális felmelegedés 0,3 Celsius-fokos emelkedésének elkerüléséhez szükséges csökkentés több mint felét eredményeznék.
• Energia: Bár a kormányok egy része tesz lépéseket a metánkibocsátás csökkentése érdekében, a haladás összességében lassú és kevéssé ambiciózus, és alapvető szemléletmódbeli változást igényel. A tiszta és hatékony technológiák gyors bevezetésével párosuló metáncsökkentés 2020 és 2030 között mintegy 75%-kal csökkenthetné a kibocsátást.  Az enyhítő intézkedések több mint 80%-a negatív vagy alacsony költséggel megvalósítható a meglévő technológiák és eljárások felhasználásával, valamint az energiatermelésre és -importra vonatkozó szabályozás alkalmazásával. 2020-ban az európai Unióban az importból származó olaj és gáz például tízszerannyi metán kibocsátásért volt felelős, mint az EU-ban termelt energia. 
• Hulladék: A nemzeti éghajlatváltozási tervvel rendelkező országok több mint fele nem tartalmaz intézkedéseket a szerves hulladékból származó kibocsátások csökkentésére. A szilárd hulladékból – az ágazat legnagyobb metánforrásából – származó kibocsátás 2030-ig akár 95%-kal is csökkenthető lenne. Ehhez arra volna szükség, hogy a hulladékkeletkezés megelőzésére, valamint a szerves hulladék szétválogatására és kezelésére összpontosító, alacsony költségű, méretezhető és könnyen megvalósítható intézkedéseket vezessenek be. A komposztálás önmagában is 78%-kal csökkentheti a szilárd hulladék metánkibocsátását 2030-ig. Sikeres példaként említhető Dél-Korea, ahol a kidobott élelmiszerek 95%-át komposztálják, vagy állati takarmányként, illetve bioüzemanyag-előállításra használják fel az olyan kezdeményezéseknek köszönhetően, mint az ún. „pay-as-you-throw” („szennyező fizet”) törvény.

Mariel Vilella, a Global Alliance for Incinerator Alternatives (GAIA) globális éghajlatvédelmi programjának igazgatója elmondta:

 „Egy gyorsan melegedő bolygón nincs időnk arra, hogy folyamatosan égessük és elássuk a hulladékunkat. A hulladékágazat kezelésével a kormányok gyors eredményeket érhetnek el a rendelkezésre álló legegyszerűbb és legolcsóbb metáncsökkentési stratégiák segítségével. A nulla hulladékra irányuló stratégiák nemcsak a metánkibocsátást csökkentik, hanem növelhetik az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, több és jobb munkahelyet teremthetnek, csökkenthetik a hulladékgazdálkodási költségeket, és támogathatnak egy virágzó körforgásos gazdaságot. Míg a szokásos üzletmenet – hulladékégetés és energiatermelés a hulladékból – a katasztrófa receptje, számos város világszerte már most is élvezi a szerves hulladék keletkezésének megelőzéséből és a komposztálásból származó hasznot.”

A metán felelős az ember okozta felmelegedés közel egynegyedéért, és koncentrációja most gyorsabban növekszik, mint az 1980-as évek óta bármikor. A rövid élettartamú, de erős üvegházhatású gáz 20 év alatt 82,5-szer nagyobb felmelegedési potenciállal rendelkezik, mint a CO2, de mindössze 12 év alatt lebomlik. Ennek eredményeképpen a metánkibocsátás 45%-os csökkentése a következő évtizedben 0,3°C-kal csökkenthetné a globális felmelegedést – és ezzel időt nyernénk, amíg a hosszabb távú intézkedések hatása is beérik.  

A jelentés kiemeli a metánkibocsátás kezelésének szélesebb körű előnyeit is, beleértve a biztonságos energiaellátást, a környezetszennyezés és az erdőirtás csökkenését, új munkahelyek millióinak teremtését és a közegészségügy javulását. Mivel a metán hozzájárul a talajközeli ózon kialakulásához, a kibocsátás 45%-os csökkentése évente 255 000 idő előtti halálesetet és 775 000 asztmával kapcsolatos kórházi felvételt előzhetne meg.

Marcello Mena, a globális metánkibocsátás csökkentését célzó, 330 millió dolláros filantróp kezdeményezés, a The Global Methane Hub vezérigazgatója elmondta:

„Ez az új jelentés emlékeztet bennünket arra, hogy teljesítenünk kell, sőt, túl kell teljesítenünk a Globális Metánfogadalmat, hogy rövidtávon 1,5 fok alatt tartsuk a felmelegedést. A tennivalók ágazati elemzése egyértelmű ütemtervet nyújt, amelyet sürgősen végre kell hajtanunk. Ez egyben felhívás is a mélyebb, szerkezeti átalakításokat igénylő változásokra. A The Global Methane Hub támogatni fogja azokat az országokat és partnereket, amelyek élen akarnak járni a metánkibocsátás mérséklésében.”

Fordította Uray Katalin

Forrás: no-burn.org