Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 6 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hulladékégetés Budapesten

2019. február 01.
Csilla

2016 óta a magyar kormány és Budapest városa egy második szemétégetési terven gondolkozik, hogy megszabaduljon a szennyvíziszaptól. Miközben ez egy relatíve olcsó megoldás, nem különösebben hatékony. Habár az Európai Bizottság úgy tűnt nem támogatja a javaslatot, felmerült a háztartási kommunális hulladékkal való együttes égetés, ami most olcsóbb, mint a hulladéklerakás.

EU támogatás: 161 millió euró

A projekt számtalan problémát vet fel, a legjelentősebb az, hogy ellentmond más folyamatban lévő Eu-s projekteknek Budapesten, amik az újrafeldolgozáshoz és komposztáláshoz kapcsolódnak. Ha az újrafeldolgozható és komposztálható hulladék elégetésre kerül, akkor további szemetet kellene Budapestre szállítani máshonnan, hogy a terv gazdaságilag életképes lehessen.

Egy égető építése sokkal költségesebb és kevesebb munkahelyet teremt, mint az anyagában történő újrahasznosítás és újrafelhasználás. Mivel a szemét ráfordítás alacsony energiatartalmú, a nyert energia is kevés lenne és a kibocsátott anyagok közel negyede veszélyes hulladék lenne, ami végül mégis lerakóban végezné. További figyelmet érdemel az égető által okozott levegőszennyezés egészségre káros hatása, ami többszázezer embert érintene Budapesten és vonzáskörzetében.

2018 októberében a Környezetvédelmi és Energia Operativ program éves fejlesztési keretterv legutóbbi módosítása szerint - mely tartalmazza a budapesti égető létrehozását – a projekt törlésre kerülne és a rászánt összegből kisebb, regionális vízgazdálkodási terveket támogatnának.

Szerencsére ez a módosítási javaslatot a kormány elfogadta és a 2018 decemberi kormányjelentés felkérte az energetikai minisztert a projekt felszámolására 2019 januárjáig. A miniszter feladata továbbá más lehetőségek után nézni, melyek az operativ programmal jobban összeegyeztethetők és amikbe budapesti törvényhatóságot is be lehet vonni. Így tulajdonképpen az égető tervének annyi, EU-s pénzek nélkül az egész kivitelezhetetlen. A projekttől való látszólagos eltávolodás összefügghet azzal, hogy a Bizottság mindig is elutasította azt. Többek közt egy Bizottság által kibocsátott riportban, miszerint az EU gyengén vezet be hulladékgazdálkozási ötleteket Közép- és Kelet-Európába, ahol a szemét égetése és kezelése felülírja a megelőzést, újrahasznosítást és újrahasználatot.

Az új EU költségvetésben a Bizottság és a Európai Parlament egyaránt javasolta, hogy a hulladékpiramis magasabb szintjére kerüljenek az EU-s alapok, mely szerint elavultnak tekinthető az égető terve 2020-ra.

A távhőrendszer hulladékot égetne mint megújuló energiaforrást

EU támogatás: 126 millió euro

A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) hatékony és megújuló energia fejlesztésen dolgozik a város kerületi fűtésrendszeréhez.

A probléma, hogy a tervek nem zárják ki a "biomassza" hulladék égetésének lehetőségét (a háztartási hulladék azon része, ami biomasszának minősül, kizárva a kommuniális hulladékot és szennyvíziszapot). Ezzel azt érnénk el, hogy Magyarország nem érné el a hulladékmegelőzési céljait, és komoly légszennyezést is okozna. Továbbá a napenergia ebben a tervezetben nem minősül megfelelő projektnek.

Az ajánlott projekt helyett a biológiailag lebomló hulladékok esetében a komposztálás kellene prioritást kapjon, szemben az égetéssel, továbbá szükséges lenne olyan kritériumrendszer kidolgozására, ami meghatározná, a biomassza felhasználásnak mely formái minősülnek megújuló energiának.

Forrás: https://bankwatch.org/eu-budget-case/budapest-waste-incinerator-huha2-hu...
Fordította: Papp Enikő