10 lépés* a nulla hulladék felé

1. Házi komposztálás

Családi házas övezetekben vagy társasházak esetében a hulladék 30-40%-át helyben lehet hagyni. Nem kell összegyűjteni, nem kell elszállítani. Így kéthetente is lehet gyűjteni a vegyeshulladékot.

2. Hulladékudvar

Ha van az önkormányzatnak saját telephelye, könnyen kialakítható egy udvar, ahová a lakosok önkéntesen beszállíthatjáka szelektált hulladékot vagy a veszélyes hulladékot. Az udvart üzemeltethetik közhasznú munkások vagy civil szervezetek önkéntesei is.

3. Házhoz menő szelektívgyűjtés

Egyre több szolgáltató tér át erre a módszerre, mert sokkal hatékonyabb a szigetes gyűjtéshez képest. A háztartások két kukát kapnak, kéthetente szállítjáka vegyes hulladékot és havonta a csomagolási hulladékot.

4. Javítóműhelyek

Támogatni kell a helyi mestereket, akik fel tudják újítani, meg tudják javítani a tárgyakat. Így sok mindent újra lehet használni, és nem kerül a szemétbe olyan sok veszélyes, problémás anyag. Nagyobb településen egy „újrahasználati központot” is érdemes alapítani, és ezzel munkahelyeket teremteni. A lomtalanításkor kidobott anyagok 20-40%-a újrahasználható!

5. Helyi kereskedelem

Támogatni kell a helyi termelést és a helyi kereskedelmet. Tej, méz, tojás és más termékek cserélhetnek gazdát a helyi piacon– minimális és újrahasználható csomagolással.

6. Újrahasznosított termékek

Az önkormányzatnak példát kell mutatni abban, hogy beszerzéseinél újrahasznosított termékeket választ. A helyi kereskedelemben is minél több ilyen terméket kell forgalmazni.

7. Iskolai programok

Az iskolai büfében sokkal egészségesebb és környezetkímélőbb termékeket és csomagolásokat kell forgalmazni. Ha egy környékbeli tejtermelő termékét osztjuk ki iskolatejként, sokkal kevesebb hulladék keletkezik. Egy ivókút kiépítésével sok csomagolási hulladékot lehet elkerülni.

8. Differenciált hulladékdíj

Alapvető fogyasztóvédelmi igény, hogy arányos legyena díj: egy háztartás annyit fizessen, amennyit igénybe vesza szolgáltatásból. Ezen túl más árat kell megállapítani a vegyeshulladékra (legyen drága!) és a szelektált hulladékra (legyen olcsó!). Így az emberek saját pénztárcájukon érzik, hogy érdemes szelektálni és komposztálni, sőt már a vásárláskor gondolnak majd a hulladékcsökkentésre.

9. Stratégiaalkotás**

Az önkormányzatnak, a szolgáltatónak és a civil szervezeteknek közösen ki kell dolgozniuk egy hulladékmegelőzési stratégiát. Lépésről lépésre, kisebb beruházásokkal és következetes szabályozással lehet csökkenteni a kibocsátást, a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét. A folyamat minden szintjén be kell avatkozni, folyamatosan kell fejlődni, nem szabad megelégedni a részeredményekkel és a részmegoldásokkal.

10. Szemléletformálás***

A legfontosabb a szemléletformálás: be kell építeni az iskolai tananyagba a hulladékmentes életmód ismereteit. Gyakran kell foglalkozni a témával a helyi médiumokban. Meg kell ismertetni a gyerekekkel és a felnőttekkel a hagyományos hulladékkezelés költségeit és veszélyeit, és sok jó példát kell bemutatni számukra a világból.

* Ezek az intézkedések párhuzamosan is történhetnek, és a sorrend természetesen a helyi adottságoktól függően változhat.

** Igazából ezzel kellene kezdeni, de ha praktikus, kis lépésekkel kezdjük, akkor is komoly eredményt érhetünk el.

*** Folyamatos feladat!