"Szódabikarbónával is ki tudjuk sikálni a kádat"

  • 2020. február 14.
  • Enikő
Az ember ökológiai lábnyoma régen kinőtte a Föld erőforrásait, de egy kis odafigyeléssel rengeteget tehetünk azért, hogy a háztartásunk zöldebbé váljon. Nagy Rékával, vagyis Ökoanyuval beszélgettünk arról, hogy miért fontos használt ruhát és "fair trade" kávét venni, mi a gond a vegán életmóddal és hogyan készíthetünk mosószert fillérekből.

Magyarországon évente 381 kiló hulladék keletkezik személyenként - vagyis az újszülöttektől a legidősebbekig minden lakost beleszámítva átlagosan ennyi szemét jut egy magyarra. Akármilyen soknak is tűnhet ez, még mindig jóval kevesebb, mint amennyit az Európai Unió legnagyobb fogyasztói termelnek. Az Eurostat legutolsó, 2018-as adatai szerint Dániában a magyar átlag több mint duplája, évi 766 kiló szemét jut egy főre, de jóval több szemetet termel nálunk egy német (615 kiló), luxemburgi (672 kiló) és francia (527 kiló) lakos is. A hulladéktermelésünk egyébként jelentősen visszaesett a 2005-ben mért 461 kilogrammhoz képest, de egy kicsit az egy évvel korábban mért, 385 kilót is javítottunk.

 

Az új hulladékkezelési eljárások és a csomagolásmentes termékek elterjedése mellett a lakosság zöldebb gondolkodása is komoly szerepet játszhat ebben, kétségtelen azonban, hogy van még hová fejlődnünk. Nagy Réka "Ökoanyu" oldalán nem csak arról tudhatunk meg többet, hogyan foghatja vissza egy átlagos család a hulladéktermelését, de bemutatja azt is, hogyan válthatjuk le a bolti tisztítószereket vagy készíthetünk saját magunknak testápolókat.

 

"Úgy nézünk ki, mint bármelyik család"

"Hét hónapos terhesként az ajándékba kapott babaruhákat nézegettem, és azon gondolkodtam, mivel tudnám ezeket megfelelően kimosni. Olyan szert kerestem, ami majd kíméli a baba bőrét és semmilyen módon nem árthat az egészségének. Rájöttem, hogy sokat ezek közül magam is el tudnék készíteni. A gyerek fejlődése során végig ezt a fenntarthatósági szemléletet követtem, ami az életem többi részére is ráragadt" - emlékezett vissza Nagy Réka. Hozzátápláláskor saját maga készítette el a kicsi ennivalóját, majd az eddig megszokott tisztítószert is lecserélte egy olyanra, ami nem árt a gyermek egészségének akkor sem, ha esetleg megnyalná a padlót, vagy a tárgyakat, amikkel érintkezett. Ennek már tíz éve, Réka pedig úgy döntött, hogy az Ökoanyu álnevet felvéve másokkal is megosztja a tapasztalatait, és tanácsokat ad, hogy miként lehet zöldebb a háztartásuk.

 

Nem kell egy erdőben élő, világtól elrugaszkodott hippiként gondolni azokra az emberekre, akik ökotudatosabb életvitelt választanak. "Ha találkozol velünk az utcán, pont úgy nézünk ki, mint bármelyik másik kétgyermekes család, a szokásainkban azonban tényleg vannak különbségek. Nem veszünk új ruhát, nem használunk szatyrokat és zacskókat sem. Ha nincs nálam táska, akkor inkább nem is vásárolok a boltban, vagy a kezembe, de akár foggal is elviszem" - magyarázta Nagy Réka. Egy jó ideje saját maguk készítik a tisztítószereiket és kozmetikumaikat is. "Sokan azt hiszik, hogy amit nem egy szépen feldíszített, jó marketingszövegekkel körbefuttatott dobozban árusítanak, az már nem is hatásos. Pedig egyszerűen szódabikarbónával is ugyanolyan jól ki tudjuk sikálni a kádat. Már tíz éve azzal dolgozom" - tette hozzá.

 

A legfontosabb lépések a zöld háztartás felé

Mint minden másban, a háztartás vezetésében is berögzült rutinok szerint cselekszünk, Nagy Réka szerint ezeket lépésenként kell megváltoztatni. "Szakértők szerint nagyjából 30 nap alatt ki tudnak kopni bizonyos szokások, ha azokat tudatosan át akarjuk állítani magunkban. Hogyha például egy hónapig figyelünk rá, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot vagy komposztáljunk, a végére már teljesen természetesnek érezzük majd ezeket a cselekvéseket" - mondta el. Nagyjából nehézségi sorrendbe rendezve összeszedtük azokat a lépéseket, amelyekkel mi is sokkal zöldebbé tehetjük a saját háztartásunkat.

 

  • Gondoljuk át a fogyasztásunkat és nézzünk egy kicsit más szemmel azokra a dolgokra, amiket megveszünk. Mindig gondoljuk át, valóban szükségünk van-e egy adott termékre. Érdemes-e például megvenni egy ruhát akkor, ha csak egy-két alkalommal húznánk fel? 
  • A legfontosabb az lenne, hogy egyáltalán ne termeljünk hulladékot, de amennyit mégis muszáj, annál törekedjünk az újrahasznosításra. Ha helyben nem is, de a környezetünkben biztosan van lehetőség leadni az üveg és fém hulladékot, ezeket érdemes különválogatni. A szerves hulladékot komposztálhatjuk, ez a zöldhulladék pedig 100 kg-os mennyiség alatt ingyenesen le is adható.
  • Ruhákból, gyermekjátékokból a használt termékek között is nagyon jó minőségűeket találhatunk és sokkal kevésbé terheljük a környezetet, ha másodkézből használjuk ezeket. Karácsonykor, születésnapra is érdemes ezek között válogatni.
  • A ruhák vásárlásánál sem a nagyobb "turkálók" vagyis használtruha-üzletek jelentik a legjobb megoldást. Az itt lévő árucikkeket ugyanis nem ritkán a fél világon keresztülutaztatják, mire eljut a vevőkhöz, így ökológiai lábnyomuk sokkal nagyobb, mint azt elsőre gondolnánk. Próbáljunk magánszemélyektől, helyben árusított termékeket vásárolni - a közösségi oldalakon sok ilyent találhatunk.
  • A bolygót elárasztó műanyag hulladék jelentős részét a vékony falú nejlonzacskók teszik ki. Amennyire csak tudjuk, kerüljük el ezek használatát. A nagy bevásárlószatyrok kiválthatóak vászontáskákkal is, de a kisebb (zöldségek, gyümölcsök és pékáru tárolására használt) zacskók helyett is kínálnak már tartós és környezettudatos alternatívát. Ha valamiért mégis muszáj kis zacskót vételeznünk, használhatjuk azt például a kutyapiszok felszedéséhez is, így arra sem kell már másikat vásárolnunk.
  • Sokan a vegán életmód és a környezettudatosság közé is egyenlőségjelet tesznek, pedig ez nem feltétlenül igaz. A kesudiót, az avokádót és a kivit például több ezer kilométerről szállítják a fogyasztókhoz, ami miatt rendkívül nagy ezeknek az élelmiszereknek az ökológiai lábnyoma. Főzéskor a helyi termelők portékáit érdemes keresni, válasszuk a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket.
  • A reggeli koffeinadagunkról nehezen mondunk le, de sajnos a kávébabot sem az Alföldön termesztik. A szülők egy része pedig az egzotikus gyümölcsöket (a banánt, narancsot) sem tudja teljesen kivonni az étrendből, ha a gyermeke például csak azt hajlandó megenni. A távoli országokból származó portékák közül keressük a "fair trade", vagyis a méltányos kereskedelemből származó árucikkeket, amelyek nem a termelők kizsákmányolásával juthatnak el hozzánk. Ez nagyobb odafigyelést és persze több pénzt is kíván, mégis nagy lépés lehet a fenntarthatóság felé, ha ezeket támogatjuk.
  • A tisztítószerek és kozmetikumok nagy részét mi magunk is előállíthatjuk otthon. Tíz deka mosószappant egy liter vízzel keverve például nagyon hatékony mosószert készíthetünk. Egy kevés tejfölből, citromléből és mézből pedig kellemes arcfrissítő pakolást keverhetünk ki. Cukorból, olívaolajból és levendulaolajból pedig testradír készíthető, az alábbi módon.  A szódabikarbóna igazi Jolly Joker, hiszen súrolószerként, cipőbe szórva szagtalanítóként, de dezodorok alapanyagaként is jó szolgálatot tehet. Hasonlóan jó a szőlőmagolaj is, amely saláták ízesítésére és arclemosóként is használható. Szinte filléres termékekkel felváltható a bolti készítmények egy jelentős része. A zöld háztartás egyetlen gyenge pontja a fertőtlenítés, a kórokozók ellen sajnos nincsenek igazán hatékony, házilag készíthető szerek.

 

Persze egyénfüggő, hogy a felsorolt dolgokat milyen könnyen tudjuk beilleszteni a hétköznapjainkba. Nagy Réka szerint nem megszorításként, hanem játékos szemlélettel érdemes megközelíteni a feladatokat. Segíthetnek például a különböző "zöld kihívások" is, például az 50 kilométeres, amelynek alapja, hogy a vásárolt élelmiszerek származási helyének 50 km-en belül kell lennie. Vagy a húsmentes hétfő mozgalom elvén kijelölhetünk a héten egy napot, amikor nem fogyasztunk semmilyen hústerméket. Ezzel egyébként nem csak az ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük, de az egészségünket is szolgálhatjuk.  

 

forrás: https://www.hazipatika.com/eletmod/zold/cikkek/szodabikarbonaval_is_ki_t...