Működik a fenntartható körforgásos mezőgazdaság
A globalizált konvencionális gazdálkodásban jelenleg elterjedt gyakorlat a talajaink elszegényedéséhez, degradációjához vezet. Egy nemrég lezárult, 3 éves mezőgazdasági kísérlet eredményei igazolták, hogy a nagyüzemi állattartás és takarmánytermelés gyakorlatában is elfér az ökológiai szemlélet, és megvalósítható a fenntartható, körkörös gazdálkodás.
A BOS-FRUCHT Agrárszövetkezet, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szent István Egyetem, a CARBON MANAGEMENT Hungary Közhasznú Nonprofit Kft., valamint Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit kutató kft hároméves kutatása és kísérleti fejlesztése igazolta, hogy a körkörös, fenntartható, környezettudatos mezőgazdálkodás megvalósítható az Agráriumban. Az ENSZ IAASTD jelentése alapján a globalizált mezőgazdaság nem termel megfelelő minőségű és tápanyagtartalmú élelmet az emberek milliárdjai számára. Az IAASTD legfőbb üzenete hogy a mezőgazdaság jelenlegi „üzleti megközelítése” nem tartható tovább, mert a föld erőforrásait kimeríti, nem ad munkát az embereknek, rengeteg műtrágyát és növényvédőszert igényel, miközben a világ édesvíz-kincsét jelentősen megterheli.
A talajforgatásra és műtrágyás tápanyagpótlásra, valamint az állatok gyógyszeres kezelésére épülő eljárások kiváltására egyre nagyobb igény mutatkozik, ugyanakkor nagyüzemi keretek között erre eddig kevés volt a tapasztalat.
A projekt ötletet megfogalmazó Petró Tibor kutatásvezető koordinálása alatt megvalósult, nemrég lezárult hároméves kísérlet célja egy ökológiailag fenntartható, körkörös termelési mód kialakítása volt. A kutatási program átfogta a nagyüzemi szarvasmarhatartás és takarmány-előállítás, valamint a kisebb léptékű gazdaságok termelési rendszerét. A termelési rendszerek felborult ökológiai, biológiai egyensúlyának a helyreállításra egy zárt ciklusú körkörös modellt fejlesztettek ki. A kutatás minimál talajművelési technológiák fejlesztésével, valamint szerves anyag – humuszkomposzt és Biochar – talajerő-utánpótlással kívánta helyreállítani a kísérletbe bevont területeket. A projektben a technológiai fejlesztés nemcsak a gazdaság takarmányozási és állattartási gyakorlatát érintette: célként volt kitűzve a talajerő-utánpótlást segítő, fenntartható és környezetkímélő készítmények kifejlesztése is. Mindezekkel egy jelentősen alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó gazdálkodási gyakorlat részletei is kidolgozhatóvá váltak.
Forrás: greenfo.hu
A kutatás eredményei
A környezetileg fenntartható, egyúttal jobb minőségű végterméket eredményező agroökológiai gazdálkodási módszerrel egészséges részfolyamatok zajlanak, amelyekben a keletkező résztermékek hasznos inputjai lesznek a következő ciklusnak, így teremtve egészséges biológiai körforgást a gazdálkodás élő rendszereiben. A kutatás talán legfontosabb eredményének tekinthető, hogy sikerült négy olyan terméket kifejleszteni, amelyek lehetővé teszik az intenzív mezőgazdasági termelés során leromlott talajok javítását, a talajtáplálék-háló kialakulását, a humuszképzést, alapvetően helyi, a körkörös gazdaság elveinek megfelelő technológiákkal. Ezt példázza többek között, hogy a biochar kísérleteket a kutatók eredetileg faaprítékból képzelték el. Ugyanakkor, látva, hogy a kutatóhelyen nagy mennyiségben keletkezik szeparált trágya, megvizsgálták az ebből történő biochar-előállítás lehetőségeit is, majd egy Super Stone 500-as géppel, az eredeti célkitűzést túlteljesítve kifejezetten jó minőségű, magas kálium- és foszfortartalmú biochar terméket fejlesztettek ki (FINO FARM® BIOCHAR Szeparált Szarvasmarha Trágya Biochar).
Az állatjóléti szolgáltatások terén a kísérletek a vártnál szerényebb eredményeket hoztak. Igaz, hogy a Biocharral és effektív mikroorganizmusokkal kezelt alommal folytatott kísérletek jelentős javulást hoztak, de az új módszerek – különösen a vízöblítéses istállóknál – olyan mértékben növelnék meg a termelés költségeit, hogy rendszerben való alkalmazásuk egyelőre kérdéses és további kutatásra szorul.
A mélyalmos trágya EM el és Biocharral történő kezelése azonban költséghatékony és eredményes. A kutatók erőforrásaik egy részét a kevesebb eredménnyel kecsegtető állatjóléti szolgáltatásoktól végül az aerob humuszkomposztálással kapcsolatos kísérletekhez csoportosították át. A munka az eredeti célkitűzéseket is meghaladó sikert hozott: Magyarországon egyedülálló módon létrejött és kísérleti gyártásokkal igazolást nyert a Kontrollált Aerob Humuszkomposzt előállítási protokollja nagyüzemi és kisgazdasági léptékben is. Ezek az eredmények és termékek megteremtették a talajmegújító klíma és környezettudatos növénytermesztés feltételeit, a fosszilis alapú műtrágya-felhasználás drasztikus csökkentésének, idővel pedig teljes elhagyásának lehetőségét.
A kutatás utóélete
A körkörös mezőgazdaság számára használható termékek és technológiák kidolgozása mellett a kutatók az oktatás számára is hasznosítható tudásanyag bővítése mellett is elkötelezték magukat. Az egyetemi hallgatók és a gazdák már a projekt során is számos oktatás és fórum során nyerhettek bepillantást a munkába, a Szent István Egyetem újonnan induló regeneratív talajerőgazdálkodási szakmérnök-képzése pedig prof. dr. Bíró Borbála közreműködésével a kutatás eredményeit is tananyagába emeli.
A kutatás eredményei alapvető fontosságúak a Golden Tender AGROFUTURA – Askell Ltd. által indított Klímafarm Projektben is, amely a hulladékgazdálkodást hivatott összekapcsolni a mezőgazdasággal, élelmiszer-termeléssel, valamint a klíma- és környezetvédelemmel. A tervek szerint, a zárt láncú gazdálkodási egység további szakemberek, valamint a lakosság bevonásával nemcsak a legmagasabb technológiai színvonalon szolgálja majd a klímavédelmet, de az oly szükséges szemléletformáláshoz, végső soron pedig a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenéséhez is hozzájárul majd.
Forrás: greenfo.hu
