Milánói történet, avagy így gyűjtsd külön a biohulladékot!

  • 2022. május 19.
  • Gyuri

Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel.

A helyzet javítása érdekében az Európai Unió 2023 végéig minden tagállam számára kötelezővé tette a biohulladékok begyűjtését. Örömteli, hogy már napjainkban is számos ország és régió, illetve nagyváros – köztük Milánó – is megkezdte az élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszerek bevezetését. Milánó jó gyakorlatáról bővebben a vonatkozó esettanulmányban lehet elolvasni, röviden azonban az alábbiakban is összefoglaljuk.

Az olasz nagyváros lakossága 1,4 millió fő, a lakosság 80%-a magasházakban él. Ennek ellenére a város vezetése képes volt hatékony hulladékgazdálkodási rendszert bevezetni. A 2011-es önkormányzati választások eredményeképpen a kormány nagyobb hangsúlyt kezdett fektetni a hulladékgazdálkodás területére – ezen belül is a szerves hulladék nagyobb mértékű begyűjtését szándékozták előtérbe helyezni. 

A folyamat első szakasza 2012 novemberében kezdődött el, ezt követően szakaszosan vezették be a rendszert a város különböző régióiban. Külön hangsúlyt fektettek a lakossággal való kommunikációra és az oktatásra. Az új rendszer bevezetése előtt két hónappal minden régiót tájékoztattak a rendszer felépítéséről és működéséról. Emellett okostelefonos alkalmazást és egy külön erről szóló weboldalt is létrehoztak.

 

Milánói történet, avagy így gyűjtsd külön a biohulladékot!

 

A holisztikus szemléletmód elengedhetetlen

Az új rendszerben három fő kategóriát, ezekhez pedig eltérő logisztikai alrendszereket hoztak létre: 

 

Kereskedelmi tevékenységek (étkezdék, bárok és éttermek)

E szektorban a vizsgált hulladékfajták beszedése már 1997-ban megkezdődött. A városban összegyűjtött összes élelmiszer-hulladék mintegy 25%-át teszik ki. A begyűjtésnél a következő kritériumokat alkalmazták: háztól házig történő begyűjtés; 120 literes kukák biztosítása; napi szintű begyűjtés hétfőtől vasárnap estig.

Háztartások

A háztartásokból származó élelmiszer-hulladék a Milánóban összegyűjtött ilyen típusú hulladék legnagyobb részét teszi ki. Szintén három fő kritériumot fogalmaztak meg: házhoz menő begyűjtés történik, mindez hetente kétszer kora reggel, valamint 120, 35 vagy 10 literes kukákat biztosítanak, ill. komposztálható zsákokat a kukába való elhelyezéshez. Kisebb szemetesek/zsákok kérésre szintén rendelkezésre állnak a kisebb háztartások számára. 

Élelmiszer-hulladék frakció a nyitott piacokon 

2017-ben kezdődött meg a nyitott piacokon történő begyűjtés, 2019-ben pedig már 2000 tonna élelmiszer-hulladékot gyűjtöttek össze, majd komposztáltak.  A piacok esetében speciális komposztálható zacskókat biztosítanak zacskótartóval; illetve gyűjtést minden alkalommal, amikor a piac bezár.

 

Milánói történet, avagy így gyűjtsd külön a biohulladékot!

 

A folyamat kiválóságát számadatok is bizonyítják

Az átválogatott élelmiszer-hulladék a montellói Anaerob Emésztőmű üzembe kerül, amely az anaerob emésztésből származó biogázt és az emésztett anyagból komposztot állít elő.

10 évnyi működés után a milánói élelmiszerhulladék-begyűjtési rendszer nagyszerű eredményeket mutat. 2011 és 2015 között az egy főre jutó összegyűjtött élelmiszer-hulladék éves mennyisége 28 kilogrammról 95 kilogrammra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 110 kilogrammot, ami majdnem hatszorosa az uniós átlagnak. A legutóbbi évek adatai szerint évente átlagosan 130.000 tonna élelmiszer-hulladékból keletkezik biogáz, illetve komposzt. 

Milánó kiváló példa lehet a többi európai ország számára, hiszen egy átfogó rendszer kidolgozásával, a lakosság megfelelő tájékoztatásával és időben megkezdett edukálásával 4 év alatt látványos eredményeket értek el. A program bevezetése az egész hulladékgazdálkodási rendszerre pozitívan hatott. Az élelmiszer-hulladék különgyűjtését megvalósító rendszer bevezetése után a szelektívhulladék-gyűjtés is fellendült. 2019-ben elérte a 62,6%-ot, ami az EU 2020-ra kitűzött 50%-os újrahasznosítási célértékéhez viszonyítva kiváló eredmény. Emellett a rendszer gazdasági megtakarításokkal és nagyszerű környezetvédelmi eredményekkel is járt.

A milánói sikertörténet jó minta és kiindulópont lehet számos városnak, régiónak. A rendszer kiépüléséről és elemeiről az alábbi linken elérhető esettanulmányban lehet részletesebben olvasni:

https://humusz.hu/sites/default/files/milan_case_study_hun.pdf 

 

Az esettanulmány angolul a Zero Waste Europe honlapján érhető el.

Képek forrása: Zero Waste Europe