Így lesz a hulladékból elektromos áram és fűteni való biogáz
Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.
Az emberiség jövője: a hulladék. Ha ez így egy kissé sarkos megfogalmazásnak is tűnik, az biztos, hogy most minden korábbinál nagyobb figyelem irányul a hulladékgazdálkodásra, hiszen nemcsak a klímaváltozás egyre pusztítóbb jelei ösztönzik a világ vezetőit a minél kisebb környezetterhelésre – és lehetőleg a körforgásos gazdaságra való berendezkedésre –, hanem az Európát fenyegető energiaválságban is a hulladéktól várják a csodát.
Legalábbis erre utal az Európai Uniónak az elmúlt hónapokban bejelentett, az orosz gáztól való függetlenség elérését támogató terve, amely szerint 2030-ig a tízszeresére kell növelni az uniós biometán-termelést. Az élelmiszeripari folyamatok minden lépésében megtalálható szerves hulladékból előállítható biogáz a becslések szerint az Oroszországból az EU-ba importált gázmennyiség egyötödét helyettesítheti, és 2050-re akár a teljes mennyiséget is fedezheti. Az Európai Biogáz Szövetség (EBA) úgy számol, hogy rövid távon mindez 1000 új biomassza-erőmű építését és 40 milliárd eurós beruházást igényel. A biometán mellett szóló érvek egyértelműek: termelésének és felhasználásának növelésével mérsékelhetők a földgáz importálásának költségei, ráadásul a belföldi biogáztermelés az ellátás biztonságát is erősíti a beszerzés bizonytalanságaival szemben, miközben csillapíthatja a magas energiaáraktól szenvedő agrárszektor terheit is.
Az időjárástól független megújuló energiaforrást jelentő biogáznak a Nemzetközi Energiaügynökség szerint is növekvő szerepet kell játszania a globális energiaellátásban, és erre már vannak követendő példák is Európában. Dánia gázfogyasztásának például már most is az egynegyedét fedezi a biometán, és bár korábban 2034-re jósolták azt a fordulópontot, amikor a dániai biogáztermelés már képes kielégíteni a belföldi kereslet 100 százalékát, az ukrajnai háború miatt fellendített termelés ezt a céldátumot 2030-ra hozta előre. De már Nagy-Britanniában is konzultáció indult a biomassza-energia iparának fellendítéséről, Olaszország pedig 4,5 milliárd euró uniós támogatást kapott fenntartható biometán-termelésre.
Bár biogázt terményekből vagy szerves ipari hulladékból is elő lehet állítani, az uniós irányelv – a párhuzamos élelmiszerválságtól nem függetlenül – a hulladékalapú biogáztermelést helyezi előtérbe. Németországban ma is az lehetetleníti el a biogázüzemek még nagyobb terjedését, hogy a gazdák elsősorban mezőgazdasági alapanyagok, például kukorica feldolgozásával termelnének biogázt, miközben a környezetvédelmi szakértők szerint már így is túl nagy területet foglalnak el az országban a szántóföldek és az energiaültetvények.
A nagykőrösi biogázerőmű, Fotó: Stallprofi Kft.
Magyarországon van mit bepótolni, ugyanis hiába szövögetett a hazai biogázszektor már egy évtizeddel ezelőtt is nagy terveket, azokból kevés valósult meg. A Magyar Biogáz Egyesület 2010-ben, amikor összesen 12 biogázüzem volt Magyarországon, azt jósolta, hogy a számuk 2020-ra elérheti az 500-at is, ehhez képest az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss adatai szerint 2021-ben 38 biogázüzem és 27 olyan erőmű működött Magyarországon, ahol a biomasszát energetikai célra hasznosították. Ez idő alatt Németországban 4500-ról 11 ezerre, míg például Csehországban 70-ről 500-nál is többre emelkedett a működő biogázüzemek száma.
A teljes cikket ide kattintva tudjátok elolvasni.
Cikk és képek forrása: qubit.hu
