A Gaja Egyesület komposztprogramja

A sikeres komposztálás feltételei

Települési környezetben a lehullott lomb hulladék, a járdán és úttesten pedig eltakarításra váró balesetveszélyesnek ítélt szemét. Az erdőben ugyanez talajjá válik. Ebből nőnek ki a facsemeték, ebből építi évről évre lombkoronáját az öreg tölgy. Hibázunk azzal, hogy a levéllel hulladéklerakóra küldjük a kertünk leendő szerves anyagát és a talajunk ásványait, de azzal is hibázunk, hogy mindezt a gyerekek szeme láttára a legnagyobb természetességgel tesszük. Ezzel semmibe vesszük, mintegy jóvá hagyjuk a klímaváltozás fenyegetését, hogy tudniillik a talajaink humusztartalma az emelkedő hőmérséklet hatására soha nem látott sebességgel fog bomlani. Látványosan kinyilvánítjuk, hogy nem érdekel bennünket az utódaink jövője. A lombnak a kertünk talajában van a helye, annak a termékenységét kell humusszá alakulva fenntartania. 

A lehulló lomb nedvességtartalma közel 50 %, a szén-nitrogén aránya – a C/N – pedig 40 : 1. Ez pont elég a jó minőségű komposzt készítéséhez. A levelet fel kell aprítani, hogy megnöveljük a mikrobiológiai tevékenységhez a felületet, másrészt az aprítás során szabaddá váló edénynyalábokon keresztül a nedvesség és a mikroszervezetek az anyag belsejébe jutnak. Ha az így nyert aprítékot egy szabályos, minimum 1 m3-es kockát formázó halomba rakjuk, akkor a halom belsejének hőmérséklete jelentősen nőni fog. A 100 m2- en szétterült avar bomlásakor is képződik hő, de az a 100 m2-es környezetben azonnal eloszlik, érzékelhetetlenné válik. Ugyanakkor, ha ezt az avarmennyiséget 1 m3-re rakjuk össze, akkor ez már csak 6 m2-en érintkezik a környezettel és látványosan felmelegszik. A szervesanyag rossz hővezető, a hő a halom belsejében marad. Ismert törvényszerűség, hogy a hőmérséklet növekedésével gyorsul a kémiai reakciók sebessége. Ez a hő fogja nekünk a komposztálódást intenzívebbé tenni. 

A komposztálás tulajdonképpen a szerves anyagok biológiai bontásában résztvevő mikroszkopikus szervezetek életfeltételeinek az optimalizálását jelenti. Az a feladatunk, hogy gondoskodjunk a mikroszervezetek jóllétéről.

A frissen hullott levél nehéz, a térfogatsúlya 0,5 t/m³. A szél, a száraz téli hideg hatására igen gyorsan csökken a víztartalma, hamar eléri a 0,2 t/m³ térfogattömeget. Ebben az állapotában csak erőteljesen megnedvesítve indítható a komposztálás. Ez azt jelenti, hogy 100 kg ilyen levélhez 40 l vizet is kell adni. Az ép levél nem nedvesedik, lepereg róla a víz. Fűnyíróval össze kell aprítani, így a megsértett levéllemezeken át valósággal felszívja a vizet. 

Fontos és jó, ha van szénává szárított füvünk (kaszálékunk), amiből 1/3 résznyit tudunk a halmunkba keverni. Ezzel visszük be a könnyen felvehető nitrogént. E nélkül a bomlási folyamatok lelassulnak. Ha az ízlésünk nem tiltakozik ellene, egy-egy marék műtrágya 20 cm-es rétegenként ugyanezt a feladatot ellátja. Sokszor próbáltuk és jó tapasztalatok vannak az emberi vizelet használatával. Ilyenkor a nedvesítéskor a vízhez öntve tudjuk alkalmazni. Régen ez volt a puskapor gyártáshoz szükséges salétrom jóformán egyetlen forrása, illetve a permakultúrákban az egész világon jelenleg is használják.

Nagyon lényeges a rendszeres forgatás. A komposztálás aerob folyamat, a mikroszervezetek oxigén nélkül nem működnek. A komposzthalom folyamatosan jó levegőellátottságát faaprítékkal elősegíthetjük. Ebből az egész térfogatra nézve 15 %-nyi elegendő. Ha képesek vagyunk hetente átforgatni, és ilyenkor optimálisra nedvesíteni a komposzthalmunkat, biztosak lehetünk benne, hogy 4 hónap múlva kifogástalan lombföldünk lesz.

Erőteljes talaj szerkezet stabilizáló hatású, jó víztartó-képességű és kedvező ásványi anyag összetételű a lombkomposzt. Ez nem trágya, ez elsősorban talajjavító anyag.

Az elmondottak alapján a komposztálás legfontosabb feltételei a következők: aprítottság, 50 % víztartalom, felvehető nitrogén, legalább 1 m * 1 m * 1 m méretű halom. Átforgatáskor a komposztkeretet leemeljük a komposzthalomról, a halom mellé tesszük és vasvillával vagy lapáttal nem tömörítve a halmot belelapátoljuk. Ilyenkor öntözőkannából pótoljuk a nedvességet, rétegről rétegre türelmesen, de nem feleslegben adva a vizet. Pont annyira legyen mindig nedves mint a kinyomott szivacs.

Iskolai komposztprogram

Ezeket az elméleti ismereteket szeretnénk átadni a pályázatunk célcsoportjainak. Pár éve ezt úgy csináltuk, hogy megyeszerte komposztkereteket osztottunk, előadásokat tartottunk és nyomtatott segédanyagot adtunk a helyes komposztáláshoz. Próbáltuk nyomon követni, hogy boldogulnak a partnereink, és igyekeztünk mentorálni, segíteni a folyamatokat. Van is egy régóta, sikeresen komposztáló „törzs” csoport. De messze nem voltunk elégedettek az elért létszámmal. 

A helyi rendeletek és a törvényi módosítások is ösztönöztek bennünket, hogy szélesítsük a partneri bázisunkat. A lakossági csoportok mellett az óvodás és az iskolás közösségekre is figyelmet fordítunk a továbbiakban.

2018-ban az ALCOA Foundation pályázatának segítségével az általános iskolásokkal kezdtük a foglalkozásokat. Egy korszerű laboratóriumot szereltünk fel, és iskolás csoportokat vártunk kb. 60-75 perces műhelymunkára. Ezek a 2018/19-es tanévben heti rendszerességgel zajlottak. A város általános iskoláinak negyedikesei vettek részt a programban. Kiscsoportokban, forgószínpadszerűen dolgoztak a gyerekek, és a gyakorlatban sajátították el az ismereteket. A talaj vízáteresztő képességét modellezték az első csoportban. Megtanulták elkülöníteni a fizikai talajféleségeket (homok, vályog, agyag) a második asztalnál. A talajok karbonátos mésztartalmának megállapítására egyszerű kísérletet végeztek a harmadik állomáson. Fénymikroszkóppal nézték meg a talajok összetételét a negyedik asztalnál. Egy termoszban saját komposztot raktak össze, amit magukkal vittek, és az iskolában kezelték. Nagyon népszerű volt ez a módszer, hiszen a gyerekek aktivitására, cselekedtetésére épült, így történt az ismeretek átadása. Sajnos a Covid miatt ebben a tanévben nem tudjuk folytatni, pedig hatalmas igény van rá az egész megyéből. Mindenképp szeretnénk folytatni, szélesíteni a programot.

Óvodai komposztprogram

Az első pályázat sikere újabb lehetőséget nyitott meg számunkra, az ALCOA a 2020/21-es évben az óvodás programunkat is támogatja. Itt három pillérre építkeztünk: óvodai dolgozók, óvodások, szüleik, nagyszüleik.

A program nyitó foglalkozására Fehérvárcsurgón, a Károlyi-kastélyban került sor az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kiállítás és vásár keretében. Két óvoda nagycsoportosai vettek részt a talajos foglalkozásokon. Partnerünk volt a Bogárháton program vezetője, Sasvári Zoltán is. Segítségével a talajlakó bogarakkal ismerkedtek játékosan a gyerekek. 

A partneróvodákban a nevelőtestületeknek (óvónők, kertész, dajkák) rövid elméleti és gyakorlati bemutató során adtuk át az elméleti minimum ismereteket. Nagyon nagy volt az érdeklődés, örömmel vették a felkészítést a felnőttek. Minden nagycsoport megkapta Mérő Ágnes: Túrni és tanulni című oktatási segédanyagát, ebből a későbbiekben tudnak majd építkezni.  Szintén ajándékba adtuk hozzá a Te és a talaj című színező és foglalkoztató füzetet. A módszertani beszélgetések, ötletek jó befogadókra találtak, már tartottunk a témában nevelőtestületi értekezletet, és ha a Covid engedi, erre még van további igény.

Ezt követően a nagycsoportos óvodásoknak tartottunk tevékenykedtető gyakorlati foglalkozást. Mérő Ágnes Túrni és tanulni című munkájára alapoztunk. A gyerekek kétféle talajjal ismerkedtek (agyagos réti talaj és homokos erdei talaj). Ezeket gyúrták, sodorták, megnézték a vízvezető képességüket. A karbonátos mésztartalom vizsgálat ecettel nagy sikert aratott. Feladatul kapták, hogy különböző talajba ültetett árvácskákat gondozzanak, figyeljék fejlődésüket (rossz vízmegtartó képességű homoktalaj, rossz vízvezető képességű agyagos talaj, komposzt). Egy kétfelé vágott almát elültettek úgy, hogy az egyiket nylonba csomagolták. Ezt majd tavasszal kiássák, beszélnek róla.

A foglakozás menete:

1) Beszélgetés a Földről (földgömb), és a talajról (roll-lapon a talaj funkciói – ezt körülállták)

2) Két talaj fizikai vizsgálata: szemmel hasonlóságok, különbségek. Tapintásos vizsgálata, morzsolgatás.

3) Homokos talaj gyúrása, sodrása. Agyagos talaj sodrása, gyúrása. Tapasztalatok összegzése.

4) Talajok vízáteresztő képessége: műanyag flakonból 2 szűrő készítése, összehasonlítás

5) Mésztartalom vizsgálata ecettel, pezsgés megfigyelése 

6) Kísérletek előkészítése: 3 árvácska elültetése, feladat: gondozás, megfigyelés, alma felezése

7) Összefoglaló beszélgetés a talajról (roll-lapnál)

Az óvodások szülei a harmadik célcsoport. Nekik a komposztálás elméleti minimum ismertetésén túl gyakorlati bemutatót tartottunk. Egyszer használatos raklapból és műanyag hálóból szemléltettük az egyszerű komposztkeret-készítést. Ezután a levél aprítását figyelhették meg. A kupacon többször haladt át a fűnyíró, s minden áttolás után jól látható volt a térfogatcsökkenés mértéke. Az elegendő mértékű nedvesítésre külön hangsúlyt fektettünk, kiemelve a mikrobiológiai folyamatokhoz szükséges 50 %-os nedvesség optimumot. A tápanyag optimalizálása végett a magunkkal vitt szárított szénát, mint nitrogénforrást hozzátettük, de utaltunk a műtrágya felhasználhatóságára is. Nagy derültséget keltett az emberi vizelet mint nitrogénforrás. Nagyon aktívak voltak a szülők, sok gyakorlati kérdéssel. Mindenképpen szerencsés, hogy az óvodák bejáratánál, 4 órakor került sor ezekre a találkozókra. Nemcsak a szülők, a gyerekek is élvezettel figyelték a bemutatót.

Lakossági komposztprogram

A program másik része a lakóterületi komposztálási bemutató. Ez hasonlóan zajlik az óvodai óvónői / szülői bemutatókhoz. Először a minimum ismeretek átadása, majd a gyakorlati bemutató történik. A sok kérdés alkalmat ad a részletes kifejtésre is. Saját tapasztalataikkal is gazdagítják a programot a résztvevők. Jó, hogy jönnek a „régiek”, megerősítve, hogy jól működik a komposztjuk.

A következő pályázatot a 2020/ 21-es évben az ARCONIC Alapítványhoz adtuk be. Itt a fő célunk a városi zöldhulladék terhének mérséklése, észszerű eljárással. Székesfehérváron 14000 családi ház van, ezek mindegyikétől kb. 30 darab 110 literes műanyag zsák kerül a DEPÓNIA hulladéktelepére. A környezetvédelmi vonatkozásokon túl a lomb komposztálásának zsebbe vágó hatásai is lehetnek. A következő évben Székesfehérváron már 40 %-al több zöldhulladék kerül a lerakóra, ugyanis törvény tiltja 2021 január 1-től az égetést. A meglévő feldolgozó kapacitást teljesen leköti a jelenlegi mennyiség, vagyis a 14 000 családi ház 30 db 110 l-es műanyag zsákban csomagolt lombmennyisége nem növelhető.

A kert tulajdonosaknak vagy felárat kell fizetniük, hogy a megnövekedett mennyiségű zöldhulladékot egy központi kezelőbe vigyék, vagy kénytelenek lesznek visszatartani és humifikált állapotban a kertjükben felhasználni. Meg kell tanulniuk komposztálni.

Célunk ezért, hogy a lakosság széles körében megismertessük a komposztálás fontosságát, gyakorlatát. Lakóterületenként tervezzük a bemutatókat, amint a Covid engedi a gyülekezést.

Ennek a programnak is van iskolai része. Régi együttműködő partnerünk a Székesfehérvári Munkácsy Mihály Általános Iskola (Örökös ökoiskola). Itt a komposztálás már az ökoiskolai program része. A lelkes udvaros a felső tagozatos diákok segítségével kiváló minőségű komposztot állít elő és használ a talaj javítására. 

Az Arconic pályázat keretében először a nevelőtestület részére tartottunk rövid előadást a talaj szerepéről és a komposztálásról. Ezt követően szülők számára volt elméleti ismertetés és gyakorlati bemutató az iskola udvarán. Az első-másodikos tanulók érzékenyítése is megkezdődött. A Bogárháton alapítvány bemutatta a Gerzson, a ganajtúró bogár házasodik című produkcióját. Az interaktív előadást élvezték a gyerekek. Ennek keretében vettük át ünnepélyesen a pályázati díjazást az ARCONIC képviselőjétől.

A pályázati pénzekből remekül használható roll-lapokat készítettünk, ezek jól segítik a megértést. A foglalkozások bevezetésekor és az összegzéskor jó szolgálatot tesznek.

A Covid miatt egyelőre nem tudunk terepen dolgozni, ha tartós lesz ez a helyzet, más módon is próbálkoznunk kell.

Írta: Gaja Környezetvédő Egyesület
Képek forrása: Gaja Környezetvédő Egyesület, Pixabay.com

 Az esettanulmány megírását az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatta.