Tudd, hogy mit miért teszel!
Endrei Juditot sokan még mindig a televíziózással kapcsolják össze, bár egyre többen tudják róla azt is, hogy az utóbbi évtizedben jó néhány közösségépítő projektet, egyesületet hozott létre. Olyan, egyre fontosabbá váló témák elkötelezett, aktív szószólójává vált, mint a környezettudatos, egészséges életmód, vagy a középkorúak, elsősorban a nők karriertervezése, életpálya-módosítása. Ezért kerestük meg azzal, hogy legyen a KukaDiéta versenyünk háziasszonya. Legnagyobb örömünkre Judit elvállalta a felkérésünket, hiszen ő maga is törekszik arra, hogy egészséges és környezetbarát háztartást vezessen. Kolontár Elvira interjúja.
A környezetvédelem a saját otthonunkban kezdődik – erre kíván rávilágítani a HuMuSz lakossági kampányával. Te és a családod milyen lépéseket tesztek a környezet megóvásáért?
Sok apró lépésben, fokozatosan változtattuk meg a szokásainkat. Ha valamit egy hónapig másképp csinálsz, az márszokássá válik. Például szép lassan szinte minden lámpánknál áttértünk az energiatakarékos égőkre, ez nagyon fontos lépés volt, bár továbbra is mániákusan kapcsolgatom le a lányaim után a villanyt. A fűtésen is spórolunk, ahogy tudunk, éjszakára például mindig visszavesszük a hőfokot. A családban mi leginkább zuhanyozni szeretünk, ezzel is tudjuk csökkenteni a vízfelhasználásunkat, csak néha veszünk kádfürdőt. Amióta bevezették a szelektív gyűjtést, azóta mi is csináljuk, bár én úgy tapasztaltam, hogy ezen a területen még nagy hiányosságok vannak, hiszen sokszor szinte kifolyik a szemét a gyűjtőkből, és gyakran minden egyebet is a szelektív szigetek mellé dobálnak. Sajnos Szentendrén is sok az illegális lerakó, meg a városon kívül, a természetben is. Mi nagyon sokat járunk kirándulni, és bizony sokszor tapasztaljuk, milyen szemetesek az erdeink. Egyértelmű, hogy nem dobunk el semmit, és az erdei szemétgyűjtőben sem hagyjuk ott a szemetet, inkább hazahozzuk, és itthon dobjuk ki. Ezeket szép fokozatosan kezdtük el csinálni, de ma már mind-mind az életünk részévé vált.
A kampánynyitó Nulla Hulladék Napunkon többek között azt vállaltad, hogy következő lépésként veszel egy vízszűrőt. Ez milyen pozitív változásokat eredményezett nálatok?
Valóban megvettük már a vízszűrőt, mostantól már nincs szükség arra, hogy a bevásárlóközpontokból szállítsuk haza a nejlonba csomagolt ásványvizes kartonokat, mint eddig. Egyrészt benzint spórolunk ezzel, másrészt nem kell a flakonokat zsugorítani és eldobni. Véleményem szerint a szemléletváltásnak az is része, hogy az ember végiggondolja tágabb összefüggéseiben is, hogy mi az olcsóbb, mi a drágább. A vízszűrővel sokkal olcsóbban juthatunk jó minőségű vízhez, hiszen ha utána számolunk, ennél a legolcsóbb ásványvíz is drágább. Emellett a környezetet is megkíméljük a felesleges csomagolásoktól. Ugyanezt az elvet követve kétéve csak környezetkímélő takarító-és mosogatószereket használok, amelyek a természetbe kikerülve néhány órán belül lebomlanak. A flakonon található papír és nyomdafesték is olyan anyagból készült, hogy ha netalán égetőbe kerülne, akkor sem szennyezi a környezetet. Persze ezeket a műanyagokat is szelektáljuk,de mivel a beléjük töltött anyagok koncentrátumok, kevesebb kerül belőlük a gyűjtőbe. Ha innen közelítjük meg a kérdést, egyértelmű, hogy fajlagosan is olcsóbb bármilyen más hagyományos tisztítószernél.
Hol szoktátok a családi bevásárlásokat intézni?
A bevásárlóközpontokba járást sikerült azzal csökkentenünk, hogy az alapvető dolgokat egy internetes áruházban szerezzük be, ez kényelmes, mert mindent házhoz is szállítanak. De legjobban a szentendrei kis boltokat és a piacot szeretem, a húsféléket, gyümölcsöket, zöldségeket vagy példáula tojást ezeken a helyeken veszem, megvannak a szokásos bejáratott helyeim. A multiknál majdnem minden olcsóbb, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a minőség is ugyanaz, mint a piaci áruk esetében.
Mit tesztek azokkal a dolgokkal, amikre már nincs szükségetek? Van-e olyasmi, amit elajándékoztok vagy továbbadtok?
A gyerekek kinőtt ruháit például mi is szeretjük továbbadni, annak idején mi is szívesen fogadtuk, ha kaptunk gyerekruhát. Az egyesületben pedig tervezzük, hogy mi is rendezünk egy „garage sale”-t, ami Amerikában igen elterjedt megoldás, ott még a tehetős háziasszonyok sem szégyellik eladni a háztartásukban feleslegessé vált, ám még használható tárgyakat. Nekem nagyon tetszik, ahogy szépen berendezik a garázst, az arrajárók pedig olcsón hozzájuthatnak a nekik már felesleges tárgyakhoz, ruhákhoz, díszekhez,de akár komolyabb háztartási cikkekhez is. Nemsokára mi is tető alá hozunk egy ilyen jellegű vásárt, ahol a háztartásban még használható tárgyakat áruljuk, a befolyt összegből pedig jótékonykodni szeretnénk.
Használtok-e újrahasznosított anyagból készült termékeket?
Ezt a jópofa kis hamutartót például Párizsból hoztuk. Egy hajléktalantól vettük, a Pompidou központ mellett árulta ezeket a kólásdobozból készült hamutartókat. Nekem nagyon szimpatikus volt, hogy nem a markát tartotta, és nem is fillérekért árulta, hanem két és fél euróért. Ez jó példa arra, hogyan lehet újrahasználni az egyébként környezetszennyező tárgyakat. Ezen kívül sok újrapapírból készült noteszünk van otthon. Ha például választhatok, hogy műanyagból készült vagy fatálcát vegyek, akkor az utóbbit fogom választani. Erre mondhatjuk, hogy újabb fát vágnak ki, viszont a műanyag tálca a szemétbe kerülve szennyezi a környezetet, a fatálca nem.
Neked több könyved is megjelent, és könyvkiadód is van. Akönyveidet rendszeresen viszed könyvtárakba – te magad is szoktál kölcsönözni?
Sokat jártam könyvtárba, amíg diák voltam, ma a gyerekeim is járnak, de őszintén bevallom, hogy a könyvek vásárlásáról nem tudok lemondani, otthon sok könyvet tartunk. Sokat járom az országot a könyveim révén, és az a tapasztalatom, hogy az én korosztályom, a középkorúak, idősebbek is sokat járnak könyvtárba, hiszen a könyvek, a papír nem olcsó. Mi is törekszünk arra, hogy minél kevesebb papírt használjunk.
Ezt hogy tudjátok megoldani?
Minden papírlapot kétszer használunk, az egyik oldalon nyomtatott, de jegyzetelésre még használható papírt otthon piszkapapírnak hívjuk. A kisebbik lányom nagy környezetvédő, ha valamit mégis feleslegesen kinyomtatok, azonnal megjegyzi: „Mama, tudod, hány fát vágnak ki ezért?” Mélységesen felháborítanak a postaládákba dobált akciós újságok. Hihetetlen mennyiségű papír kerül emiatt feleslegesen a szemétbe. A hiper-szuper megjelenésű katalógusokat például olvasatlanul dobom ki, mert nem érdekelnek. Nem akarok az ilyen módon hirdető cégek ellen beszélni, lehet, hogy ők azt tapasztalják, hogy a prospektusaik révén nő a forgalmuk, de én leginkább az interneten zajló kereskedelemben hiszek. Messziről indultam el az internet irányába, még ötévvel ezelőtt is azt mondtam,hogy az internet az én életemből már kimarad. Aztán vettem egy nagy levegőt, és mégis elkezdtem használni. Ma már levelezésre, kapcsolattartásra igen gyakran használom, és ahogymár mondtam, az alapvető dolgokat egy internetes áruházból szerzem be. Sok műszaki cikket is interneten keresztül vásároltunk. Én úgy látom, hogy el fog múlni ez a papírmizéria, az én gyerekeim már biztosan inkább az interneten kezdik el keresgélni, hogy mit hol vegyenek meg. Ugyanakkor van egy számomra szimpatikus kezdeményezés: valamelyik multi áruház nemrég küldött egy levelet válaszborítékkal, hogy kérek-e reklámot, ha nem, akkor nem küldenek többet. Ezt a többi áruház is bevezethetné.
Te magad a klubtalálkozóknak köszönhetően gyakran találkozol az idősebb korosztállyal. A középkorú vagy idősebb korosztály számára lehet-e közösségi elfoglaltsága környezetvédelem? Mia HuMuSz-nál számos olyan példát hallottunk, hogy egy-egy lakóközösségben nyugdíjasok szervezték meg a komposztálást, és ők felügyelik a folyamatot. Szerinted mik azok a zöld tevékenységek, amelyekkel az idősebbekis szívesen foglalkoznak?
Egy alkalommal például Győrben voltunk, ahol megcsinálták az ország első idősek játszóterét. Az ottani társaság elmondta, hogy ha látnak valahol az árokparton szemetet, összekürtölik egymást, felkerekednek, és összegyűjtik. Elképzelhetőnek tartom, hogy közös nagytakarítást vagy szemétszedést mások is szerveznének, mert a tiszta környezet mindenkinek fontos.
Mennyire fontos a családi példa, a nők, az anyák szerepe a környezetvédelmi szemlélet kialakításában?
Én úgy gondolom, hogy minden a családból indul el. Ha otthon egy kisgyerek megszokja, hogy a szemetet az utcán nem dobjuk el, vagy szelektáljuk a hulladékot, akkor felnőttkorában is ezt fogja folytatni. A gyermekeim generációjának szerintem ez már természetes lesz, vagyis ez egy fokozatos folyamat. Véleményem szerint a legfontosabb dolog, hogy tudatosan éljük az életünket: tudd, hogy mit eszel, mit iszol, mitmiért teszel, mik a tetteid következményei, így minden szempontból jobb életet élhetsz.
