Te milyen fogadalmat teszel az újévre?

A Humusz Szövetség több mint 20 éve segíti a lakossági szemléletformálást a hulladékcsökkentés terén. A nulla hulladék elvének lényege, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyek végső soron csökkentik a keletkező hulladék mennyiségét és veszélyességét. Bár a nulla hulladék elérhetetlen célnak tűnik, a lényeg, hogy elinduljunk ezen az úton, ugyanis minden kis lépéssel hozzájárulunk egy hulladékszegényebb jövő eléréséhez.

A Humusz létrehozott egy hulladékos önismereti kvízt, amellyel megnézheted, mi mindent teszel meg a hulladékmegelőzés terén, illetve mely területeken érdemes még fejleszteni. A kvíz nem teszt, nincs pontozás sem, hiszen mindenkinek mások a lehetőségei, és nagyon sokféleképpen járulhatunk hozzá a környezetünk védelméhez. 2017. december 31-ig közel 680-an töltötték ki a kvízt, és sok érdekes tanulságot lehet levonni a beérkezett válaszokból.

Egy átlag magyar ma valamivel több, mint 1 kg szemetet termel naponta a háztartásában, és jelenleg ennek háromnegyede végzi hulladéklerakókban és –égetőkben. Ha a hulladék összetételét nézzük meg, azt látjuk, hogy a harmada szerves hulladék, tehát ennek komposztálásával rögtön harmadával csökken a vegyes hulladékunk mennyisége. Azonban nagyon változó, hogy kinek van erre lehetősége. A kitöltők fele rendelkezik kerttel, és nagy hányaduk ki is használja komposztálásra. Azonban harmaduk úgy érzi, nincs rá lehetőségük. Kevesebb mint 10%-uk használ ki alternatív megoldásokat, mint a közösségi vagy beltéri komposztálás. Amikor arra kérdeztünk rá, hogy mi jelentene számukra segítséget a hulladékcsökkentésben, sokan jelezték is a komposztálás lehetőségét, így erre keresnének megoldásokat.

Arra is kíváncsiak voltunk, milyen tényezőket látnak akadálynak a nulla hulladék megvalósításában. A többségük úgy látja, hogy a vállalatok nincsenek megfelelően ösztönözve a hulladék csökkentésére, igaz, kevesebben gondolják úgy, hogy nincs elég környezetbarát termék. Ez is azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk másra hárítani a felelősséget, még akkor is, ha egyébként van alternatíva. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem kellenének ösztönzők, hiszen továbbra sem eléggé elterjedtek a környezetbarát megoldások, sőt, visszalépéseket is látni ezen a téren. Kitűnő példa erre a visszaváltható patronok megszűnése, amely komoly felháborodást váltott ki a lakosság körében. Megfelelő gazdasági és jogszabályi keretek között ilyenre nem kerülhetne sor.

A második legnagyobb akadálynak azt látják, hogy nincs elég csomagolásmentes termék, üzlet. A megkérdezettek közül sokan érzik úgy, hogy a csomagolásmentes vásárlási lehetőségek nagyban segítenék hulladékcsökkentési törekvéseiket. Miután a háztartási hulladéknak akár a felét is kitehetik a csomagolási hulladékok, ez a feltételezés nem megalapozatlan. Ma is vannak üzletek, ahol lehet kimérve termékeket vásárolni, valamint a piacokon is könnyebb a csomagolásmentesség megvalósítása. Azonban sokan jelezték, hogy nem tudnak élni a lehetőséggel, ugyanis vagy nincs elérhető közelségben piac, vagy a nyitvatartási idő nem megfelelő. A táblázatból nem látszik, de többen tartják problémának a szemléletmód és a motiváció hiányát. Sokan amiatt nem mernek akár saját vászonszatyorba kérni gyümölcsöt vagy pékárut, esetleg szólni, hogy nem kérnek műanyag zacskót, mert félnek, hogy „hülyének nézik”. Nem jelentenek segítséget e téren az egészségügyi szabályozások sem, hiszen a legtöbb esetben hiába a jóindulat az eladók részéről, ha nem tehetik meg.

Érdemes még megemlíteni a hátráltató tényezők közül az információhiányt és a hulladékgazdálkodási rendszer hiányosságait. Sajnos Magyarországon még ma is vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem érhető el a szelektív hulladékgyűjtés, de a különleges kezelést igénylő hulladékok leadására sincs megfelelő gyűjtőhálózat. Problémaként említik a rendszer rugalmatlanságát arra vonatkozóan, hogy milyen sűrűn viszik el a szelektíven gyűjtött hulladékokat, valamint azt, hogy a szemétdíjban sehogy sem tükröződnek a hulladékcsökkentési törekvések. A gyűjtőedényzetek választásában nincs sok lehetőség, és a lakosság nincsen megfelelően ösztönözve. Sokszor az is gondot okoz, hogy kevés az információ arra vonatkozóan, hogy pontosan milyen típusú hulladékokat és milyen módon lehet szelektíven gyűjteni. Az egyéni motiváció is fontos tényező, sokan tartják magukat lustának, túl kényelmesnek, vagy érzik úgy, nincsen elég idejük a környezettudatosságra. Ebben nyújtanának számukra segítséget a szemléletformáló kampányok, amelyek ezt a tévhitet eloszlatnák, ill. hasznos információkkal szolgálhatnának. Többen látnának szívesen a médiában nagyobb mennyiségben hulladékcsökkentéssel kapcsolatos tartalmakat.

A Humusz Szövetség projektje, ami a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával valósul meg, nemcsak ösztönözni szeretné a lakosságot, de segítséget is kíván nyújtani a hulladékcsökkentéshez. A kvíz végén arra kértük a kitöltőket, hogy egy személyes fogadalommal járuljanak a környezet védelméhez – tűnjön bármilyen apró változtatásnak. Több mint 500 ilyen elhatározás érkezett be hozzánk, amelyek megvalósításához kitartást kívánunk! Sokan fogadták meg, hogy ezentúl sosem indulnak el saját textilzsák nélkül vásárolni, illetve visznek külön a zöldségnek, gyümölcsnek és pékáruknak is, valamint hogy piacra is többet fognak járni. Sokan lelkesedtek föl a komposztálás iránt, a gilisztakomposztálás is felkeltette többek érdeklődését. Nagy örömmel láttuk, hogy egyre többen fogják használni az egyszer használatos termékek alternatíváit, mint a textil zsebkendő vagy szalvéta, mosható betét, pelenka, vagy térnek át a PET palackokról a kulacsok használatára. A jó példamutatást, környezeti nevelést is kihangsúlyozták, ami szintén fontos ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan közösség, ahol a saját tapasztalatokat is meg lehet osztani.

„Az utóbbi időben egyre inkább terjednek el az olyan blogok, csoportok, oldalak, ahol saját motivációjukat, tapasztalataikat osztják meg az emberek nulla hulladékos szemléletű életmódjukról – mondta Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke. „Ezt nagy eredménynek tartjuk, ugyanis ez is azt mutatja, hogy nemcsak szükség, de igény is van a hulladékcsökkentésre. A személyes példák pedig bizonyítékot jelentenek nem csak arra, hogy ez az út lehetséges, de hogy érdemes is nekivágni.”