Műanyaghulladékból talajjavító? – Poliloop interjú

  • 2020. augusztus 31.
  • Gyuri

Az év magyar startupjával, a polilooppal készítettünk interjút, amely a közép- és kelet-európai energetikai startup verseny, a PowerUp hazai döntőjének győztese lett. A csapat nemrégiben a műanyagok környezetbarát lebontására fejlesztett ki egy vadonatúj technológiai megoldást.

 

Kérjük, mutatkozzatok be, kikből áll a csapatotok?

Madaras Liz: Négyen vagyunk a csapatban. Lévay Krisztivel másfél évvel ezelőtt tettük le a poliloop alapköveit. Elkezdtünk kezdetleges kísérleteket indítani, majd miután születtek komolyabb eredményeink, úgy döntöttünk, hogy ebből már céget is lehetne alapítani – ekkor csatlakoztak Gáborék az operációs és a gazdasági oldalról. Én egyébként biomérnöki és gyógyszervegyész-mérnök végzetséggel rendelkezem. Krisztinával szaktársak voltunk a Műszaki Egyetemen, mesterszakon. Ő gyógyszervegyész-mérnök végzettségű, és a gyógyszeripari K+F területén van tapasztalata.

Zsarnóczi Gábor: Én a Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem, jelenleg a CEU mesterszakán tanulok pénzügy szakirányon. Korábban tanácsadóként dolgoztam a PwC-nél, és egy közös ismerősön keresztül kerültem kapcsolatba Lizékkel. Bő fél éve dolgozom itt.

Antal Gábor: 2019. december közepén csatlakoztam teljes állásban a poliloop csapatához, de már azelőtt is érintőlegesen tisztában voltam a csapat működésével és tevékenységével. Ez idő tájt a Bosch-nál dolgoztam mint logisztikai szakértő. Én is a BME-n végeztem közlekedésmérnökként, illetve logisztikai mérnök mesterszakon.

 

Műanyaghulladékból talajjavító? – Poliloop interjú

 

Mesélnétek kicsit az előzményekről? Honnan indultatok? Hogy vágtatok bele ebbe a folyamatba, és mi volt a személyes motivációtok?

A személyes motivációnk elég egyszerű volt. Mindenkit foglalkoztat manapság a jelenlegi környezetünk állapota, és szerettünk volna olyan dolgokat keresni, amiben akár mi is tudunk valamit tenni. Így jutottunk arra, hogy a műanyagszennyezés egy rendkívül égető és kézzelfogható probléma. Elkezdtünk kísérletezni, hogy olyan mikrobákat fejlesszünk ki, amelyek képesek teljes mértékben eltüntetni a föld színéről a kőolaj alapú műanyagot.

 

Így fejlesztettétek ki a baktériumkoktélt. Elmondanátok, mi ez pontosan? Hogyan is kellene elképzelnünk a műanyaglebontás folyamatát?

Szeretek mindig párhuzamot vonni bontható anyagok és az eddig nem bontható anyagok között: Ugyanúgy, mint amikor elkezd eltűnni egy banánhéj, amikor olyan mikrobákkal találkozik, amelyek fel tudják használni azt tápanyagként, a mi baktériumaink, mint szénforrás, a műanyagokat tudják elfogyasztani. A benne rejlő szén bekerül az anyagcseréjükbe, és sejtrészecskéket tudnak belőle építeni.

 

Milyen fajta műanyagok bonthatók le a koktéllal? Mennyire kísérleteztetek az egyes műanyagtípusokkal?

Mindenféle műanyagot kipróbáltunk, ami a háztartásban megtalálható, főleg az olyan élelmiszeripari csomagolásokat, amelyekből tetemes mennyiség keletkezik. És mivel ezek sokszor koszosak és nagyon vékonyak, ritkán hasznosítják újra őket. Kísérleteztünk PET-tel mindenféle formában (kekszcsomagolás, palack stb.), de LDPE, HDPE, PS, PP, illetve egyéb, úgymond „ismeretlen” összetételű (hetes számmal megjelölt) műanyagokkal és többrétegű csomagolásokkal is. A PVC-t is kipróbáltunk, ahhoz azonban valószínűleg különleges eljárásmód kell a jövőben is. A mi technológiánkban sem előnyös egyébként, ha például a chips benne marad a zacskóban. Valamennyi tisztítást igényel a technológia, de nem olyan mértékűt, mint ami az újrahasznosításhoz szükséges.

 

Mivé bontja le a koktél a műanyagot? Mi lesz a végtermék? Mi történik a lebontott anyaggal?

A végén halott baktériumok lesznek, hiszen amikor elérik az életciklusuk végét, ők is meghalnak, „visszakerülve a körforgásba”. Keletkezik szén-dioxid mint melléktermék, de csak annyi, ami a sejtlégzéshez szükséges, mivel ez egy oxigénigényes folyamat. Továbbá keletkeznek még anyagcsere-melléktermékek is. Elmondható, hogy ez egy eléggé komplex rendszer, de nem kártékony a környezetre. Elvégeztük ennek a vizsgálatát egy független, akkreditált laboratóriumban, és minden, ami jogszabályban le van fektetve, hogy potenciális szennyező lenne, az jóval a határérték alatt van a komposztminőségre nézve.

 

Tehát ez a végtermék akár komposztálásra is kerülhet?

Végeredményben az a célunk, hogy ez a végtermék hasznosítható legyen talajjavítóként. A szén, ami a műanyagban megtalálható, illetve a nitrogén, ami kell a baktériumoknak, konvertálódjon olyan anyaggá, ami tápláló a növények számára, és fel tudja javítani az akár teljesen kiszipolyozott talaj minőségét is. Ehhez további kutatásokra van még szükség, de a jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy ez technológiailag megléphető. 

 

Most hogy látjátok, milyen mennyiségben tudnátok vállalni a műanyagok lebontását ezzel a koktéllal?

Elsősorban mi nem telephelyeket szeretnénk létrehozni, inkább együttműködéseken gondolkodunk olyan helyszínekkel, ahol már begyűjtötték a műanyagot, vagy ahol nagy mennyiségben keletkezik. Elméletileg a lebontható műanyag mennyiségének felső határa nincs, csak egyre nagyobb “edényt” kell használni. Amit mások sem tudnak hasznosítani, például székek, PVC-csövek és egyéb, nagyon kemény, időtálló műanyagtermékek, azok lebontásával azonban még nem foglalkoztunk, arra nem tudunk szavatosságot biztosítani.

 

A technológiával a hulladékgazdálkodókat keresnétek fel elsősorban? 

Igen, mind a hulladékgazdálkodókat, mind nagyvállalatokat, hiszen utóbbiaknál is sok műanyag csomagolású élelmiszert fogyasztanak a munkavállalók a munkaidő alatt, így sok hulladék keletkezik. Itt kisebb méretű berendezéssel segítenénk a műanyagok lebontását.  

 

Hogy álltok most a piacra lépéssel? Hogy látjátok, piaci alapon mikor lesz működőképes a projektetek?

Ez még a jövő zenéje, de úgy számoltuk, hogy 2023-ban tudnánk piacra lépni úgy, hogy megvan az iparjogvédelem, illetve mindent leteszteltünk. Azért is igyekszünk a fejlesztéssel, mert égető a probléma, és attól is tartunk, hogy a jelenlegi műanyag csomagolásokat olyan csomagolásokkal fogják helyettesíteni, amelyek hosszú távon sokkal rosszabbak a környezet számára. Ezért szeretnénk piacra lépni a technológiával azonnal, amint elkészült.

 

Mennyire követitek a versenytársakat, a hasonló területtel foglalkozók tevékenységét? 

Van egy francia cég, a Carbios, ők a PET bontására, depolimerizálására fejlesztettek ki egy enzimet, és az a céljuk, hogy azt mint monomer újrahasznosítsák. Sok egyéb próbálkozásról olvastunk (PLA, polisztirén, polietilén), azonban ezekkel mindig az volt a probléma, hogy megálltak egy felszíni deteriorációnál, tehát nem történt meg a műanyag ételforrásként történő hasznosítása. 

 

Mennyire dolgoztatok ki arra vonatkozóan stratégiát, hogy globálisan terjeszkedjetek majd a technológiával?

Kidolgoztuk valamelyest, de ez elég nagy hibahatárral bír, hiszen egy vadonatúj technológiáról van szó. Az a stratégiánk, hogy mind a civil szférával, mind a szűzműanyag-termelőkkel, mind a hulladékiparral harmóniában tudjunk működni. Nem akarunk például nekimenni egy óriási hulladékkezelő telepnek, a mi megoldásunk egyfajta kiegészítő technológiaként működne. Mindehhez persze nagyon fontos előbb a szabadalmak megszerzése, hogy a megfelelő iparjogvédelem meglegyen, és hogy a technológia, amit kiadunk a kezünkből, az 100%-osan biztonságos legyen mind a felhasználók, mind a külvilág számára. Ezért is bizonytalan még, hogy pontosan mikor tudunk a piacra lépni és terjeszkedni.

 

Úgy tudjuk, a jövőben biológiailag lebomló műanyagok előállításával is foglalkoznátok. Milyen irányba gondolkoztok a jövőt illetően?

A bioműanyagokkal jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy rengeteg termőföldre van szükség ahhoz, hogy ezeket legyártsák, így ökológiai szempontból nem nevezhetőek fenntarthatónak. Azonban ha kvázi át tudnánk konvertálni a kőolaj alapú műanyagokat az életciklusuk végén bioműanyaggá, akkor az már ökológiailag elfogadható lenne számunkra is. De egyelőre inkább arra koncentrálunk, hogy jó legyen a degradációs technológia, és a végtermék hasznosítható legyen mint talajjavító, mintsem hogy még egy kutatás-fejlesztési lábat építsünk ki a cégen belül. 

 

Összefoglalva: a következő 5 évben milyen célokat szeretnétek elérni? 

Szeretnénk iparilag alkalmazható technológiával rendelkezni, amely tényleg képes annyi műanyagot feldolgozni, hogy általa globálisan is sikeresen lépjünk fel műanyagválsággal szemben.