Komposztálható zacskós kísérlet: Nem mutatott ki mikroműanyag-maradványokat a laborvizsgálat
A Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztálható zacskókkal végzett kísérlete 2023 októberében mondhatni lezárult, hiszen a kísérletnek „otthont adó” komposztponton az elásott zacskóknak már semmi nyomát nem találták a civil szervezetek munkatársai. Ám kíváncsiak voltak, vajon szemmel nem látható maradványok fellelhetőek-e. Hosszas előkészületet követően végül sikerült találni egy labort, ahol ezt is megvizsgálták.
Az előzmény
2023 áprilisa és októbere között a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország négy nagy élelmiszeráruház-lánc (az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco) vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóit tesztelte. Arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi idő alatt bomlanak el a zacskók a komposzthalomban annyira, hogy szabad szemmel látható maradványok már nem fedezhetők fel. A zacskómaradványokat időnként kiásták a komposzthalomból másfél; három; illetve hat hónap után), de fél év elteltével már nem találtak látható maradványt.
A laborvizsgálat
Annak vizsgálata, hogy szemmel nem látható méretű műanyagszemcsék maradtak-e még ezután a komposztban, vagyis hogy kell-e mikroműanyag-szennyezéssel számolni a lebomlóként árult zacskók komposztálásakor, speciális műszerek használatát igényli. A Humusz Szövetség és a Pannon Egyetem Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központja közötti együttműködés keretében történt meg a komposztminták vizsgálata, a jelentés 2025. januárjában készült el.
Mint a tanulmány szerzői hangsúlyozzák, „komposztból történő mikroműanyag kimutatására standard módszer nincs”. A kutatók „a szakirodalomban fellelhető módszereket adaptálták a rendelkezésükre álló eszközökre”. A bonyolult vizsgálat során mikroszkópos feltéttel ellátott FTIR spektrométerrel mérték a komposztmintában fellelhető molekulák rezgéseit, és ezeket összevettették a kísérletben szereplő négyféle zacskóról új állapotukban készült spektrométeres görbékkel. A használt műszerek csak egy bizonyos mérettartomány feletti szemcsék felismerésére alkalmasak, a megállapítások tehát nem tekinthetőek perdöntőnek a mikroműanyag-maradványokat illetően. Annyit bizonyossággal meg tudtak állapítani, hogy 100 mikrométernél nagyobb zacskómaradvány nem található a mintában. Ennél kisebb méretű szemcsék jelenléte nem kizárt, de ennek a felderítése további és igen költséges vizsgálatokat igényelne, még nagyobb teljesítményű műszerek igénybevételével.
Tanulság
Örömteli, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező, otthoni komposztálásra alkalmasnak minősített lebomló zacskók megfelelő körülmények között, úgy tűnik, valóban lebomlanak a komposztálóban. Ám, ahogy azt a kísérletet lefolytató Humusz Szövetség és Greenpeace Magyarország kezdettől hangsúlyozták: az igazán környezettudatos megoldás az eldobható, egyszer használatos zacskók kerülése, ezek helyett újrahasználható (pl. vászon) zacskók, zsákok használata.
Azt is fontos kiemelni, hogy a laborvizsgálat eredményeiből kitűnik: egy megfelelően kezelt és karbantartott komposztálóban is kimutatható mikroműanyag-szennyezés. Ez többféleképpen kerülhet bele – például az előrecsomagolt, behálózott zöldségekből, gyümölcsökből. A hulladékmegelőzés és az újrahasználat tehát mindig ökologikusabb döntés, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó választása – legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból.
Ha házi körülmények között komposztálható műanyagot keresünk, akkor az alábbi címkék nyújtanak tájékoztatást:
Korábban itt írtunk bővebben a jelölésekről.
