A jövő praktikus közműtechnológiái: miért jó a biomassza?
A világ energiafelhasználásának átalakításában a biomassza egyre nagyobb szerepet kap. A biomassza-alapú energiatermelés nem csupán fenntartható megoldást kínál, de jelentős előnyökkel jár a klímaváltozás elleni küzdelemben és a helyi gazdaságok erősítésében is. Tekintsük át, miért érdemes kiemelten foglalkozni ezzel az energiahordozóval.
Mi is az a biomassza?
A biomassza tágabb értelemben a biológiai eredetű szerves anyagok gyűjtőfogalma, amibe a Földön lévő összes élő tömeg beleérthető. Szűkebb és elterjedtebb jelentése szerint a biomassza olyan növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok összessége, amelyek energetikailag hasznosíthatóak. A biomassza egy olyan megújulóenergia-forrás, amely rendkívül jó fűtőértékkel rendelkezik, emellett pedig környezetkárosító hatással sem bír.
Az egyik legfontosabb előnye a biomassza felhasználásának, hogy a növényekből nyert energia klímasemleges. A fotoszintézis során ugyanis a növények szén-dioxidot vesznek fel, majd biomasszává váló részeik égetése során ezt a szén-dioxidot bocsátják vissza a légkörbe, ez a körforgás pedig nem fokozza a globális felmelegedést, hiszen a növényzet ismételten megköti a kibocsátott szén-dioxidot.
Fenntartható erőművek
A biomassza napról napra fontosabbá válik, hiszen felhasználásával kiválthatók a fosszilis-energiahordozók és az előbb már említett körforgás miatt a szén-dioxid-kibocsátás is elkerülhető. A korszerű technológiák alkalmazásával és a megfelelő szabályozással minimalizálható a légkörbe kerülő károsanyag, a biomassza-tüzelés kevésbé terheli a környezetet, mint például a szén égetése. A biomassza-alapú energiatermelés lehetővé teszi a mezőgazdasági, erdészeti hulladékok újrahasznosítását, ezáltal a körforgásos gazdasági modell megvalósításához is hozzájárul, a folyamat jelentősen csökkenti a környezeti terhelést. További előny, hogy a biomassza égetése során keletkező hamu is részévé válik a körforgásnak, növeli a földek tápanyagtartalmát, a környezetterhelő műtrágya-felhasználáshoz képest sokkal fenntarthatóbb megoldásként. A biomassza pozitív környezeti hatásainál fontos azt is kiemelni, hogy mivel helyi energiaforrás, sokkal rövidebb úttal vezethető az energiafelhasználás helyéhez, mint például a földgáz. Így a biomassza-alapú energiatermelés elősegíti a regionális gazdaságok fejlődését és támogatja az energiafüggetlenséggel kapcsolatos célkitűzéseket. Továbbá számos munkalehetőséget nyit meg az előállítás és feldolgozás területén egyaránt, ezáltal növeli a foglalkoztatás szintjét a vidéki lokációkban is.
Mindezek ellenére, vajon miért ellenzik?
Hazánk megújuló energiatermelésében a napenergiát követően a biomassza szerepe a legfontosabb. Előnyeinek köszönhetően a biomassza hasznosítása fontos lépés Magyarország azon célkitűzéséhez, hogy minél nagyobb arányban térjen át a megújuló energiaforrásokra és fellépjen a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Azonban vannak, akik kételkednek abban, hogy valóban fenntarthatóak-e a biomassza alapú megoldások. A kritikák elsősorban az erdők védelmében hangzanak el és a fakitermeléssel kapcsolatos aggályok is megfogalmazódnak, sőt, a biomassza-alapú áramtermelés költségességét és infrastrukturális igényeit is megkérdőjelezik időről időre. Azonban ezek a kétségek alaptalanok, hiszen az erőművekbe beérkező biomassza-tüzelőanyag alaposan ellenőrzött mezőgazdasági melléktermékből származik vagy éppen erdészetektől érkezik, ahol erdőgazdálkodási szempontok alapján döntenek a faanyagok biomasszává válásáról. Az erdőgazdaságok pontosan nyomon követhetően számontartják, hogy mikor, mennyi fa kerülhet ki egy-egy gazdaságból, az így kitermelt faanyagot pedig osztályozzák, és az alapján döntik el, hogy mekkora mennyiségben és milyen célra használják fel. A biomassza-erőművek nagyrészt az osztályozás utáni fahulladékot hasznosítják, amelyek minőségük és/vagy mennyiségük miatt sem fordíthatóak már más célokra.
Tény, hogy a biomassza-erőművek telepítése alapos tervezést igényel, hiszen elsődleges szempont, hogy biomasszaforrások közelében létesítsék őket, elkerülve az infrastruktúra túlterhelését a szállítási folyamatokkal. Azonban ezeknek a létesítményeknek szigorú ─ részben hazai, részben uniós ─ szabályozásoknak kell megfelelniük, hogy engedélyt kapjon működésük.
A biomassza-alapú tüzelés tehát biztonságos és igen hatékony, így várhatóan a zöld átállásra való törekvés érdekében egyre nagyobb teret fog kapni globálisan a jövő energiatermelésében. Ezt mutatja az is, hogy az Európai Bizottság például nemrégiben fogadott el egy 900 millió eurós támogatási csomagról szóló javaslatot, amely a francia energetikai vállalatoknak nyújtana segítséget abban, hogy biomasszából, valamint megújuló hidrogénből állítsanak elő energiát. A javaslat célja, hogy az ország közelebb kerüljön a net-zero gazdaság eléréséhez.
Cikk és kép forrása: korkorosgazdasag.hu
