Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 7 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanulmányi úton jártunk az önkénteseinkkel

  • 2012. december 07.
  • Axi

Önkéntesprogramunk keretében, november 30-án ellátogattunk a gödöllői Zöld Híd Regionális Kft. által működtetett regionális hulladékkezelő központba.

A kezelőközpontba megérkezve előadást hallgattunk, majd megnézhettük a rendszer működését és a felmerülő kérdéseinkre is készséggel válaszoltak. Először a települési szilárd hulladékok mechanikai előkezelését néztük meg. A beérkező vegyes hulladék egy lassan mozgó futószalagra kerül, amelyen a munkatársak végzik a fellazítást, megbontják a zsákokat, és közben segítik az átemelést egy kisebb szalagra. Eközben a darálót esetleg megrongáló, nagyméretű hulladékokat kiszedik. A pálya egy darálóba vezeti a hulladékot, onnan egy fémmágnes alá fut, ami kiszedi például a konzervdobozokat is. Ezután egy pálcás rostára fut a hulladék, ami a méret szerinti szétválasztást segíti. A kisebb darabok innen leválogatva eleve mennek a lerakóra. A nagyobbak mennek tovább egy ún. keresztirányú légszeparátorba. Ez tulajdonképpen egy olyan tartály, amelybe befújják a hulladékot, és egy erre 90 fokos levegőárammal a könnyű frakciót (papír, fa, műanyag, textil) szétválogatják. A maradék hulladék megy a lerakóra. A könnyű frakciót még egyszer átküldik egy fémmágnes alatt, majd egy újabb darálóba kerül. Ennek köszönhetően pellet-szerű anyag keletkezik, ami a Váci cementműbe kerül égetésre. Ezt az anyagot nevezik RDF-nek, azaz residue derived fuel: maradékanyagból származtatott üzemanyag. Ez a legnagyobb divat mostanában: ilyen hangzatos elnevezést kap a hulladékégetés művelete. Az anyagot jelképes áron veszi át a cementmű.

A lerakó 10 évre készült. A mostani ütemben – évente valamivel több mint 100.000 tonna szilárd hulladék érkezik - úgy tűnik, hogy elegendő lesz a lerakótér. Egyébként még egy ütemben bővíthető. Az éppen megnyitott lerakó mellett található a régi, gödöllői lerakó rekultivált állapotában: földdel takart, fűvel borított. Tény, hogy a terület a vadak útvonalát keresztezte, és miután az elülső része a telepnek nincs elkerítve, többször előfordult, hogy vadak turták a domb tetejét. Egy újabb figyelmeztető jel, hogy a lerakók kialakításánál a környezeti elemek, elsősorban a terület víz- és talajjellemzői, geológiai tulajdonságai mellett az élővilágra tett hatással is komolyabban kell foglalkozni.

A depógáz hasznosításával kapcsolatban megtudtuk az energiatermeléshez szükséges berendezés, fáklya már most rendelkezésre áll, ám szakértők szerint még 2-3 év kell, hogy a hulladékban úgy elkezdjenek zajlani a bontó folyamatok, hogy abból tényleg energiatermelés kezdődhessen.

A jelenlegi lerakó szabványos aljzatszigeteléssel rendelkezik, csurgalékvíz elvezetéssel és gázkutakkal. A szigetelést ellátó geotextília gumiabroncsokkal van rögzítve. A hulladékhegy tetején éppen kompaktor dolgozott, és a kapott információk szerint a magas szervesanyag-tartalmú, komposztálásra szánt, ám más anyagokkal szennyezett hulladék aprításából keletkező anyagot használják takarásként. Ezt korábban komposztálták, stabilizálták, de a folyamat drága, és ebben a formájában is megfelel a célnak az anyag.

A szelektív gyűjtésre szolgáló csarnokban hatféle frakciót gyűjtenek külön: többféle papírt, kétféle műanyaghulladékot, italos kartont és alumíniumhulladékot. A Nonprofit kft. a társulásban résztvevő települések közül 22-ben komplex közszolgáltató is, azaz, ezekben a hulladékbegyűjtést is végzi.

A többinél a közszolgáltatóval áll szerződésben. A szolgáltatási területen egyaránt megtalálható a gyűjtőszigetes rendszer és a zsákos, házhoz menő szolgáltatás is. Az oktató kolléga elmondása szerint gyakran észlelik, hogy az ürítési rendjüket ismerő, és azt közvetlenül megelőző, általuk cinikusan csak „projáratoknak” titulált illegális hulladékgyűjtők járják a területet. Fémet a szigeteken sem gyűjtenek, felesleges, mert mire odaérne az autó, kilopják belőle. A vegyes hulladékból viszont fémmágnes segítségével kiszedhetők. Mindkét esetben egybegyűjtik a papírt és a műanyagot. A beérkező vegyes zsákokat kézi erővel, illetve egy erre szolgáló géppel lazítják fel. A futószalagra felkerülő hulladékból a kicsi, 6 cm alatti részeket kirázzák, ezek rögtön mennek a lerakóra. Emellett egy zsákos porszűrővel is el van látva a pálya ezen szakasza. A fennmaradó hulladék tovább fut a szalagon, amely bevezet egy hangszigetelt térbe, ahol a kézi válogatás zajlik.

Változó, hogy mi marad a szalagon, és mi kerül le onnan. Ha nagy tisztaságú hulladék érkezik, például ha iskolai papírgyűjtési akcióról jön a hulladék, akkor az oda nem való hulladékot válogatják le, és dobják be az állások mellett lévő konténerbe. Gyakoribb azonban, hogy a tisztán gyűjtendő frakciónak megfelelően szedik le a hulladékot. A konténerek alja nyitható, ezáltal a hulladék újabb futószalagra kerül, a végén begyűlik egy konténerbe, ami – ha kellő mennyiség összegyűlt egy-egy frakcióból - kinyílik. Ezt követően kerül a tisztára válogatott hulladék a bálázógépbe. A bála tárolása külön csrnokban történik. 

Szintén fontos létesítmény a komposztálótér. A komposztálás folyamata során semmilyen vegyszert nem adagolnak a zöld hulladékokhoz. A prizmák aljában szellőztetőcsövek találhatók, belsejükben pedig szenzorokkal mérik a hőmérsékletet, nedvességtartalmat. A prizmákat GORE-TEX®-szel fedik. A komposztot pedig partnerük segítségével értékesítik.

Nagyon sok ismeretet szerezhettünk ezen a délutánon. Köszönjük a Zöld Híd Régió Kft. munkatársainak, hogy fogadtak bennünket.